Évindító Nagy Utazás: ezt hallgatta a világ 30 esztendejeÉvindító Nagy Utazás: ezt hallgatta a világ 30 esztendeje
2024 első zenei időutazása is Nagy-Britanniában startol. Nézzük, melyek voltak a legnagyobb slágerek a UK Top40 listáján 1994 januárjában.
Az előző évet Mr. Blobby és a hasonló című dal zárta az élen. Mr. Blobby a britek kedvenc szombat esti varietéjában, a Noel's House Party-ban szerepelt, amelyet a BBC One sugárzott, a nagy sikerre való tekintettel pedig saját slágert is kapott. Maradjunk annyiban, kár volt az eltékozolt idő…
A britek szerencsére január elején kapcsoltak, és ha már kemény tél volt, gyorsan az első helyre repítettek egy kellemes nyári reggae slágert. Az előadó a szigetországban komoly követőbázissal rendelkező Chaka Demus And Pliers volt, a siker érdekében erre a dalra, a „Twist And Shout” című nótára beszállt melléjük Jack Radics és a Taxi Gang is.
A Chaka Demus And Pliers jamaikai duó volt, melyet John Taylor és Everton Bonner alkotott,. a reggae mainstream vonalán pedig szép sikereket értek el a kilencvenes években: összesen 12 közös stúdióalbumuk jelent meg, a UK Top40 listájára hat daluk jutott be, ebből három a Top10-ig is elmenetelt. Listavezető viszont csak egy, a „Twist And Shout” lett, mely két hétig állt a brit lista élén.
Január 16-án aztán érkezett egy északír/angol popcsapat, mely folyamatosan változó létszámmal, de fixen az énekes Peter Cunnah frontemberi kvalitásaira építkezve jutott fel a csúcsra. Ha így nem volt ismerős a név, akkor azt mondom, ez a banda a D:Ream volt, a dal pedig, mely első lett a brit listán a „Things Can Only Get Better”, mely azonnal közönségkedvenc lett Nagy-Britanniában.
Érdekesség, hogy a dal már egy évvel korábban, 1993 januárjában megjelent egyszer, de akkor nem zavart sok vizet, a lista közepéig jutott csak. Később a D:Ream azonban az épp a pályája csúcsán dübörgő Take That előzenekaraként turnézott, és ez a tény, na meg a „Things Can Only Get Better”újrakeverése már meghozta a sikert. A dal végül négy héten át első volt a brit listán.
Ami a többi slágert illeti: 1994 első havában olyan dalok szerepeltek még a Top10-ben a brit listán, mint a Culture Beat és az „Anything”, az East 17 és az „It’s Alright” és a már az előző hónapban is a legjobbak között szereplő K7 és a „Come Baby Come”.
Menjünk tovább Németországba, nézzük, mely dalok voltak a legnépszerűbbek 1994 januárjában az Offizielle Deutsche Charts élmezőnyében. Az előző év végén Meat Loaf és az "I'd Do Anything for Love (But I Won't Do That)" állt az első helyen. A sajnos már két esztendeje, 2022. január 20-án elhunyt Michael Lee Aday nyolc héten át tartó németországi listavezetősége végül január végén zárult le.
Az új listavezető a svédek épp aktuális sztárcsapata, az Ace Of Base lett. A Jonas "Joker" Berggren, Ulf "Buddha" Ekberg, Jenny Berggren és Malin "Linn" Berggren alkotta négyes 1993. november 23-án, a karácsonyi időszakra időzítve adta ki második stúdióalbumát, mely a „The Sign” címet kapta. A lemezen az első album néhány sikerdala is (újra) helyet kapott, az új dalok közül elsőként a címadó jött ki kislemezként, a „The Sign” végül az újév első havának végére futott be igazán, ekkor ugrott a német lista élére is.
Maga az album egyébként világszerte nagy sikert aratott: az Egyesült Államokban 9 millió, Kanadában 1 millió, Japánban 800 ezer, Mexikóban 750 ezer fogyott belőle, de Európában sem lehetett panasz a keresletre. A címadó dal, a „The Sign” végül három héten át vezette a német listát, az Offizielle Deutsche Charts első tíz helyezettje között pedig 13 héten át szerepelt.
Az érzelmes balladák sem hiányoztak az év első felében a német lista első feléből, Bryan Adams és a „Please Forgive Me”, valamint az Aerosmith és a „Cryin” is ott volt az első tízben.
A dancefloorban erős az Offizielle Deutsche Charts 1994 januárjában sem hagyta cserben a táncoslábúakat, az első tízben a Culture Beat és az „Anything” mellett a dobogó harmadik fokáig jutó Cappella és a „U Got 2 Let The Music” diktálta az ütemet.
Ami Európa további országait illeti: Meat Loaf Svájcban, Ausztriában és Belgiumban is az élen állt, míg Finnországban a 2Unlimited és a „Maximum Overdrive” volt az első.
Mindeközben Írországban a Take That és a „Babe”, Olaszországban pedig a nagy hazai kedvenc, a rap olasz bajnoka, Jovanotti vezette a listákat, polgári nevén Lorenzo Cherubini ekkor épp „Penso Positivo” című nótájával hódított.
Menjünk tovább egy kontinensnyit, nézzük, mi volt a helyzet a Billboard Hot100 listáján. Az évet Mariah Carey és a „Hero” kezdte az első helyen, mely még az előző év decemberében ült a trónra és első helyét egészen január közepéig meg is tartotta.
Hiába volt azonban a kor ünnepelt énekesnője Mariah Carey, három jó kiállású és fantasztikus hangú úrral még ő sem bírt el. Jött ugyanis, Sting, Bryan Adams és Rod Stewart, a nem akármilyen trió A három testőr 1993-as mozifilmjének betétdalával, az „All For Love” című balladával állt az élre.
A három testőr az év egyik filmszenzációjának ígérkezett, bombasztikus szereplőgárdával (Charlie Sheen , Kiefer Sutherland, Chris O'Donnell, Oliver Platt , Tim Curry, Rebecca De Mornay), összességében nem is teljesített rosszul, hiszen összesen 111 millió dollárt hozott a konyhára. A film sikerében megvolt a zene része is, főleg a Sting-Bryan Adams-Rod Stewart hármasnak, „All For Love” a fél világon listavezető lett: az Egyesült Államokban 1 200 000, Németországban 250 000, Nagy-Britanniában 200 000 példányban kelt el. A Billboard Hot100 első helyét végül három héten át vezette.
Ami a további helyezetteket illeti, ott volt még a legjobbak között Toni Braxton és a „Breathe Again”, a Salt ’N’ Pepa és a „Shoop”, valamint a legtutibb jazz-hip hop zenéket jegyző US3 és a „Cantaloop”.
Az amerikai rap listán ekkor a a Salt ’N’ Pepa és a „Shoop” már túl volt az első helyen, a listavezető pozíciójába az év elején Domino és a „Getto Jam” lépett. Domino, polgári nevén Shawn Antoine Ivy Los Angeles egyik híres utcai bandájának oszlopos tagja volt, a Crips maga mögött hagyásával aztán rapperként kimondottan sikeressé vált.
A nemes egyszerűséggel csak „Domino” névre keresztelt első albumáról a „Getto Jam” című kislemez 1993. november 16-án jelent meg az Outburst Records gondozásában, 1994 januárjára pedig csúcsra is futott a tematikus slágerlistán is és eladásban is, hiszen január 5-re meglett a félmillió eladott példány.
Utunk végén nézzünk szét hazánkban, mely magyar albumok voltak a legkelendőbbek 1994 januárjában a MAHASZ slágerlistája alapján. A korábbi hónapokhoz képest nem volt változás: a Rapülők és a „Rapeta”, valamint Zorán és az „Elmúlt 30 Év” volt a legkelendőbb, de mögöttük is akadtak szépen fogyó magyar korongok. Ilyen volt például a Moby Dick sorrendben ötödik albuma, a „Fejfa Helyett”, a 10 dalt tartalmazó korong a 12. helyig jutott a külföldi lemezek erős mezőnyével megküzdve.
A magyar filmtörténet egyik legzseniálisabb alkotása, a Koltai Róbert, Szabados Mihály és Máté Gábor főszereplésével készült (de a további szerepekben is parádés színészeket felvonultató) Sose Halunk Meg rengeteg elismerést gyűjtött be, ráadásul a film zenéje sem lett utolsó, elég csak a címadó dalra, a Dés László és Bereményi Géza által jegyzett, Presser Gábor által előadott „Nagy Utazás” című dalra.
Nos, a MAHASZ listáján a film zenei albuma nem volt sosem éllovas, viszont egy szép Top10-es szereplés után még hosszú hónapokig stabilan ott volt a mezőnyben, így 1994 januárjában is. A „Nagy Utazás” című dal pedig szép lassan a legjátszottabb magyar filmzenévé vált, mellyel kapcsolatban érdemes tudni, hogy a dalt Dés László eredetileg egy korábbi, csupán mérsékelt sikert elérő színházi darabhoz, a Pantaleón és a hölgyvendégekhez írta - Brazília címen - de Bereményi Géza javaslatára új szöveget írt hozzá.
További csavar a dal megszületésében, hogy azt eredetileg Malek Andrea énekelte, de ez a változat nem nyerte el a szerzők tetszését. Ezután kérték fel Presser Gábort a dal eléneklésére.
A Malek Andrea által énekelt verzió:
Ez volt mai kalandozásunk, folytatás egy hónap múlva, amikor 1994 februárjának zenei termésére tekintünk vissza.