Fehérvári háziorvos mondja el, miért ne féljünk a koronavírus elleni oltástólFehérvári háziorvos mondja el, miért ne féljünk a koronavírus elleni oltástól
Dr. Bráth Endre székesfehérvári háziorvos elsők között kapta meg városunkban a koronavírus elleni oltást szilveszterkor, amikor önkéntesként jelentkezett a székesfehérvári kórházban, hogy segítsen beoltani az egészségügyi dolgozókat.
A Vörösmarty Rádió Orvos válaszol című műsorában is rendszeresen nyilatkozó háziorvos segít eloszlatni koronavírus elleni oltással kapcsolatos tévhiteket. Közérthetően elmagyarázza, kiknek nem ajánlott a vakcina beadatása, és kikre leselkedhetnek súlyos szövődmények, ha elkapják a koronavírust.
Az eddigi megfigyelések alapján tízmillióból száz embernek lehet Magyarországon allergiás reakciója a vakcina hatására, amit azonban kezelni tudunk majd
- hangsúlyozta a háziorvos. - Mindeközben már egy kisvárosnyi ember halt meg Magyarországon a koronavírus miatt. Vannak persze, akiknek nem javasolt az oltás beadása: aki már epipent használ (allergia ellenes adrenalinos tollat), annál félő, hogy komolyabb lehet a mellékhatás. Nem kaphat oltást az sem, aki kempoterápián vesz részt, vagy épp lázas beteg. Az ő esetükben az immunrendszer nem tud megfelelően reagálni.”
A maroshegyi körzet háziorvosa elmondta, év végén Bucsi László kórházigazgató kérte a háziorvosokat, hogy akik rendelkeznek oltási tapasztalattal, jelentkezzenek önkéntesnek az egészségügyi dolgozók beoltására.
„December 30-án megjött az oltás, már aznap meg is kapta harminc ember. Sárkány Ágnes főorvosasszony kapta meg először az oltást, teljesen megérdemelten, hiszen ő, mint az intenzív osztály vezetője kiemelten vitte a hátán a terheket. Részt vettünk egy eligazításon, ahol minden apróságra felhívták a figyelmünket a beoltással kapcsolatban. Hogy aki átesett a koronavíruson, három hónapig ne kapja meg, várandósok szintén nem kapják, és oltás után 2 hónapig nem szabad gyereket vállalni. Az oltóhelyiségekben profin fel voltak készülve az anesztesek, ha bárkit újra kell éleszteni, infektológus kollégák figyelték, hogy kinek lehet beadni, kinek esetleg nem. De gyakorlatilag nem volt szükség az óvintézkedések igénybevételére.”
Az önkéntesként jelentkező háziorvosok végül nem csak oltottak, de ők maguk is megkapták az oltást. „Minden rendben van azóta is, nincs semmi bajom, talán egy pici izomlázam volt. Nem fogom a GPS jeleket és nincs semmilyen szuperképességem” - nyugtatta meg tréfásan az aggódókat dr. Bráth Endre.
Hozzátette: tudja, hogy sokan tartanak a vakcinától, nekik érdemes megbízható forrásból utánaolvasni a részleteknek.
„Nagyon precíziósan kitalált vakcina, nem csodálkozna rajta senki, ha Karikó Katalin Nobel-díjat kapna a technológiáért. Harminc éve dolgozik rajta, eredetileg csonttöréseket, sebeket akart gyógyítani vele, de törvényszerű szerencsés véletlen, hogy az oltásra is jó. Tehát szó sincs arról, hogy hirtelen, gyorsan lett volna kifejlesztve. Szerencsénk van, de ezért a szerencséért sok alapkutatónak nagyon meg kellett dolgoznia.”
Az oltás működését a következőképpen részletezte: „Bevisszük ezt a messenger RNS-t a citoplazmába, a sejtmag körüli állományban le fogja nekünk gyártani azt a fehérjét, ami ellen a limfociták közül a B-sejtek elkezdenek majd plazmasejtté alakulni, és ellenanyagot termelni.
Ha találkozunk a vírussal, már tudunk ellene ellenanyagot termelni, ha okoz is betegséget, könnyen le tudjuk küzdeni. Ha belegondolunk, a 95 százalékos védettség messze magasabb még az influenzaoltásénál is. Ha az egy nagyon jó Mercedes, akkor ez a Ferrarik Ferrarija. A vírusok elleni oltások fejlődése robbanásszerű.”
Az orvos arról is beszélt, hogyan készül arra az időszakra, mikor majd várhatóan a háziorvosok elkezdhetik a lakosságot is beoltani a vírus ellen. „Rengeteg kérdés érkezik az orvosokhoz, de még nincs a háziorvosok bevonásáról hivatalos információ. Nagy valószínűséggel szükség lesz rá, hogy minél több oltópont legyen. Ha öt napig sima hűtőben tartható az oltóanyag, akkor megoldható, hogy hétfő reggel valaki leszállítja nekünk, vagy bemegyünk érte, és péntekig tudunk oltani. És mégiscsak a háziorvos ismeri a legjobban a betegét.
Az adminisztráció nyilván jelentős plusz munka lesz, és minden oltás után a fél óra megfigyelést is meg kell szervezni. De meg kell keresni a megoldást, hogy megoldható legyen. Hiszen ha belegondolunk, az oltás beadatásával életeket menthetünk.
A koronavírusból való felépülés pedig akkor sem veszélytelen, ha valaki nem a legsúlyosabb tünetekkel esik át a betegségen, hiszen még nem tudjuk, mik lehetnek a hosszú távú szövődmények.
Aki pedig lélegeztető gépen van hetekig, utána lejön a gépről, eleinte az ágy szélén sem bír megülni. Neki nagyon hosszú lesz a rehabilitáció, hogy kertészkedni, futni tudjon! Sok időbe telik, mire kiheveri. Ezeknek a betegeknek a gyógyulását nagy feladat lesz követni. A vírus annál veszélyesebb lehet, minél több társbetegsége van valakinek, minél idősebb, minél kövérebb, annál súlyosabb lehet a lefolyása. Ha nem is hal bele, de hetekig, hónapokig rehabilitálódik.”
Bráth Endrének eddig a Pfizeres vakcinával van tapasztalata az egészségügyi dolgozók beoltása során. Elmondása szerint miután a mínusz hetven-nyolcvan fokon tárolt porszerű anyagot feloldják, nem is öt, hanem hét oltásra elegendő anyag van benne. „Az Országos Gyógyszerészeti Intézet ötöt engedélyez jelenleg beadni. A felszívás, légtelenítés során persze veszik el belőle, de még így is hatot simán be lehetne adni. Van olyan ország, ahol már hatot engedélyeznek, reméljük, itt is követjük majd ezt.”
A háziorvos elmondta: a nyájimmunitás kialakulásához Magyarországon négymillió embert kéne beoltani. „Ha erre a tavasz lehetőséget ad, nyáron szabadok lehetnénk. Sokan aggódnak, hogy rákjuk lesz az oltástól vagy belehalnak. Szeretném emlékeztetni őket, hogy a világon már milliós nagyságrendben adták be az oltásokat. Megbízható emberek fejlesztették a vakcinákat, akik a tudományos hírnevüket kockáztatják és életeket akarnak menteni.”
