Mire jó a gyógytorna?
Mire jó a gyógytorna?
Mire jó a gyógytorna?A gyógytorna bizony kemény és fárasztó munka - legalábbis azok számára, akik becsületesen végzik. A "becsületesen" jelző, kiemelkedően fontos e tevékenység minőségi végrehajtásához. Aki csak úgy látszatra dolgozik a tornateremben (vagy otthon, a lakásában, hiszen alap-gyógytornázni egy bizonyos előképzettség után - és szintig - szó szerint lehet ágyban és párnák között is, sőt, kifejezetten ajánlott bizonyos műtétek után!, az vígan pattan fel az általában fél/egy órás etap után. Sőt, a sumákolók teste, izomzata a gyógytorna közben sem érez túlságosan nagy különbséget a korábbi állapot(ok)hoz képest!
Csalni a gyógytornán végtelenül egyszerű, bár kérdés, hogy megéri-e? Amíg például egy konditermi edzés során látható, hogy ki mekkora súlyt emel fel, hányszor, milyen testpozícióban illetve egy aerobik órán is kiszúrható, ha valaki lazsál és nem elég fürgén pattog, addig egy gyógytornán bárki mismásolhat szabadon a lebukás veszélye nélkül egy bizonyos pontig, hiszen a saját testét használja súlyként, óvatos - ám sokszor nehéz és megerőltető - mozdulatokat végezve, ráadásul egyáltalán nem látványos teljesítményről van szó.
A gyógytorna ugyanis - ahogyan a nevéből is egyszerűen kikövetkeztethető - a gyógyítást helyezi előtérbe, azaz adott problémák megoldására, enyhítésére alkalmazzák. Lehet preventív jellegű, panaszos stádiumban alkalmazott, valamint műtéti rehabilitációs eszköz is. Hosszútávon ez a fajta mozgás (és válfajai) a leghatékonyabb kezelési módja a derékfájásnak, gerincbántalmaknak, hátfájásnak, lúdtalpnak, nyaki fájdalomnak, csontritkulásnak, illetve egyéb mozgásszervi panaszoknak.
A gyógytorna prevenciós és rehabilitációs célra is alkalmazható (Fotó: Temesvári Márta)
Jómagam több gyógytornásznál jártam már egy traumás jellegű baleset, majd az abból adódó gerincműtét utókezelése részeként (valamint frissíteni és bővíteni ismereteimet). Személyes tapasztalataimból adódóan kijelenthetem, hogy minden gyógytornász másként tanít, ahogyan a testépítő és fitness edzők is különbözőképpen tartják az órákat. Van, akinél egészen wellness-érzése van az embernek, máshol pedig olimpiai felkészítő táborba kénytelen vizionálni magát az alany egy-egy gyakorlat közben. A legtöbb gyógytornásznál egyébként – középútként – alaposan elfáradunk, végül mégis frissnek érezzük magunkat. Kevésbé edzetteknél később izomláz is előfordulhat.
A gyógytorna egyik alapelve, hogy semmit sem szabad erőltetni. Főként akkor, ha rehabilitáción vagyunk, vagy ha egy sérülést, elváltozást akarunk helyrehozni. Viszont: természetes, hogy a torna alatt sokszor húzódás, feszülés, vagyis kellemetlen érzések öntenek el olykor bennünket. Aki ilyenkor abbahagyja a mozgást azzal a kifogással, hogy neki ez kényelmetlen, tehát biztosan nem jó a testének, az könnyen elképzelhető, hogy téved.
Mert mi történik gyógytorna közben? Menjünk vissza az eredőhöz: amennyiben nem rehabilitációról beszélünk, akkor abból kell kiindulnunk, hogy a legtöbb hátfájás és derékfájás izomfájdalom következménye. Az első komolyabb fájdalmak a 30-50-es életkorban jelentkeznek leginkább, ugyanis ekkorra nyúlnak meg a gerincet stabilizáló szalagok például a sok ülés, és az abból adódó túlterhelés miatt. A csigolyák kimozdulnak a helyükről, a porckorongok túlterheltek lesznek, vagyis a gerinc természetes egyensúlya felbomlik.
A szervezet erre válaszul úgy próbálja meg az elmozdult csigolyákat rögzíteni, hogy az izom mellett húzódó izomkötegeket veszi elő. A gerinc két oldalán futó izmok pedig görcsbe rándulhatnak e kompenzáció során. Attól is függően, kinek milyen erős a hátizma. Itt jön az, hogy miért jó, ha sportol az ember…
Mit csinál a gyógytornász? Olyan gyakorlatokat végeztet a páciensekkel, amelyek segítségével a gerincmerevítő izmok képessé válnak a porckorongok terhelésének csökkentésére. Így a gerinc stabilabbá válik. Vagyis: a gyógytorna a gerincbetegek műtét nélküli terápiájának a kulcselemének is tekinthető.
Egy kicsit más a helyzet persze akkor, ha valaki megsérül vagy megműtötték, és rehabilitációs célzattal emelgeti testrészeit szakértői felügyelet mellett. Nyilván másként kell óvni és erősíteni azokat a részeket, amelyek már sérültek , mint amikor még csak ezeket a traumákat szeretnénk megúszni.
Mindig vannak stabil gyakorlatok, egy protokoll, amelyet minden gyógytornász használ, egy tudósok által kidolgozott sorozat, amiket kottáról leénekelnek a gyógytornászok, s azt színesíthetik egyéni stílusukhoz igazítva. A program függ attól, hogy prevenciós programról van-e szó, lehet specifikus prevenciós program (gerincstabilizációs gyakorlatok), poszttraumás program (ebben az esetben nem szabad elfelejteni, hogy a mozdulatlanságot csak mozgással lehet helyrehozni!), mozgásszervi rehabilitáció stb.
A legtöbb gyógytornász sajnos nem tartja fontosnak, hogy elmondja az órákon, hogy melyik gyakorlat pontosan mire jó? Valószínűleg azért, mert idő sincsen rá, és sokszor befogadó készség sem. Ezen információk nélkül viszont – szerintem - sokszor csak tűre szúrt bogárként kalimpál az ember, és sűrűn pislant maga köré, hogy a többiek vajon hogyan csinálják? A lényeg ugyanis nem a látszatban rejlik!
A gyógytornánál bizony tudni kell a hogyanját és a miértjét, ahogy azt egy gárdonyi gyógytornász, Nyilasi László mondogatja mindig. A kifejezés tőle ered, és rendkívül találó, bár első hallásra kicsit furcsa homlokráncolást eredményez.
Nyilasi László szerint is fontos, hogy tudjuk, milyen gyógytorna-mozdulat mire jó (Fotó: Temesvári Márta)
A 67 éves, rendkívül fitt és energikus, testnevelő tanárként is funkcionáló úr a mai napig aktívan mozgatja a pácienseket. S miközben tornáztatja őket, azt is elmondja minden gyakorlatnál, hogy mit hogyan kell pontosan csinálni, mire koncentráljanak, hol kell érezni húzódást, feszülést, s melyik gyakorlat hogyan hat a testünkre. És ez nekem nagyon tetszett. Örömmel kínoztattam magam úgy, hogy közben tudtam, hogy tényleg jól csinálom az adott mozdulatot, s miért jó is az nekem, hogy megfeszülök kicsit.
Persze, azt is el kell fogadni, ha valakit nem érdekel a háttér, de engem igen. Még a fogorvosomnak is végig beszélnie kell a kezelés alatt, mert tudni akarom, mi történik épp a számban. Ha tudjuk, hogy pontosan mi a cél, hogy miként kell megnyújtóztatnunk a gerincünket, avagy tekerni jobbra-balra, akkor sokkal hatékonyabban fogjuk elvégezni a gyakorlatokat. S mivel hatékonyabbak vagyunk, így eredményesebbek is. Ez pedig erőfeszítéssel fog járni. Tehát: még az egyébként aktívan sportoló ember is alaposan leizzadhat egy-egy mozdulatsor után.
Aki tehát valamilyen sérülés vagy fájdalom miatt nem tud edzeni, annak ajánlatos a gyógytornával történő rehabilitáció, megerősítés. Amikor pedig már meggyógyultunk, új erőre kaptunk, akkor jöhet az aktívabb testmozgás, vagy akár a súlyok is. Sőt, egy híres gerincspecialista, dr. Erbszt András kifejezetten gerincműtétek utáni regenerációs eszközként ajánlja/alkalmazza a súlyokat – azon belül is a kettlebellt!
Ugye, milyen meglepő? Pedig az ok végtelenül egyszerű… Nemsokára ezt a témát is alaposan kifejtjük majd!
A sorozat összes cikkét ide kattintva olvashatod el: Testszobrászat
