Hazalátogatása ára az élete lett
Hazalátogatása ára az élete lett
Hazalátogatása ára az élete lettÉdesapja, a tisztes fehérvári zsidó családfő eredeti neve Leawy Károly volt, amit a tizenkilencedik század magyarja nehezen viselt, ezért magyarra fonetizálta azt, így három fiúgyermeke (Kornél, Andor és György) és két leánygyermeke (Anna és Gizella) már Lőwy néven születtek. Ám a huszadik század első évtizedének végére tovább erősödtek a németellenes hangok Magyarországon, ami főleg a monarchikus berendezkedésnek volt köszönhető, ezért a bölcs és ismert ügyvéd apuka javaslatára a gyermekek mind megváltoztatták nevüket Lánczosra.
Kornél idősebb húga, Lánczos Anna orvosként és a Pécsi Gyógyszertani Általános Kórtani Intézet kutatójaként lehetett volna ismert, de a második világháború kegyetlen véget vetett életének Auschwitzban. Viszont Lánczos Kornél már 1921-ben emigrált Németországba, előbb Frankfurtban, majd Berlinben dolgozott matematikus–fizikusként. Utóbbi városban már Cornelius Lanczos néven ismerte meg őt Albert Einstein, akivel nemcsak barátok, de kollégák, tudományos munkatársak is lettek. Nem sokan jósolták volna meg, hogy a tizenkilencedik század utolsó évében a fehérvári zsidó elemiben tanulmányait megkezdő kis Kornél hova eljut majd, és micsoda elméleteken fog dolgozni, bár tény, hogy az elemi iskolában – ahol több nyelven is tanították Kornélt – és azután a ciszterci főgimnáziumban biztosították az alapokat, amelyek masszív lábakra állították a tudományok területén Lánczos Kornélt.
1910-ben végzett a cisztereknél kiváló eredménnyel, és még abban az évben megkezdte felsőfokú tanulmányait a Budapesti Egyetemen. Nem kisebb nevek tanították, mint Eötvös Loránd, aki a fizikatanára volt, és elsőként keltette fel érdeklődését a relativitáselmélet iránt. De Ortvay Rudolffal is együtt készülhetett a diploma megvédésére. Lánczost tanította, sőt matematikusi útjára indította a század legnagyobb matematikus gondolkodója, Fejér Lipót. A Fejér-interpoláció a Hermite-interpoláció egy speciális típusa a mátrixok számításánál, ahol a polinom értéke mellett a deriváltak értéke is előírt az alappontokon. Különösen gyakori, hogy a deriváltak értéke nullának van előírva a csomópontokban, ami biztosítja az interpolációs polinom „simább” viselkedését. No, ezt fejlesztette tovább Lánczos Kornél, aki fél évszázaddal megelőzte korát. Valljuk meg őszintén, a matematikai varázslatok jelentős többségére mi, laikus figyelők legjobb esetben is csak legyintünk, hogy minek van erre szükség. A Fejér-interpoláció adta legfőbb löket eredménye az lett, hogy 1938-ban Lánczos megírta első numerikus analízissel foglalkozó tanulmányát, ezt megfejelte egy új mátrixmódszerrel a Fourier-együtthatók kiszámítására, amit huszonöt évvel később Gyors Fourier-transzformáció algoritmusként ismertek el. Ez az eljárás lett az alapja több számítógép-alkatrészt gyártó világcég képalkotásban használatos módszerének. Így jutott el a világ oda, hogy a képeket egyre nagyobb felbontásban képesek analizálni és feldolgozni az úgynevezett videokártyák.
Disszertációjában a relativitáselmélettel foglalkozott, melynek a Maxwell éteregyenleteinek kapcsolata a funkcionálelmélettel címet adta. Ezt elküldte Einsteinnek is, aki a skóciai University of St. Andrews megemlékezései alapján ezt válaszolta: „Olyan részletesen elolvastam a munkádat, amennyire jelenlegi munkám engedte. Azt mondhatom, hogy megalapozott és eredeti gondolkodásmódot tükröz. Méltóvá tesz a doktori címre. Örömmel engedem meg, hogy megtisztelj azzal, hogy nekem ajánlod!”
Vendégprofesszorként először egy évet töltött az Egyesült Államokbeli Indiana Államban a Purdue Egyetemen. De amikor visszatért Németországba 1932-ben, belátta, hogy a zsidóellenes politikai környezet számára nem ígér semmi jót, ezért ismét Indianába költözött. Itt publikálta a fent említett numerikus analízissel foglalkozó munkáját.
Az egyetemi oktatás mellett a Boeing Aircraft Company-nál vállalt munkát, de hogy állandó kinevezést kaphasson a cégnél, lemondott az indiánai egyetemi pozíciójáról. 1949-ben a Los Angeles-i Nemzeti Szabványügyi Hivatalnál foglalkozhatott saját numerikus analízisével.
És milyen a világ! Európából zsidó származása miatt kellett menekülnie, majd 1950-ben az amerikai Joseph R. McCarthy szenátor kommunizmusellenes vizsgálatai hozták nehéz helyzetbe a magyar származású Lánczos Kornélt, ezért Írországba ment dolgozni, ahol egy elméleti és fizikai tanszéket vezethetett. Itt találta meg azt, amire egész életében vágyott: visszatért „első szerelméhez”, a tudományhoz, és elsősorban a relativitáselmélet matematikai oldalról megközelített tanulmányozásának szentelte idejét.
Lánczos Kornél írországi tudományos termékenységét igazolja, hogy negyvenéves pályafutása során publikált több mint százhúsz könyve és cikkei fele Dublinban jelent meg. Sokat utazott szerte a világban, legtöbbször az Egyesült Államokba. De életének nagy álma volt, hogy újra hazájába és az egykori egyeteme falai közé mehessen. Szerette volna összeszedni szétesett családjának forgácsait, beleszippantani a magyar levegőbe, és a mesteréről elnevezett Eötvös Loránd Tudományegyetemen megnézni a legújabb tudósgenerációt. Az Isten megadta neki mindezt 1974-ben, de hazalátogatása ára az élete lett. Miután felújította családi kapcsolatait és felvette a tudomány honi fonalait, meglátogatta egykori egyetemét, ahol szívrohamot kapott, és másnap, 1974. június huszonötödikén meghalt.
Négy világegyetem választotta díszdoktorává, az Egyesült Államokban a legmagasabb matematikai kitüntetésben részesült, amikor átvette a Chauvenet-díjat. Itthon, Fehérváron gimnázium viseli a nevét. Kardos Istvánnak adott interjújában Lánczos Kornél így beszélt saját világlátásáról: „Nekem nincs világnézetem a szó politikai értelmében. Én a világ jelenségeit vizsgálom, és benne az emberi gondolkodás fejlődését is. A jelenségek objektívek, hacsak komolyan nem vonunk le valami ostoba következtetést.”
