Milyen esetekben nem cseréli a törött kukát a Depónia?
Milyen esetekben nem cseréli a törött kukát a Depónia?
Milyen esetekben nem cseréli a törött kukát a Depónia?Kétségkívül bosszantó, ha az épségben ház elé helyezett kukánkat ugyan üresen, ám törötten kapjuk vissza - természetesen mindenki azonnal a szolgáltatót hibáztatja, és szerződésben rögzített cserét kéri. Ám gyakran nem a Depónia Nonprofit Kft. szemétszállítói a felelősök. Mikor és milyen esetben nem érvényesíthetjük a törött hulladékgyűjtő edény cseréjét a szolgáltatónál?
"Elsőként érdemes leszögezni, hogy az ürítést végző munkatársaknak igenis érdekük, hogy épségben helyezzék vissza az edényeket, hiszen társaságunknál minőségi munkavégzésre ösztönző motivációs rendszer működik. Ez azt jelenti, hogy a hibát vétő munkatárs anyagi megrovásban részesül, így érdekük, hogy odafigyeljenek a kukák megfelelő ürítésére" – hangsúlyozta Budai Dóra a Depónia Nonprofit Kft. PR vezetője, aki kiemelte, hogy minden bejelentést megvizsgálnak és igyekeznek minél gyorsabban kártalanítani az ügyfeleket, ám vannak – szerződésben rögzített esetek –, amikor nem cserélik a sérült kukát.
Az egyik ilyen eset, ha nem szabványos hulladékgyűjtő edényt használ valaki. De mi számít szabványedénynek a szolgáltató területén, mely kukák azok, amelyeket nem cserélnek?
"Fogjunk gyanút, ha túl olcsó egy hulladékedény, mert a tapasztalat az, hogy ezek többnyire nem felelnek meg az előírt magyar szabványnak (MSZ EN 840 1-, 2-, 3-, 4-, 5-.): rosszabb minőségűek és a rendszeres gépi ürítést sem viselik jól. Tipikusan ezek a kör alakú, kerék nélküli, fémből vagy gyengébb műanyagból készült kukák, amelyeknek a fedele is csak egy ponton illeszkedik" – mondta el Budai Dóra.
A szabványos edények egyrészt tömörgumi kerekekkel felszereltek, másrészt tetejük általában négyzet alakú és fedelük két ponton is illeszkedik a kuka testéhez. Fontos az anyaguk, legyen UV-, hideg-, meleg- és vegyszerálló, hiszen sokszor a törés az elhasználódás miatt van: a kukák hóban, fagyban, 40 Celsius-fokos hőségben a szabadban vannak, így idővel veszítenek anyagminőségükből is.
A másik eset, amikor biztosan nem történik meg a csere – és ez is szerepel a szerződésben –, ha 10 évnél idősebb a hulladékgyűjtőnk. A tapasztalat azt mutatja, hogy még a mai napig is sokan használnak az 1970-es évekből származó edényeket.
Így csökkenthetjük a törésveszélyt
Gyakran egy kis odafigyelés is elég ahhoz, jelentősen csökkentsük kukánk sérülésének esélyét.
- Ne tömjük túl a kukát! Gyakran nemcsak túl sok szemet kerül a hulladékedénybe, de nem háztartási hulladékot, például építési törmeléket is beletömünk, így a kuka túlsúlyossá válik, ez pedig egyenes út a töréshez.
- Ne feszüljön a beletett hulladék! Sokszor jelent gondot – például a szelektív kukáknál –, hogy megfeszül benne a szemét, például a kartonpapír. Ilyenkor többször kell az ürítési műveletet elvégezni, hogy a szemét kijöjjön a kukából.
"Télen előfordul, hogy belefagy az edénybe a hulladék. Ilyenkor két lehetősége van a munkatársaknak: nem ürítik ki az edényt, ekkor szinte biztosan kapunk reklamációt el nem szállítás miatt. Amennyiben mégis megpróbálják üríteni az edényt, sokszorosára nő a sérülés lehetősége, azt is mondhatnám, szinte biztosan károsodik" – emelte ki PR-vezető, hozzátéve, a Depónia összesen 66 településen, 350 ezer lakost lát el, többnyire heti egy, de helyenként két-három ürítési alkalommal.
"Ilyen nagy számú hulladékedényürítés mellett előfordulhat, hogy sérül, törik egy-egy edény, de igyekszünk minden esetben a legnagyobb körültekintéssel eljárni" – hangsúlyozta Budai Dóra.
