"A trianoni szerződés tragédiájára, egyben a nemzet erejére is emlékezünk ma"
"A trianoni szerződés tragédiájára, egyben a nemzet erejére is emlékezünk ma"
"A trianoni szerződés tragédiájára, egyben a nemzet erejére is emlékezünk ma"Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét.
Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta:
a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.
A nemzeti összetartozás napján országszerte számos rendezvényt tartanak.
"Székesfehérvár a magyar nemzet bölcsője, államiságunk fellegvára! Különleges felelősségünk van tehát abban, hogy továbbra is eleget tegyünk Szent István akaratának, és lélekben, szellemben összetartsuk azt, amit a történelem viharai és a nagyhatalmak játszmái szétszakítottak. A trianoni szerződés tragédiájára, egyben a nemzet erejére is emlékezünk ma" - írta Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere.
Trianon lenyomata Székesfehérváron
Korábban már közöltünk részleteket Demeter Zsófia történész írásából, ami a Szent István Király Múzeum a trianoni békediktátum 100. évfordulóján egy történeti sorozat részeként jelent meg.
Az I. világháború veszteségeit és következményeit a népesség, az iparosítás, a stratégiai szerep, az infrastrukturális beruházások, a segélyek és hitelek tekintetében foglalja össze az írás, kitérve a trianoni katasztrófára és a veszteségekre való emlékezésre, ami az egész korszakot áthatotta. Az 1929. március 1-jei közgyűlésnek a névadásra vonatkozó határozatáról ezt emeli ki:
„Az Öreghegy, a Ráchegy és a Maroshegy utcáit az elszakított országrészek településeiről nevezték el, Szárazrét és Feketehegy utcáit folyókról, a Vágóhídi-dűlő utcáit hegyekről, az Almássy-telep utcáit a magyar vezérekről, a búrtelepi utcákat a magyar történelem neves személyeiről, a Ráctemető mögötti utcákat pedig Szent Gellért, Szent Asztrik és Szent Mór püspökről.”
Kapcsolódó
Trianon lenyomata Székesfehérváron
A Múzeum TRIANON 100 sorozatában pénteken dr. Demeter Zsófia történész írása jelent meg: A nagy háború és a trianoni béke székesfehérvári következményei című összefoglalóból az is kiderül, hogy a külváros új utcáit egy 1929-es közgyűlési határozat alapján az országtól elszakított településekről nevezték el.
