Hajtóvadászat indult a szaporító ellen
Hajtóvadászat indult a szaporító ellen
Hajtóvadászat indult a szaporító ellenAki szaporítótól vásárol, - csúnyán hangzik, de - az állatkínzást támogatja.
A szaporítók célja csak a profit, általában a legnépszerűbb fajtákkal foglalkoznak, melyekre nagy a kereslet. Szinte folyamatosan van kölyök kutyájuk, ha mégsem, akkor sem kell sokat várni rá. Árulkodó, ha az eladó semleges helyen szeretné átadni a kutyát, a szülőkről nemigen ad tájékoztatást.
A kutyákat lehet, hogy olcsóbban adja, de nem árt tisztában lenni vele, hogy mivel a kutyákat nem ellenőrzi állatorvos, komoly betegségek derülhetnek ki a későbbiekben. Nagyon korán, akár 8 hetes kor előtt is átadják a kölyköt. Gyakran hiányzik a chip és az oltási könyv. Ha valaki törzskönyvet kér, az ár megemelkedik (ha egyáltalán tudnak adni). Nincs szerződés, vagy ha van, nagyon felületes.
Ezzel szemben a tenyésztők célja az adott fajta javítása, nemesítése, amihez komoly genetikai szaktudással rendelkezik. 1-2 fajtánál nem tenyészt többet, nincs is rengeteg kutyája. Előjegyzést vesz fel a kiskutyákra, és felméri, hogy hová kerül a kiskutya.
Nem adja kutyáját olyan gazdához, akinek az életvitele, körülményei nem megfelelőek az adott fajta számára. A kölykök minimun nyolc hetes korukig az anyjuk mellett maradnak. A kiskutyák ára soknak tűnhet, de az oltások, féreghajtás, chipezés, törzskönyv, állatorvosi díjak, és minőségi kölyöktáp ára mind magas költségeket jelentenek, amiket a tenyésztőnek is ki kell fizetnie.
A szaporítók tevékenységét szinte lehetetlen felügyelni és ellenőrizni, éppen ezért az elmúlt években számos intézkedés lépett hatályba hatósági és társadalmi szinten is ellenük. 2021. április 1-től a kedvtelésből tartott állatokkal történő kereskedés FELIR azonosító köteles tevékenységgé vált. Ez azt jelenti, hogy ma már mindenkinek be kell jelentenie a hatóság felé, ha kisállat kereskedelemmel foglalkozik.
2022. január 1-jén hazánkban jelentősen szigorodott az állatvédelmi törvény. A szankciók a gondatlan szaporításra is kiterjednek.
Aki tehát nem megfelelő körülmények között és öröklődő betegségben szenvedő kutyát szaporít, állatkínzást követi el. A büntetési tétel pedig akár 5 év börtön is lehet.
Több, mint valószínű, hogy ezzel tisztában van Brigitta Müllner is.
Vas vármegye eddigi legnagyobb összevont állatvédelmi akciójára került sor Csöngén és Kőszegpatyon közel egy hete. A rajtaütés során összesen 100 felnőtt és 11 kölyökkutyát, 51 juhot és kecskét, 30 baromfit és 4 lovat emeltek ki a Kormányhivatal munkatársai az állatvédőkkel közösen méltatlan körülmények közül. - olvasható a Vas Vármegyei Kormányhivatal oldalán.
Brigitta Müllner ellen már hazájában számos eljárás indult, mert halálra éheztette állatait. Ezután Magyarországra költözött, itt folytatta az ausztrál juhászok szaporítását. Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala vármegyékben több helyen is üzemeltette horrortanyáit, ahol élelem nélkül, fekáliában, mocsokban tartotta az állatokat. A kölykökért darabonként 1500 eurót kért, a kutyák mellé hamis törzskönyvet adott.
A mentés során az állatvédők mintegy 100 állat tetemét is megtaláltak, nagy valószínűséggel éhen haltak.
A nő, miután a hatóságok lecsaptak rá, azt állította, hogy patkánymérget vett be, ezért kórházba szállították, ahonnan később eltűnt. Szökése miatt elfogató parancsot adtak ki ellene. Magyar, osztrák, német, belga és szlovén állatvédők is hajtóvadászatot indítottak, hogy megtalálják a nőt.
Ez a történet is rávilágít arra, hogy nem mindegy, honnan veszel kiskutyát!
