6 hónapnál régebbi cikk

Űrkutatás, önvezető autók és anyaság - a világkarrier helyett Fehérvárt választotta Tari Fruzsina
·Életmódinterjú·Utolsó frissítés: undefined
Fehérvár Médiacentrum fotója
Tari Fruzsina saját archívuma
Űrkutatás, önvezető autók és anyaság - a világkarrier helyett Fehérvárt választotta Tari Fruzsina
·Életmódinterjú·Utolsó frissítés: undefined

2014-től a Magyar Űrkutatási Irodát vezette a székesfehérvári Tari Fruzsina, az ő képviselete alatt csatlakozott Magyarország az Európai Űrügynökséghez. A folyamatos utazásokat és a külföldi karrier lehetőségét családanya szerepre cserélte szülővárosában, Székesfehérváron.

Jelenlegi munkája azonban nem kevésbé izgalmas: innovációs menedzser egy önvezető autózással foglalkozó cégnél. Ami közös minden eddigi tevékenységében, az a jövő felé tekintés és a megújulás. 

Mint mondja, a legfontosabb számára a gyermeknevelésben is az, hogy optimista szemléletet adjon át a kislányának és kisfiának. Élt már Párizsban és Hollandiában is, még kismamaként is folyamatosan utazott a munkájából adódóan. Végül Székesfehérváron, a szülei közelében állapodott meg a családjával, mert számára a legfontosabb a szerettei közelsége. 

Az idáig vezető útjáról kérdeztük Tari Fruzsinát. 

Mit jelent pontosan, hogy a Magyar Űrkutatási Irodát vezetted?

Maga az akkori Magyar Űrkutatási Iroda a legfőbb szervezet volt, amely a szakmát itthon és a nemzetközi űrkutatás és űripar területén képviselte. Ennek előzményeként az űrkutatás iránti érdeklődésem elmélyítése érdekében a szakdolgozatomat is ennek szenteltem a jogi egyetemen. Közben megtaláltam a lehetőséget, hogyan lehet ebben még tovább fejlődni, és Párizsban végeztem a világűrjogi és távközlési jogi mesterképzést.

Integrálódtam itthon az űrkutatás szakmai közösségébe. Szép fokozatosan alakult ki a lehetőség, hogy magát az irodát is vezethettem. Ehhez sokban hozzájárult, hogy van műszaki egyetemi végzettségem is, ipari termék és formatervező mérnökként.

2015. szeptemberben az Európai Űrügynökség képviselői bemutatták a Magyarország felzárkóztatására megnyílt pályázati lehetőségeket

Tari Fruzsina saját archívuma

Miért pont ez a tevékenység érdekelt?

A csillagászattal kezdődött még középiskolában, és a meteorológia is nagyon foglalkoztatott. Később pedig jogászként és mérnökként egyre inkább az űrkutatás és az űripar rendszer szintű átlátása, a benne rejlő lehetőségek képviselete és ezen keresztül a hazai szakma fejlődésének támogatása ragadott meg.

Mivel telt  a Magyar Űrkutatási Irodában egy napod?

Sokszínűen, szinte minden nap kapcsolatban voltam a szakma képviselőivel. 2015. februárjában sikerült véglegesítenünk az Európai Űrügynökséghez való csatlakozásunkat. A legnagyobb feladat az volt, hogyan tud Magyarország az Európai Űrügynökségnek a tevékenységében minél aktívabban és hatékonyabban részt venni. Hogyan tudunk Magyarországon forrást elkülöníteni erre a feladatra, és hogyan tudunk ott tényezővé válni kis országként, új tagállamként.

Magyarország már nagyon sok éve tervezte a csatlakozást. Az utolsó tárgyalásokat már én vezettem, és magát a csatlakozási szerződést már az én vezetésemmel véglegesítettük, írtuk alá. 

Farkas Bertalan űrhajózásának 35. évfordulóján készült kép (2015. május 26.) Farkas Bertalan mellett ül Magyari Béla tartalékos űrhajós és jelen van több külföldi űrhajós valamint a hazai űrkutatás jeles képviselői

Tari Fruzsina saját archívuma

 Az Iroda emellett 2015-től nagy hangsúlyt fektetett a földmegfigyelés tudományos és alkalmazási területeinek aktívabb felkarolására. Ez azért fontos, mert ma már a műholdfelvételek és azok elemzése elengedhetetlen számos területen a katasztrófavédelemtől az erdőgazdálkodáson át a mezőgazdaságig és a vízgazdálkodásig. 

Ehhez sokat kellett utaznod? 

Igen, nagyon sok utazással járt, elsődlegesen Európán belül. Leggyakrabban Párizsba mentem, az űrügynökség központjába.   Az Európai Űrügynökség számos további szakmai programokat kiszolgáló helyszínnel rendelkezik, amelyek többségében szükséges volt tárgyaljunk. Ilyen helyszín volt rendszeresen Hollandia, Olaszország és az Egyesült Királyság is.

Sok más szervezetben is kellett képviselni az irodának Magyarországot, például az ENSZ Világűrbizottságában, z Európai Unióban és a Földmegfigyelési Csoportban (GEO) Mindenhol nem tudtunk jelen lenni, de igyekeztünk a legfontosabb pillanatokban képviselni Magyarországot. 

Emellett el kellett kezdeni Magyarországnak egy olyan űrstratégiát kialakítani, ami közérthető, elfogadható, széles társadalmi körök számára. 

Az Európai Űrügynökséghez csatlakozásunk ünnepélyes aláírása a MÜPÁ-ban. Bal oldalt Jean-Jacques Dordain az Európai Űrügynökség akkori főigazgatója, jobb oldalt pedig Kara Ákos a szakterületért felelős államtitkár

Tari Fruzsina saját archívuma

Miért fontos ez?

Ez az a terület, amiről Magyarországon nehéz elfogadhatóan beszélni. Hiszen egyik szempontból úgy tűnik, hogy luxus, másrészt viszont kellenek hosszú távú befektetések, ahhoz, hogy az ország működni tudjon és a tudomány fejlődjön itthon is. Mivel jók voltak itthon az alapok, ezeket az érveket érthetőbbé kellett tenni.  Ehhez létrehoztuk az Európai Űrügynökség technológia-transzfer irodáját és egy inkubátorházat is. A napi munka tehát a kapcsolattartásról szólt, stratégia kidolgozásról és az egyes programok felépítéséről.

Amikor én kezdtem, hazai forrás nem nagyon volt, csak kisebb programokra volt keret. Viszont az Európai Űrügynökség nagyon jó alapot adott arra, hogy olyan szakmai követelmények által elvárt minőség mellett hajtsunk végre programokat, amik itthon is megadják a garanciát arra, hogy jó irányba halad ez a szakterület. 

Az Európai Űrügynökség nem egy sima nemzetközi szervezet, hanem az a feladata, hogy űrkutatási programokat hozzon létre együttműködésben sok ország között. 

Az egyik ilyen nagyon ismert program, a Rosetta űrszonda küldetése volt,  amelyet 2004-ben bocsátottak fel és 2014 novemberében elsőként szállt le egy üstökös felszínére. Ez  a Csurjumov-Geraszimenko üstökös volt, amely körül a keringő egység több, mint 2 évig gyűjtött adatokat.

Tari Fruzsina (jobbról a harmadik) az Európai Űrügynökség mukatársaival

esa.int

És bár amikor a fejlesztés elkezdődött, Magyarország csak együttműködött a Űrügynökséggel, több műszer és berendezés magyar volt: ennek a jelentőségét fontos volt közvetíteni a nagyközönség felé is. Ez jó bizonyíték arra, hogy a magyar űrszakma képes sok mindent elérni.

Sajtótájékoztatókon, rendezvényeken igyekeztünk az eredményeket közérthetővé tenni. Az ipari alkalmazások mellett pedig a mindennapjainkat is észrevétlenül behálózza az űrtechnológia például a műholdas szolgáltatások révén, amilyen a GPS, televíziós műsorszórás vagy a meteorológia.

Miért lényeges az szerinted, hogy Magyarország részt vegyen az űrkutatásban?

Az űrkutatásnak hosszú távú befektetési hozadéka van. Ott a programok húsz évre, harminc évre szólnak – a mai rohanó világban el sem tudjuk ezt képzelni. Viszont pont az ilyen személetnek a kialakulása segítheti azt, hogy nagyobb ütemben fejlődjünk. 

A mesterséges intelligencia és az önvezető autózás témaköre is ilyen: nagy kockázatú, erőforrás igényes viszont aki nem fektet ebbe, az lemarad összességében is a világ fejlődéséről. Az innováció eredménye  biztosítja a fejlődést és azt, hogy egyre jobb körülmények között élhessünk. 

Ez a szakma nagy lehetőségeket adna számodra külföldön is. Ilyesmiben gondolkodtál? 

Lehetett volna, hiszen az Európai Űrügynökségben sokan a nemzeti út után az ügynökségi munkát választják, tényleg nagyon vonzó állások vannak ott. 

Egy évet éltem Franciaországban, fél évet Hollandiában, így könnyebb volt tudatosan dönteni arról, hogy itthon szeretnék élni, hazahúz a szívem a gyökereimhez. Szeretném megtartani az egyensúlyt a szakmaiság és a családi élet között. Az elmúlt években férjhez mentem és gyermekeim születtek, de már előtte is fontos volt a család. 

A férjem kiváló háttérország volt, hogy egyáltalán el tudjam végezni ezt a munkát, hiszen ez nem 8-10 órás állás volt, hanem nagyon sokszor éjjel-nappali munka. Sok közös áldozatot kellett meghoznunk a munkáért, de igyekeztem ott is megtartani az egészséges határokat.

Az ott töltött négy évvel úgy érzem, a karriercsúcsot elértem, és amikor a kislányunk megszületett, annak tudatában vállaltuk, hogy itt ez a karrierív véget ér, és újabb kihívások jönnek majd utána, ami illeszkedik a családunk életéhez. Ezért sem kerestem külföldön továbblépési lehetőséget. 

Az első magyar kezdeményezésű program az Európai Űrügynökségben, amely eredményeként azóta a RadCube (3 kg-os cubesat) műhold sikeresen pályára állt és üzemel. A képen a fejlesztők és néhány további űripari szereplő látható a CROSS program sajtótájékoztatója után

Tari Fruzsina saját archívuma

Hogy teltek az elmúlt évek Székesfehérváron? 

Hosszas keresés után sikerült megtalálnunk az otthonunkat Székesfehérváron. Korábban is jártam haza, hiszen korcsolyáztam a felnőtt szinkronkorcsolya csapatban is, de a családalapítással egyértelművé vált, hogy Fehérvár lesz az ideális hely számunkra. 

Amikor bölcsődés lett a lányunk, én is megtaláltam azt a következő tevékenységet, amiben megint ki tudok teljesedni szakmailag, de már egy teljesen más dimenzióban. Így kerültem az  aiMotive-hoz, akik önvezető autózással foglalkoznak, mesterséges intelligencia alapon. 

Mivel adott volt a jogi–műszaki kettős végzettségem, így a szabadalmi témakör nagyon jól illeszkedett hozzá, ott innováció menedzser lettem. 

Ennek a pozíciónak a fő feladata, hogy a szabadalmi ügyvivő és a feltaláló között tudjon közvetíteni. Ha nem is diplomácia, de megint olyan szerepem van, hogy az egyik nyelvről lefordítsam a másik nyelvre a felek a mondanivalóját.

Anyaként is sokat foglalkoztat téged a jövő?

Olyan szempontból igen, hogy hogyan készítjük fel az életre őket. Ha két dolgot át tudok nekik adni, az az legyen, hogy optimista szemlélettel nézzenek minden elé és képesek legyenek rugalmasan gondolkodni, alkalmazkodni a változásokhoz. 

 Az ismereteik elmélyítése és a látószögük kiszélesítése segíteni fogja őket abban, hogy olyan szakmát, foglalkozást válasszanak, ahol fejlődhetnek, ki tudjanak teljesedni. Szeretném megadni nekik a lehetőséget, hogy ezt megtalálják, de úgy, hogy ne a mi vágyainkat váltsák valóra, hanem a sajátjukat. 

A kislányotoknak szoktál már mesélni a munkádról?

Igen, ő hamarosan 5 éves lesz, így mi nem csak olvasunk meséket, hanem gyakran közösen találjuk ki a történeteket. Néha ő adja a témát, néha én beleszövöm a mondanivalómat azokba a mesékbe, amiket ő szeret. Akár létező mesék karaktereivel találunk ki olyan dolgokat, amik tanítanak is, akár földrajzról, akár fizikáról, akár a jogokról. Ki lehet találni úgy a történetet, hogy azt élvezze, és picit tanuljon is belőle. 

Hihetetlen szókincse alakult már ki, akár idegen, nehezebb szavakban is, és nagy élmény, hogy milyen értelmes kérdéseket tesz már fel. A másik dolog, amit én anyaként nagyon élvezek, hogy a gyerek egy igazi személyiségtréner. Rámutat az ember gyenge pontjaira, és segít fejlődni. 

A sok utazással, a munkáddal járó mozgalmasság hiányzik valamilyen formában? Most is sűrű az életetek? 

Még a terhességem első négy hónapjában is tízszer utaztam a munkám miatt, nagyrészt repülővel. A mozgalmasság most is megmaradt, sokszor mozdulunk ki hétvégén, akár csak pár órára is, vagy akár hétköznap is kirándulunk kicsit. 

Szüleim ugyanabban az utcában laknak, ahol mi, a férjem szülei viszont Kárpátalján élnek. Ez már eleve folyamatosan mozgásban tart minket, amikor csak lehet, akkor megyünk, akár csak egy hétvégére is. Pakolásban, bár nem a kedvencem, már óriási rutinom van!

Székesfehérvár különösen jó hely a gyerekneveléshez.

Ez volt az egyik fő motiváció számunkra is. Túl azon, hogy közel vannak a nagyszülők, széles a palettája a lehetőségeknek, sportban, zenében, intézményes oktatásban is, és nem olyan nagyok a távolságok sem. Hamarabb válhatnak önállóvá a gyerekek. 

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek