„Küzdelmes, de szép év végéhez értünk” – ünnepi beszélgetés Cser-Palkovics Andrással
„Küzdelmes, de szép év végéhez értünk” – ünnepi beszélgetés Cser-Palkovics Andrással
„Küzdelmes, de szép év végéhez értünk” – ünnepi beszélgetés Cser-Palkovics AndrássalAz esztendőt keretbe zárta az Aranybulla-emlékév: kiemelkedő programoknak adott otthont Székesfehérvár, fontos fejlesztések őrzik a 800. évforduló emlékét. Az összefogás erejéről is szólt ez az esztendő, segítő kezekben pedig nem volt hiány. Váratlan fordulatok is voltak: Európában háború tört ki, ami új kihívások elé állította az önkormányzatot is. Minderről kérdeztük Cser-Palkovics Andrást, Székesfehérvár polgármesterét.
– Mozgalmas évet tudhatunk lassan magunk mögött. Milyen volt a 2022-es esztendő?
– Eleve nem ígérkezett könnyűnek az év. A járvány következményei ismertek voltak, azokkal lehetett tervezni. Tavasszal választás volt, amit megelőz a kampányidőszak, ami sosem könnyű egy közösség számára, viszont fel lehet készülni rá. Azonban történtek váratlan fordulatok. Nem számíthattunk rá, hogy a szomszédunkban háború tör ki. Sajnos ez Ukrajnában megtörtént, és meghatározta az évet emberi és emberiességi szempontokból is. Gondoskodni kellett a menekültek fogadásáról, ellátásáról. A háborúnak emellett széles társadalmi és gazdasági hatása van a világ egészére, Európára, Magyarországra és értelemszerűen Székesfehérvárra is.
– Több évfordulóról is megemlékeztünk az idén Székesfehérváron. Hogy sikerültek ezek?
– Az idei esztendőt szép keretbe foglalta az Aranybulla-emlékév. Díszközgyűlés indította az évet, majd számos kiemelkedő programnak adott otthont városunk. Az Aranybulla kibocsátásának nyolcszázadik évfordulója mellett a hagyomány szerint 972-re datáljuk Székesfehérvár alapítását, így annak ezerötvenedik évfordulójára is emlékeztünk. Tartalmas időszak volt, szép programokkal és számos maradandó emlékkel. Teljes egészében megújult a Szent István Király Múzeum rendházépülete. Egy gyönyörű Árpád-házi kiállítással méltó módon tudtunk emlékezni és emlékeztetni magára az Árpád-házra és Székesfehérvár középkori szerepére.
Az év utolsó napjaiban egy tudományos konferenciát is rendezett a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont, együttműködve több más intézménnyel. A Nemzeti Emlékhelyen emléktáblát avattunk II. András tiszteletére. Célunk volt, hogy egy ilyen kerek évforduló kapcsán bemutassuk a város történelmét, úgy, hogy egyben maradandót is alkossunk. Így tudott megújulni az Aranybulla-emlékmű környezete is. Kiemelhetjük a Székesfehérvári Királyi Napok rendezvénysorozatát és azon belül a Koronázási szertartásjátékot is, ami egyfajta összefoglalása volt az elmúlt évtizedeknek. Örülhetünk, hogy ezeket a pillanatokat közösen élhettük meg, hiszen a járvány idején ezeket a programokat nem tudtuk megtartani. Idén sok tízezer fehérvárinak és hozzánk látogató vendégnek sikerült egy szép történelmi, ugyanakkor nagyon is mai kulturális és közösségi élményt adnunk.
Közösségként erősnek maradni
– Egy ilyen mozgalmas időszak mekkora kihívás a közösség számára?
– Nem volt könnyű ez az év ebben a tekintetben sem, hiszen az említett események – a választási kampány, a járvány, a háború – inkább roncsolják a közösséget, mintsem építik. Bíztam abban, hogy a fehérvári politikai kultúra résztvevői – ami szerintem még mindig az országos és az európai átlag fölött van – úgy alakítják a közbeszéd színvonalát és minőségét, hogy az az egymás iránti tiszteletet jelzi. Talán pont az emlékév adott lehetőséget arra is, hogy még az ilyen kihívásokkal teli időszakban is azt keressük, ami összeköt bennünket, és ne azt, ami szétválaszt. Összességében úgy érzem, sikerült ezt elérni!
– Várták a találkozásokat az emberek?
– Két olyan esztendő is volt, amikor a járvány miatt időről időre sok mindent, ami korábban természetes volt, nem lehetett megtenni. Ez annyiban erősítette a közösséget, hogy most ezeket a találkozásokat, összejöveteleket éppen emiatt nagyon várták az emberek. Gondoljunk akár csak a közelmúlt programjaira, melyekre nagyon sokan érkeztek, hogy együtt töltsenek néhány órát jó társaságban. Tavaly nem tudtuk megszervezni az idősek számára a hagyományos karácsonyi koncertet. Most volt erre mód, és az Alba Regia Sportcsarnokban nagyon sokan vettek részt a karácsonyi programon. Év közben is azt tapasztaltam, hogy a városrészi és a Fehérvár egészét megszólító közösségi programokra is nagyon sokan jöttek el.
– A közösség egyik fontos épülete, a Városháza is megújult az idén.
– Fontos, hogy ez a szimbolikus fejlesztés is hozzájárul a közösség erősítéséhez. A Városháza szép magyar kifejezésként jól mutatja: az épület a város minden polgárának a háza. Nem véletlen, hogy nem a polgármester házának vagy rezidenciának hívjuk az épületet, hanem városházának, azaz a közösség első számú épületének. Valahol szimbolikus is az, hogy pont ebben az évben tudtuk felújítani. A magyar kultúra napja környékén szeretnénk a jövő év januárjában átadni a megszépült Városházát, melynek történetét is szeretnénk megismertetni egy kiállítás keretében, a Városi Levéltár közreműködésével. A színház művészei kulturális műsorral készülnek erre az alkalomra. Csoportos sétákat, látogatásokat is szervezünk majd, hiszen ezek – éppen a felújítás miatt – a Múzeumok éjszakáján és az adventi időszakban is elmaradtak.
Takarékosság, stabilitás, fejlesztések
– Komoly takarékossági intézkedéseket kellett meghozni az év során. Milyen nehézségekkel szembesültek?
– A nyáron már lehetett érezni, hogy komoly megtakarításokra lesz szükség, hiszen mintegy kilencmilliárd forint az a többletkiadás, amit finanszírozunk kell az önkormányzati intézmények, a városi alapszolgáltatások garantálása, biztosítása érdekében. Két csoportját határoztuk meg az intézményeknek, szolgáltatásoknak. Az egyik csoportba a bölcsődék, óvodák, bentlakásos intézmények, háziorvosi rendelők tartoznak, amiket mindenképpen működtetni kell. És vannak azok a szolgáltatások amik nagyon fontosak, de ebben az időszakban pár hétre le kell róluk mondanunk. Így születtek meg a takarékossági intézkedések. Azóta egy kicsit jobb a helyzet, hiszen az uszoda esetében például született megoldás. A stadion november közepétől január közepéig zárt be. A január közepe utáni időszakra pedig sikerült korrekt megállapodást kötünk a Mol Fehérvárral: kiegészítő rezsifizetést vállaltak, így válik lehetővé, hogy a mérkőzéseket a stadionban lehessen megtartani, és a csapat is ott készülhessen. Önmagában az önkormányzat ezt nem tudta volna finanszírozni.
Ez most egy ilyen ilyen esztendő, de sok tanulsága van: nemcsak a takarékosságra kell hangsúlyt fektetni, hanem a fenntarthatóságra is! Ehhez hozzátartozik, hogy jobb, korszerűbb technológiával dolgozzunk. Így fogunk például a színházban nyílászárókat cserélni és korszerű, takarékos izzókat beszerezni. Dolgozunk egy naperőműpark kialakításán is. Mintegy húsz épületünknél, intézményünknél – beleértve óvodát, iskolát, szociális intézményeket – napelemek elhelyezése van folyamatban. Bízunk persze abban, hogy lejjebb mennek majd az energiaárak. Bár tévednék, de nem számítok arra, hogy a válság előtti szintre fog visszaesni a gáz vagy éppen a villamos energia ára. De remélem, hogy a mainál alacsonyabb szinten fognak stabilizálódni. Az biztos, hogy a városnak a jövőre nézve ezeket a fejlesztéseket meg kell valósítani, mert így válnak ezek az intézmények, épületek, szolgáltatások fenntarthatóvá.
– Érdemes tehát előremenekülni?
– Érdemes, és ebben fontos szerepe van annak is, hogy a városnak voltak tartalékai – köszönhetően a helyi gazdaságnak, főleg az iparnak és annak a sok tízezer embernek, akik ott dolgoznak. Ennek a tartaléknak a segítségével gondolkodhatunk olyan beruházásokban, amikkel aztán a kiadásokat csökkenthetjük, úgy, hogy közben a szolgáltatások nem kerülnek veszélybe. Például a közvilágítás korszerűsítésére készülünk, és valójában a majdani megtakarításból fogjuk tudni megteremteni a fejlesztés pénzügyi hátterét. Hasonló fejlesztésben gondolkodunk az uszoda esetében is, és van más középület is, ahol ez reményeim szerint megvalósulhat. Ezeknek a beruházásoknak egy része saját erős, amit a helyi adóból tudunk biztosítani. Hangsúlyoznom kell azt is, hogy Székesfehérvár számára is fontos az Európai Unióval való megállapodás, aminek révén pénzügyi forrás érkezhet a fejlesztésekre, az energiatakarékossági intézkedésekre.
– Milyen fejlesztések zajlanak jelenleg?
– Szinte az élet minden területén vannak folyamatban lévő fejlesztések. Januárban átadjuk a Tóparti gimnázium teljes felújítására a munkaterületet. Tizenöt hónap alatt készülhet el a beruházás, úgy, hogy közben működik az iskola is. Ez biztos, hogy nem lesz egyszerű a gimnáziumban dolgozóknak és a tanulóknak. Türelmüket és megértésüket kérem, hiszen egy teljes egészében felújított iskola lesz a végeredmény. A Kodolányi és a Vasvári gimnázium felújítása is elkezdődött a nyílászárók cseréjével. A Modern Városok Program keretében tudjuk a Kodály iskola homlokzatát felújítani, de a Munkácsy iskola felújítása is megvalósulhat. A Teleki és a zeneiskola hangversenyterme esetében pedig a tervezés kezdődhet el. Előkészítés alatt lévő programok szintjén számos más középiskola és általános iskola felújítása is napirenden van. A vizesblokkokat már tizenöt iskolában korszerűsítettük, és van, ami 2023-ban újul majd meg.
A nagy fejlesztések közül kiemelném a kórházat. Volt műszaki probléma a kivitelezéssel, de ennek a költségeit a vállalkozó vállalta, és a megoldás megszületett. Ez egy kis időbeli késedelemmel jár, de nem veszélyezteti a kórházi beruházás megvalósulását. A multicsarnok is épül, és aki a Budai úton jár, az építkezés mellett azt is láthatja, hogy az utak nyomvonalának kialakítása is megkezdődött, amelyek nemcsak a multicsarnokot fogják kiszolgálni, hanem az Alba Ipari Zónával való összeköttetést is megoldja, amire sokan nagyon régóta várnak. A déli összekötőút napokon belül elkészülhet, az engedélyeztetések után tavasszal át is fogjuk adni a forgalomnak ezt az új útkapcsolatot. Ne feledjük azt sem, hogy az idei évben adtuk át a múzeum teljesen felújított főépületét, ami gyönyörű lett, és különleges kiállítások befogadására is alkalmas. A Hadtörténeti Múzeummal együttműködve az intézmény egy nagyon szép tárlatra készül 2023-ban.
– Mit kíván a 2023-as esztendőre?
– Békességet kívánok mindenkinek! Nem számítottunk arra, hogy Európában még csörögni fognak a fegyverek. Tőlünk néhány száz kilométerre közel egy éve mégis így van, és csak remélhetjük, hogy minél hamarabb tűzszünet lesz. Fontos, hogy az emberi kapcsolatokat megélve, azokat tartalommal megtöltve élhessünk 2023-ban is, mert valójában mindenünk megvan, ha ezzel rendelkezünk. Azt kívánom, hogy minden fehérvári otthonban legyen így a következő napokban és a jövő esztendő egészében!
A Cser-Palkovics Andrással készült ünnepi évértékelő beszélgetést teljes egészében a Fehérvár Televízióban tekinthetik meg december 25-én, azt követően pedig elérhető lesz a televízió YouTube-csatornáján
