Vászonra álmodott arckép őrzi a festőzseni emlékét
Vászonra álmodott arckép őrzi a festőzseni emlékét
Vászonra álmodott arckép őrzi a festőzseni emlékétÁron Nagy Lajos 1913. november 7-én született Budapesten. Tanulmányai során 1933 és 1938 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt (mesterei: Benkhard Ágost és Varga Nándor). Tehetségére és szorgalmára hamar felfigyeltek, 1938-ban Balló Ede-ösztöndíjjal bejárta Európát, majd 1943-ban megkapta a Római Magyar Akadémia ösztöndíját is, ám ez az útja a háború miatt elmaradt. 1939-ben költözött Székesfehérvárra, újabb elismerései már itt érték, így az 1956-ban és 1967-ben kapott Munkácsy-díjak is. További elismerések jelentették alkotói léte mérföldköveit (1958: Alba Regia-díj; 1965: Csók István-díj; 1970: Velinszky László-díj; 1971: Székesfehérvár díszpolgára; 1973, 1981: a Munka Érdemrend arany fokozata; 1985: a Magyar Művészeti Alap nívódíja).
Ahogy a Köztérkép kiemeli munkássága kapcsán:
„Az országos kiállítások mellett rendszeresen részt vett a Fejér megyei képzőművészetet bemutató tárlatokon. Foltszerűen festett, dekoratív, lírai hangulatú tájképek, portrék, életképek jellemzik munkásságát. Tájképeit utazásai ihlették, sokszor ábrázolta a Tisza vidékét és a Balatont.”
A kiváló alkotónak kettő köztéri, középületi alkotása is megtalálható Székesfehérváron, mindkettőt bemutattuk már. Az egyik az Ezeréves Fehérvár, mely a város egyik patinás szállodájának (akkori nevén: Velence Szálló) Minári Pál belsőépítész tervei által neoklasszicista stílusúra átalakított dísztermében kapott eredetileg helyet. Később áthelyezésre került, jelenleg a szálloda egyik konferenciatermének előterében található. Áron Nagy Lajos másik, Fehérváron fellelhető alkotása alig néhány méterre található az Ezeréves Fehérvártól, egészen pontosan a Vörösmarty Színházban. Ez az alkotás öt, egymáshoz tökéletesen illeszkedő tablóból áll, a szinte az egész falat beborító pannó Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde című művének egyik jelenetét örökíti meg. A Csongor és Tünde kiemelten fontos előadásnak számít a Vörösmarty Színház történetében, hiszen a második világháború utáni újjáépítést követően ezzel a darabbal avatták fel a megújult színházat 1962. december 7-én. Ahogy a Theatre Architecture fogalmaz:
„1959 és 1962 között Spránitz Tibor és Hornicsek László belsőépítész tervei alapján (KÖZTI) teljesen újjáépítik többnyire a régi épület stílusában, kiegészítve a legkorszerűbbnek számító gépészettel és a kor esztétikáját és kultúrpolitikai nézeteit tükröző belsőépítészeti megoldásokkal. 1780 négyzetméter területet építettek be (teljes térfogat: 32 043 m2), 36 millió forintból. Az avató előadás 1962. december 7-én volt Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde című színművével, Törőcsik Mari és Bitskey Tibor főszereplésével, Marton Endre rendezésében. Az ördögfiókákat Garas Dezső, Gellei Kornél és Horváth József alakította, a további szereplők között Major Tamás, Ungváry László és Szirtes Ádám nevét is megtaláljuk.”
A két alkotás jól mutatja Áron Nagy Lajos kiemelt szerepét a város köztéri alkotóművészetében, ennek köszönhetően maga az alkotó is egy alkotás tárgya lett. Az Áron Nagy Lajos-emléktábla a Basa utcában található. Alkotója Nagy Benedek, aki szintén több kiváló alkotással járult hozzá a város köztéri művészetéhez. Az 1941. március 15-én a Csallóközben született alkotó 24 esztendős korában költözött Mórra, azóta pedig nem csupán lakhelye, hanem a közeli Székesfehérvár köztéri művészetét is rengeteg alkotással gazdagította. Korábban már bemutattuk a Videoton SC legendás mesteredzőjét, Kovács Ferencet megörökítő szoborról, foglalkoztunk az öreghegyi szőlőművessel vagy József Attila mellszobrával, mely a róla elnevezett kollégium előtt látható. Szintén bemutattuk a szobrászművész Vörösmarty Mihályt megörökítő alkotásaival is, illetve a költő Takács Imre síremléke kapcsán is megidéztük munkásságát.
Az egykori tanárember (A pápai tanítóképző elvégzése után kettő esztendeig Rábacsanakon tanított) művészetéről így ír a Köztérkép:
„Kisplasztikákat, érmeket, megrendelésre köztéri kompozíciókat: emlékműveket, emlékszobrokat, portrékat, domborműveket készít. Megmunkál fémet, követ és fát. Alapvetően figuratív szobrászata expresszív hangoltságú. Művészetében visszatérő motívum a lovas-ábrázolás (Mór, Bakonycsernye, Törökbálint). Alkotásai részletgazdagok, mívesen kidolgozottak.”
Az Áron Nagy Lajost ábrázoló emléktáblát 1997. szeptember 27-én avatták, Az alkotásról így ír a Köztérkép:
„Az alkotás festőállványt formál, melynek képén Áron Nagy Lajos portréja látható. A fehérvári festőművész a tábla mögötti házban festett, alkotott, ezért került itt felállításra a tiszteletére emelt érdekes formájú emléktábla.
A tábla felirata: Ebben az épületben alkotott Áron Nagy Lajos festőművész.”
Áron Nagy Lajos emléktáblája lassan avatásának huszadik évfordulójához közelít, szerencsére a kiváló alkotónak emléket állító mű jó állapotban figyeli a város lüktetését.
