Milyen lesz Fehérvár a következő évtizedben? - Fórumot tartottak a jövőbeli fejlesztésekről és kihívásokról
Milyen lesz Fehérvár a következő évtizedben? - Fórumot tartottak a jövőbeli fejlesztésekről és kihívásokról
Milyen lesz Fehérvár a következő évtizedben? - Fórumot tartottak a jövőbeli fejlesztésekről és kihívásokrólSzékesfehérvár a következő évtizedben címmel rendezett szakmai fórumot hétfőn a Prosperis Alba Kutatóközpont és Székesfehérvár Önkormányzata, hogy a szakemberekkel közösen áttekintsék a város előtt álló fejlesztési lehetőségeket és a kihívásokat is.
Mint talán többek számára ismert, az Egyensúly Intézet 2024 óta minden évben megvizsgálja a hazai nagyvárosok fejlődését. Mivel Székesfehérvár rendre előkelő helyen – gyakorlatilag az élen – végez ebben a rangsorban, ezért mind a kutatók, mind a városvezetés részéről felmerült az az igény, hogy nemzetközi összevetésben is megvizsgálják a város teljesítményét.
Az elkészült kelet-közép-európai településindex eredményét Marek Bertram, az Egyensúly Intézet vezető elemzője ismertette. Mint mondta, a számok mögött arra is keresték a választ, hogyan lehet Székesfehérvár még sikeresebb. Ennek érdekében 8, hasonlóan nyitott gazdaságú ország – Bulgária, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, és Szlovénia – 42 városával vetették össze Fehérvár mutatóit.
Marek Bertram hangsúlyozza, Székesfehérvár kiemelkedő a foglalkoztatás tekintetében, a magas hozzáadott értékű munkahelyek arányában, és a többi európai városhoz képest nagyon alacsony a bűnözés, ez egy biztonságos város: "Ahol erősödhet Székesfehérvár mindenképpen az a diplomások aránya, már abban az értelemben, hogy hány hallgató van a településen, mert abban sajnos alacsony számokat találtunk. És ez mindenképpen egy verseny szempontjából egy óriási kihívás lesz a jövőben Székesfehérvár számára."
A 0-tól 100-ig terjedő skálán, 35 indikátor alapján kialakult végeredmény szerint Székesfehérvár a 42 vizsgált város között a kiváló 7. helyre futott be, első helyen Tartu, 2. helyen Maribor, 3. helyen pedig Nagyszombat végzett. A népességmegtartásban városunk alapvetően jól áll, a középmezőnyben foglal helyet, s ugyanezt a pozíciót foglalja el a lakásépítés tekintetében is. A közbiztonság, az erőszakos bűncselekmények számát nézve Fehérvár az egyik legbiztonságosabb város, ami igen fontos az élhetőség szempontjából.
A havi nettó keresetek összehasonlításában érthető módon Maribor és az észt Tartu vezet, Fehérvár a mezőny második felében foglal helyet. A lakosságszámra vetített kórházi ágyak tekintetében városunk a 3. helyre került.
A felmérés megállapítása szerint Székesfehérvár valódi tudásalapú társadalom, alapvetően magas hozzáadott értékű munkahelyekkel a régió pulzusát adva: a város első helyen áll a foglalkoztatottság terén az 1000 főre jutó 876 munkavállalóval!
Ezen belül az IT és a kommunikáció, valamint a tudományos területen dolgozók aránya tekintetében is a 4., illetve a 10. helyre jött be városunk. Székesfehérváron az egyik legolcsóbb a havi buszbérlet, a kerékpárutak hosszában a középmezőnyt erősítjük, viszont a vasúti megállóhelyek számában a mezőny végére kerültünk.
Marek Bertram természetesen a problémákat sem rejtette véka alá:
a településen tevékenykedő diplomások számát tekintve a mezőny hátsó felében van Fejér székhelye, így itt a célnak legalább a középmezőny elérését kell tekinteni a következő évtizedekben. Mivel európai szinten hiányosak az adatsorok, nem lehet messzemenő következtést levonni a kulturális infrastruktúrával kapcsolatban, de az biztos, hogy a színházi székek száma, illetve a múzeumba járást illetően is a középmezőnyben van a város."
A turizmusban érthető módon az olyan városok, mint Split vagy Fiume emelkednek ki, Fehérvár átlagos a kiadható vendégágyak számában. Érdekesség viszont, hogy városunk lakói szerencsére kifejezetten kevés települési hulladékot „állítanak elő”. A kutatás egyik célja a Székesfehérvárhoz legjobban hasonlító városok megtalálása volt: leginkább Nagyszombathoz, Besztercebányához, Trencsénhez illetve a litván kikötővároshoz, Klaipedához hasonlítunk, 19 indikátorban szinte egyformák, 9-ben erősebbek, 7-ben pedig gyengébbek vagyunk.
Az Egyensúly Intézet elemzője számos jógyakorlatot hozott a három, fejlesztésre leginkább ajánlott terület, a turizmus, a felsőoktatás és az élhetőség terén, többek között Oulu, Klagenfurt, Maribor és Tartu példáján keresztül, majd javaslatokat is megfogalmazott.
Az egyik fontos vízió 2040-ig az okosváros megvalósítása, ahol a lakosság bevonásával saját adatközpont tartja számon a parkolástól az energiafogyasztáson át a város dinamikáját. Fontos lenne évente egyszer egy testvárosi innovációs és gazdasági fórum életre hívása, az egyetemisták számának növelése érdekében pedig egy társfinanszírozott ösztöndíj bevezetése. A turizmus tekintetében túl kell lépni a város határain, térségi vendégkártya bevezetését hozta külföldi példaként, a városmárkát pedig a helyiekkel együtt kell kialakítani, s alapvető cél, hogy még klímaállóbb és szélesebb legyen a belváros.
Belényesy Károly előadásában elmondta, a városfejlesztési feladatként is felfogható Nemzeti Emlékhely kérdése az egyik legfontosabb az emlékév kapcsán. A Civitas Regia 2038 Nonprofit Kft. ügyvezetőjének víziója a Romkert olyan újraértelmezése és újraalkotása, amely túlmutat az egykori koronázóbazilika eredeti másának felépítésén. Célja egy olyan történelmi és szellemi örökség megidézése, amely a magyar államiság bölcsőjét hozza közelebb a jelenkorhoz, és méltó módon képviselheti hazánkat akár az UNESCO világörökségi helyszínei között is.
"Azt fontos látni, hogy magát a múltat mi nem tudjuk visszaépíteni. Tehát nem a múlt visszaépítéséről van szó, mi jövőt építünk a múlt eszközeinek, azoknak a tereknek a megidézésével, amelyek ma már nincsenek jelen a városban, de a legfontosabb, legikonikusabb emlékek" - tette hozzá Belényesy Károly, a Civitas Regia 2038 Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Az előadó felidézte a Szent István által létrehozott királyi központ, az egyházi szerep és a város egységét, amely évszázadokon át meghatározta Székesfehérvár szerepét. Bár a város 1543-as török kézre kerülésével a koronázóbazilika egykori legitimációs üzenete elveszett, a magyar királyság maga megmaradt.
A szakember rámutatott, az egykori koronázótemplom helyén az 1938-as Szent István-emlékév során kialakított állapotot az akkori döntéshozók és lakosok sem tekintették véglegesnek. Az akkori beavatkozás inkább egyfajta pillanatfelvétel volt, amelyből kiindulva komplex szemléletű megújításra van szükség.
Ennek során nem lehet figyelmen kívül hagyni a város közösségét sem: fontos, hogy maguk a székesfehérváriak mit gondolnak saját kulturális örökségükről, és hogyan szeretnék azt továbbadni a következő generációknak.
Belényesy Károly szerint az UNESCO világörökségi cím elnyerése is fontos perspektíva lehet a bazilika valamilyen formában történő megjelenítése, megújítása során. A szakember arra is rámutatott, hogy a múlt öröksége nem egyszerűen eltűnt: az egykori épület átalakult, emlékei és tárgyi öröksége pedig részben szétszóródott.
Egy korszerű kiállítóhely azonban képes lehet arra, hogy a ma rendelkezésre álló tudás alapján bemutassa az egykori székesegyház történetét. Ebben kiemelt szerepe van a koronázási palástnak és Szent István szarkofágjának, amelyek a történelmi örökség legfontosabb emlékei közé tartoznak.
Székesfehérvár két évvel ezelőtt a 2038-as Szent István Emlékév jegyében indított egy hosszútávú fejlesztési programot, melynek első pillére a jelenlegi helyzet feltárása volt. A polgármester azt mondja, a fejlődés útját az egész közösségnek együtt kell kijelölnie úgy, hogy az a történelmi hagyományokat és a gazdasági növekedés lehetőségét is szem előtt tartsa.
Cser-Palkovics András kiemelte, október végéig elkészül egy stratégia, melynek elemeit nyilvánosságra hozza a város és társadalmi vitára bocsájtja. A programban lesznek például gazdasági, környezetvédelmi és a közlekedést érintő fejlesztési tervek is.
"Azt szeretnénk elérni, hogy jövő év első időszakába legyen egy olyan program, ami egy nagy társadalmi támogatottságot tud élvezni, és egyfajta stratégiába fölvázolja, hogy hogyan képzeljük el Fehérvárt 2038-ban, és az addig vezető úton milyen feladataink vannak" - hangsúlyozta Cser-Palkovics András.
A polgármester, aki arról is beszélt, hogy habár kedvezőek a gazdasági adatok, a háttérbeszélgetéseken az ipar szereplői jelzik a nehézségeket is. Fontos kérdés, milyen lesz az országos gazdaságpolitika, és hogy az segíti-e a kedvező tendenciák megmaradását:
Egyetlen nagy kérésük van: a helyben előállított gazdasági teljesítményből származó bevételek maradhassanak is helyben. Ha a szolidaritási hozzájárulást – amely jövőre várhatóan 10 milliárd forintot tesz ki Székesfehérvár esetében – helyben, az agglomerációt is segítve költhetnénk el, akkor 5-10 év alatt a nyugat-európai városokkal is képes lenne Székesfehérvár a versenyt felvenni.”
A polgármester a készülő programtervezet kapcsán kiemelte, a városfejlesztési stratégiában szerepel például az, hogy az önkormányzat megpályázza az Európa Ifjúsági Fővárosa címet, a fiatalok egzisztenciális és lakhatási kérdéseinek javítása, útépítés és közösségi közlekedés fejlesztés, valamint az is, hogy minden városrészben vizes élőhelyet alakítanak ki.
Hozzátette, amennyiben minden a tervek szerint alakul, 2027 elején Székesfehérvár Közgyűlése elfogadhatja a programot, ezt követően pedig megkezdődhet a munka közös otthonunkért, amely a jövő kihívásaira is választ adva az ország legjobb városává szeretne válni.
