Armelle, a francia válogatott kézilabdás, aki megtalálta helyét a fehérvári kapuban
Armelle, a francia válogatott kézilabdás, aki megtalálta helyét a fehérvári kapuban
Armelle, a francia válogatott kézilabdás, aki megtalálta helyét a fehérvári kapubanHa már néhány nappal a kávé világnapja után ültünk le beszélgetni, mivel is kezdhettük volna interjúnkat, mint egy csésze finom eszpresszóval. Armelle elárulta, bár szereti a kávét, de csak reggel iszik egyet, illetve néhanapján délután is elcsábul egy csészényi finoman gőzölgő koffeinbombára, de ez utóbbi eset ritkán fordul elő. Miután megbeszéltük, hogy ezek szerint interjúnkat pont egy ilyen napra időzítettük, a kávénk pont elfogyott, mi pedig belekezdhettünk az Alba Fehérvár KC francia kapusával eddig magyarországi tapasztalatainak összegzésébe.
Armelle Attingré ugyan francia válogatott, ám Elefántcsontparton, Kadjokróban született 1989-ben. Kézilabda-pályafutása már Franciaországban teljesedett ki, hét éven át az Issy Paris erősségének számított, majd egy esztendőnyi török légiós élet után a Nantes hálóőre lett. A francia válogatottban 16 alkalommal pályára lépő kapus a nyáron igazolt Székesfehérvárra, ahol elmondása szerint napról-napra egyre jobban érzi magát.
- Ez valóban így van, tényleg egyre jobban feltalálom magam a városban, egyre könnyebbé válnak a mindennapok. Természetesen nagy könnyebbség, hogy két honfitársam is itt játszik, Sabrina Zazai és én most érkeztünk, de Claudine Mendy már évek óta Fehérváron él és nagyon sokat segített a beilleszkedésünkben. Nagyon sokat segített a költözés körüli teendőkben, ő már a nyelvet is jól érti, így ezen a téren nem voltak nehézségeink. Sabrina szülei is jöttek velünk, az első napokban, míg mi új csapatunk körüli teendőinket intéztük, főztek ránk, segítettek és támogattak bennünket, ami nagyon jól esett és hálás vagyok érte. Ami a csapatot illeti, a lányok nagyon gyorsan befogadtak, nem volt gondom a beilleszkedéssel, megtaláltuk a közös hangot. Természetesen össze kellett csiszolódnunk a pályán, mert védekezésben nekem, mint kapusnak és a védekező mezőnyjátékosoknak egységként kell teljesítenünk, hogy sikeresek legyünk. Ez a munka hosszú folyamat, de szerintem jól haladunk a lányokkal.
Egy pillanatra visszakanyarodtam az említett nyelvi nehézségekre, és megkérdeztem Armelle-től, hogy az elmúlt bő négy hónapban sikerült-e megismerkednie a magyar nyelvvel? "Kicsit" - jött a válasz mosolyogva, magyarul, majd immár angolra váltva hozzá tette, a kézilabdához kapcsolódó szakkifejezések már mennek, de nem könnyű a mi dallamos anyanyelvünket elsajátítani. Mint mondja, egyelőre ismerkedik vele, de igyekszik minél több szót, kifejezést elsajátítani. E rövid kis kitérő után visszakanyarodtunk a kézilabdához, mert érdekelt, mekkora és milyen különbségeket érez a magyar és a francia bajnokság között.
- Magyarországon minden hétvégén nagyon kemény és éles meccsek vannak, itt szó szerint minden egyes pontért vagy győzelemért nagyon meg kell dolgozni. Élesebb a magyar bajnokság, a nemzetközi szinten is kiemelkedő csapatok mögött nagyon szoros a többiek közötti verseny. Nagyon jó játékosokat látok szinte minden csapatban, ráadásul sok a tehetséges fiatal, szerencsére ezekben az Alba sem kivétel. Szóval a magyar pontvadászat más mint a francia, sokkal nagyobb kihívás itt szerepelni.
- Elég zaklatottan indult a szezon számotokra, hiszen Májer Krisztina és Temes Bernadett anyai örömök elé néz, mellettük pedig Afentáler Sára, Varga Emőke, Hudra Enikő és Piller Kármen is kidőlt súlyos sérülés miatt. Az első négy fordulóban három pontot szerzett a csapat, győzelem a Mosonmagyaróvár ellen, döntetlen Szombathelyen, illetve vereség a Debrecen és a BL-győztes Győri Audi ETO KC ellen. Hogy látod a csapat rajtját?
- Nagyon szerettünk volna meglepetést okozni Debrecenben, illetve két ponttal zárni a szombathelyi túrát. Sajnos ezek a meccsek nem úgy sikerültek, ahogy szerettük volna, de nem vagyunk könnyű helyzetben, nagyon sok a sérültünk, ráadásul ugye ketten a nyáron anyai örömök miatt szintén kiestek a csapatból. Most a fenti okok miatt nagyon fiatal csapat a mienk, de ugyanakkor látom a lányokon, hogy mindent beletesznek minden egyes mérkőzésbe. Ha épp nem is játszunk jól egy meccsen vagy egy meccs bizonyos szakaszában, az akarásunkkal sok dolgot ellensúlyozni tudunk. Ugyanakkor tanulnunk kell az első négy bajnokinkból, mert csak úgy léphetünk előre, ha kijavítjuk a hibáinkat.
- Egyénileg viszont jól sikerült számodra a bemutatkozás, szinte minden meccsen a csapat legjobbjai közé tartoztál.
- Köszönöm, igyekszem meghálálni azt a bizalmat, amit Fehérváron kaptam. De ez csapatjáték, az a legfontosabb, hogy csapatként sikeresek legyünk.
- Milyen a közös munka a fehérvári edzőkkel?
- Kiváló szakmai stáb jött össze Fehérváron, jó kezekben van a csapat. Rita kiváló vezetőedző, és nagyon jó a kapusedzőnkkel, Sugár Tímeával is együtt dolgozni, nagyon sok új dolgot, edzésmódszert, technikát mutatott meg nekem, melyeket eddig nem ismertem. Ritka az olyan edző, aki minden edzést, minden meccset, minden lövést alaposan kielemez azért, hogy fejlődési lehetőséget nyújtson a játékosainak. Susu ilyen, és ezt teszi őt egészen kiváló szakemberré. Szerencsére minket, kapusokat elkerültek a sérülések, mindhárman bevethetőek vagyunk és azt kell mondanom, nagyon jó kapustársaim vannak az Albánál, Györkös Rebeka és Mistina Kitty egyaránt kiváló hálóőrök. Nem könnyű persze a helyzet, hiszen csak egyikünk állhat a kapuban, de én úgy érzem, jól kezeljük ezt a szituációt és egymást erősítve dolgozunk a csapat érdekében.
Armelle búcsúzóul még elárulta, bízik abban, hogy a sérülések után már csupa jó dolog történik a csapattal és hisz abban, megfogyatkozott kerettel is képes lehet az Alba egy szép helyezés elérésére.
Mit is lehet erre mondani? Így legyen!
