Közel kétszáz év elteltével újabb magyar király földi maradványait azonosították
Közel kétszáz év elteltével újabb magyar király földi maradványait azonosították
Közel kétszáz év elteltével újabb magyar király földi maradványait azonosítottákÖt éve szállították el a székesfehérvári osszáriumban talált több mint kilencszáz személy csontjait, hogy megkezdjék az archeogenetikai vizsgálatok sorozatát, feltételezve, hogy rátalálnak királyok maradványaira is. A csontok vizsgálatából négyszáz egyénnek a genomját nyerték ki, és megkezdték azok azonosításait. A munkálatokat a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének Archeogenetikai Kutatócsoportja végezte.
Tekintettel arra, hogy összehasonlító elemzésről van szó, szükség volt olyan bázisgenetikát tartalmazó mintákra, amelyek beazonosítása biztos lábakon áll. Ilyen volt III. Béla és Szent László földi maradványa. A kutatócsoportok a múlt héten közölték a hírt: beazonosították III. Béla nagyapja, II. (Vak) Béla csontjait! Ez már önmagában is történelmi eredménynek számít. Az összehasonlító elemzések során beazonosították továbbá Szent László valószínűsíthető nagybátyjának a csontjait, valamint egy távolabbi, dinasztikus rokonságban álló személy maradványait.
Az eredmények alapján a kutatók kijelentették, hogy II. (Vak) Béla csontja kétséget kizáróan a magyar királyhoz tartozik. Bár II. Bélát már az 1800-as években beazonosítottnak vélték, de az akkori kutatók tévedtek, amit a történész, Szabados György így kommentált: „Itt a kételyek és az érdekességek sora nem ér véget! Ugyanis III. Bélának még két másodfokú rokona lett eltemetve a Szűz Mária-bazilikában, a magyar állam koronázótemplomában, ahol 1000 és 1527 között minden magyar királyt megkoronáztak. Ez a két rokon nem más volt, mint II. László és IV. István ellenkirály, tehát III. Béla király nagybátyjai, vagyis másodfokú rokonai. Tehát még ők is ott kell, hogy legyenek az osszárium csontanyagában.”
A történelmi jelentőségű beazonosításról megkérdeztük Pokrovenszki Krisztiánt, a Szent István Király Múzeum főigazgatóját, aki így reagált: „Talán még fel sem fogjuk, de mindenképpen történelmet írunk, hiszen egyre több királyt be tudunk majd azonosítani ezen a helyszínen. Ez mindenképpen kiemelkedő esemény. És ha egy uralkodóról van szó, akkor mondani sem kell, hogy ez milyen nagy dolog!”
Nos II. (Vak) Béla beazonosításra került, így eggyel közelebb vagyunk, hogy királyainkat sorra megtalálhassuk. Látszik-e ennek a folyamatnak a vége? – kérdeztük a múzeum főigazgatóját, aki így válaszolt: „Azt tudni kell, hogy több mint kilencszáz egyén van elkülönítve az osszáriumban, tehát nem egy egyszerű folyamatról van szó. Illetve kellenek kontrolladatok is, hogy egy-egy uralkodót be tudjunk azonosítani. Kell valamilyen leszármazotti vagy rokoni vizsgálat, hogy össze lehessen hasonlítani a génállományt. Ha nincsenek kontrollmérések, akkor önmagában nem tudunk kijelenteni hasonló eredményeket. Itt szerencsés együttállás volt, mert III. Béla kapcsán voltak kontrollminták, amivel össze lehetett hasonlítani, és a rokoni leszármazást vizsgálni tudták a szakemberek.”
Az utóbbi esztendőkben hatalmas fejlődésen ment keresztül a régészet technikája. Vajon ilyen léptékű fejlődés mellett nem kellene újra átvizsgálni az egykori bazilika teljes területét? – kérdeztük Pokrovenszki Krisztiántól, aki így felelt: „Három éve újraindítottuk a romkerti feltárásokat. A terület jellegéből, látogatottságából adódóan természetesen nem zárjuk le az egészet a nyilvánosság elől, és nem fogunk hatalmas feltárásba. Egyébként az hihetetlen összegbe is kerülne. De évről évre mindig egy kis szelvényt nyitunk, és szisztematikusan haladunk. Próbáljuk azokat a területeket célozni, amelyek tudomásunk szerint még nem voltak feltárva.”
Így, hogy végre sikerült egy újabb királyunkat beazonosítani, nemcsak kegyeleti okból vetődik fel a kérdés, hogy mi lesz a sorsa II. (Vak) Béla földi maradványainak. Pokrovenszki Krisztián kijelentette, hogy így már nem kerülhet vissza a csontkamrába, a királynak kellő tisztelettel méltó helyet kell biztosítani úgy, hogy azt az érdeklődők is láthassák, fejet hajthassanak előtte. A főigazgató elmondta, hogy folyik már a munka az arcrekonstrukcióval kapcsolatban is, aminek eredményeként megismerhetjük II. Béla király arcvonásait is.
A főigazgató beszélt arról is, hogy mi lesz a több száz csont sorsa a továbbiakban: "Ha már a modern technológiák szóba jöttek, a múzeumunknak vannak komoly eszközei, amelyekkel a feldolgozást segíteni tudjuk. Ilyen például a lézerszkenner, de akár fotogrammetriai megoldásokkal is tudunk segíteni, ahogyan az imént említett arcrekonstrukcióval is. Már jóval korábban elkezdtük a csontok felvételét három dimenzióban, ezek kutathatók lesznek a szakemberek számára, de később akár a nagyközönség is láthatja azokat."
