A hatodik iksz felé közelít Kóré, a székesfehérvári kapszulaőr
A hatodik iksz felé közelít Kóré, a székesfehérvári kapszulaőr
A hatodik iksz felé közelít Kóré, a székesfehérvári kapszulaőrSzékesfehérvár köztéri alkotásai között kiemelkedőnek számítanak Schaár Erzsébet művei. Az 1908. július 27-én Budafokon született, 67 esztendősen, 1975. augusztus 29-én Budapesten elhunyt szobrászművész három jelentős köztéri alkotása is megtalálható a városban. Háromrészes minisorozatunk első két részében már bemutattunk az 1967-es, Könnyűfémműben rendezett művésztalálkozón készült "Ajtók", illetve a Szent István Király Múzeum kertjében 1969-ben felállított „Ajtóban Álló Lány”című műveket.
Az 1960-ban Munkácsy-díjjal, 1972-ben Érdemes Művész címmel elismert Schaár Erzsébet munkásságának még egy fontos alkotása megtekinthető Székesfehérváron. A mű nem más, mint a szobrászművész gyűjteményéhez tartozó "Kóré", mely a Jókai utca 11. szám alatti ház udvarában található.
A "Kóré" több szempontból is különleges darab, rögtön a szobor ihletője, az igazi Kóré is egy érdekes megítélésű történelmi és egyháztörténeti szereplő. Ki is volt Kóré? A választ Mózes IV. könyvének 16. része mutatja be, a Köztérkép pedig idézi is az adott részt.
"Kóré Kéhát családjából származó lévita volt, Mózes unokatestvére, akit a sátor szolgálatára rendeltek. Tehetséggel és befolyással bírt, de többre vágyott, a papi méltóságot szerette volna betölteni. Először titokban szervezkedett Mózessel és Áronnal szemben, később azonban cselszövő terveibe bevonta Dáthánt és Abirámot is. Ebben az időszakban a nép elégedetlensége is kedvezett e cselszövő terveknek, elfeledték, hogy Mózesnek az utasításokat az Úr adja, és nem ismerték el Mózes és a főpap, Áron hatalmát. Kóré és társai helyet adtak szívükben a kísértésnek, és kétszázötven főembert elidegenítettek Mózestől és Árontól. Ennek az ügynek a népet is igyekeztek megnyerni.
Kóré kifogásolta a pusztai vándorlás szükségességét, állítása szerint ő az ígéret földjére vezette volna a népet. A cselszövésben részt vevők pártütésének vezetőjeként lépett fel, azzal vádolva Mózest és Áront, hogy azok megfosztották a népet szabadságától és függetlenségétől. Mózes ezért az Úrhoz fordult, és kérte, hogy ő legyen a bírája. Az elégedetlenkedőket reggelre a sátorba hívatta, hogy ügyüket az Úr elé terjesszék. Kóré és a kétszázötven főember meg is jelent. Mózes ekkor még utoljára figyelmeztette az elégedetlenkedőket, a fő lázadók azonban ott maradtak sátraik nyílásában.
Mózes kijelentette, hogy ha a lázadók úgy halnak meg, mint más emberek, akkor őt nem az Úr küldte, ellenben ha az Isten másként cselekszik, és megnyílik a föld, elnyeli az elégedetlenkedőket, akkor mindenki megtudhatja, hogy ezek az emberek gyalázták az Urat. A föld megnyílt és a lázadókat elnyelte családjaikkal együtt. A megtévesztett emberek azonban még ekkor is kétkedtek, és másnap Mózes és Áron ellen fordultak azzal, hogy ők ölték meg vezetőiket. Ekkor az Úr figyelmeztette Mózest, hogy hagyja ott a lázadók gyülekezetét, mert el fogja azokat pusztítani. Áron engesztelő áldozatot mutatott be, de az isteni csapás bekövetkezett, és tizennégyezer-hétszázan haltak meg azokon kívül, akik Kóréval tartottak"
Nem túl röviden ez Kóré története, de most nézzük magáét a Schaár-szoborét. Az alkotás 1966-ban készült, a keskeny fej mellett további szobrásztechnikák adnak különleges hangulatot a szobornak. Ahogy a Szent István Király Múzeum honlapja fogalmaz:
"Az a szinte erőszakos igénye a tér kizárólagos kisajátítására oly szorongató magányérzetet keltett (és kelt) a nézőben, amit Schaár maga is alig tudott elviselni, s amit minden eszközzel szeretett volna föloldani.”
A "Kóré" hét éve egy időkapszula őrének is számít. 2016. március 25-én, 18.30-kor a 2016-ban 30 éves Városi Képtár – Deák Gyűjtemény időkapszulát helyezett el a szobornál. Ahogy a Köztérkép ír az eseményről:
"A városi önkormányzat döntése alapján a Képtár megszűnik, mint önálló intézmény. 2016. április 1-jétől a Képtár jogutódlással beolvad a Szent István Király Múzeum intézményébe. Így valamennyi, a városban fellelhető önkormányzat által fenntartott kiállítóhely egy vezetés alá fog tartozni. Az időkapszula az intézmény pénzkazettája, ebben helyezték el a kiállítás megnyitóval egybekötött búcsúztatón elhangzott beszédeket, illetve a Képtár vezetése által megfogalmazottakat. A kazettát eredetileg a szobor alá helyezték volna, de végül a szobor előtt készült el a végleges helye."
Az időkapszulát 30 évvel az elhelyezése után, vagyis 2046 nagypéntekén lehet kiemelni, így a "Kóré" addig az időkapszula őreként is funkcionál a Jókai utcában.
