Nem kérnek a magyarok a rovarfehérjéből

fmc.hu

·Gasztroétel·

Michael Schöne

Nem kérnek a magyarok a rovarfehérjéből

fmc.hu

·Gasztroétel·

Idén januártól engedélyezett négy rovarfaj árusítása a boltokban élelmiszerként vagy élelmiszer-összetevőként, és további nyolc rovarfehérje vár engedélyezésre. Akár fehérvári boltokban is szembetalálhatod magad sáskából, lisztkukacból, alombogárlárvából vagy házi tücsökből készült termékekkel.

A tapasztalatok szerint ez az élelmiszerfajta sokkal kisebb területen, kevesebb vízigénnyel és alacsonyabb széndioxid-termeléssel állítható elő, mint a hagyományos állattenyésztésből származó fehérje, ugyanakkor a kulturális és érzelmi elutasítás miatt szinte lehetetlennek tűnik az ilyen termékek belátható időn belüli térhódítása a hazai konyhákban.

Az Agroinform.hu szakmai portál kérdőívére érkezett közel 500 válaszból az derül ki, hogy mindössze a válaszadók 20 százaléka nyitott olyan táplálék elfogyasztására, amely rovarból származó összetevőt is tartalmaz. További 11 százalék ezt attól teszi függővé, hogy az adott összetevő felismerhető formában található-e meg az élelmiszerben. 69 százaléknyian azonban feltétel nélkül elzárkóznak ilyen ételek fogyasztásától.

Kevesen tudják, de évtizedek óta napi szinten fogyasztunk – igaz, nem fehérjepótlás céljából – rovarokból készült élelmiszeradalékokat. Közülük a legelterjedtebb a kármin nevű, nőstény pajzstetvekből kivont színezék, amely például vezető márkák húsipari és édesipari termékeiben (sajtok, kolbászok, gyümölcsjoghurtok, lekvárok és egyéb édességek, szeszes italok) is széles körben megtalálható. Szintén pajzstetvek gyantaszerű váladéka a sellak, aminek számos édesség köszönheti fényes felületét.