Parlagfűvel az allergia ellen avagy irtsuk ki, ami gyógyít? Parlagfűvel az allergia ellen avagy irtsuk ki, ami gyógyít?
Ahogyan már említettük, a parlagfű latin neve Ambrosia artemisifolia, a hármaslevelű parlagfűé pedig Ambrosia trifida. A parlagfüvet általában mindenki gyomnövényként tartja számon (mivel nem látják értékét, így a haszonnövény kategóriába sem illeszthetik be), pedig igazából nem gyom, ahogyan a többi ürömféle sem! Az ürömféléket már dédanyáink is gyógyításra használták: különböző ételeket és italokat készítettek belőlük, gondoljunk csak az ürmösborra vagy likőrre (aki nem ismeri, annak nemsokára közel hozzuk ezt a finomságot is).
A biokertészek, természetgyógyászok, népi gyógyítók közül sokan ismerik Lajos atyát, a lazarista missziós papot. Ő volt az, aki sok barátommal megismertette – közvetve vagy közvetlenül – a parlagfű gyógyító hatását. Lajos atyát sokan az újkori magyar természetgyógyászat úttörőjének is nevezik. Mindig azt hirdette, hogy a természet törvényei Istentől erednek és ezek olyan örök törvények, melyek nem változnak meg. Ha valaki megszegi a természet törvényeit, akkor saját magát bünteti meg. Azt is mondta mindig, hogy minden válasz el van rejtve a természetben, csupán meg kell találnunk. A parlagfűben is ott van egy gyógyító kód. A régi gyógynövényes könyvek hosszan ecsetelik a parlagfű pozitív tulajdonságait, hogy akár meg is ehetjük, mert nagyon sok vitamint tartalmaznak levelei és virága is.
Talán mindenkinek ismerős ez a pár sor:
„Teljesítsd angyali szókkal,
Szeretőd amire kért:
Ezer ambózia csókkal
Fizetek válaszodért!”
Csokonai Vitéz Mihály Tartózkodó kérelem című versében is feltűnik az „ambrózia” kifejezés. Az ambrózia a görög mitológiában az olümposzi istenek itala, mely az örök halhatatlanságot, fiatalságot biztosítja. Emlékezzünk csak: a parlagfű neve – mint már tisztáztuk – ambrosia artemisifolia. A századelőn, az előkelő szalonokban a parlagfű olaját mécsesekben hevítették, hogy azzal illatosítsák a levegőt, és füstölőként is használták az összesodrott leveleket.
A parlagfű nagyon intelligens növény. Ősi feladata, hogy megóvja a földeket a kiszáradástól: ahol parlagon hever a föld, ott elszaporodik, és tisztítást végez, talajméregtelenítő funkciója van. Megjelenése azt jelzi, hogy valami baj van a földdel: vagy szennyezett, vagy kimerült. Ha a parlagfű végzett munkájával, akkor elvonul és a magvai addig nem élednek fel, amíg meg nem jelennek újra azok a körülmények, amelyek kicsíráztatják (például mérgezés). Önzetlen munkásnak is nevezhetjük.
De miért láthatjuk most a megművelt birtokokon is? Mert a 19. század végén az ember már nem tartotta be a földek pihentetésére vonatkozó ősi szabályt: műtrágyákat és talajjavítókat alkalmazott, vagyis kezdete kizsigerelni a területeket.
Parlagfüves terület kaszálás után. Tegnap itt még zöldellt egy méteres magasságban a parlagfű (Fotó: Temesvári Márta)
A parlagfűvel kapcsolatban a legtöbb embernek azért van ellenérzése, mert azt mondják, hogy allergiát okoz, fulladást, prüszkölést. A parlagfű-polleneknek apró kis karmocskái vannak, amelyek irritálják a légutat és a nyálkahártyát. Viszont a polleneknek van egy védőburka is! Amíg ez a burok nem sérül meg, addig nem allergizál. A burok pedig mitől sérül meg? Többek között az autók kipufogó gázától, ami szétmarja azt. A parlagfűnek a városokban való tömeges megjelenése éppen egy időre esik az autóhasználat rohamos növekedésével (ami egyet jelent a vizek, a talaj és a levegő durva szennyezésével is).
Ne felejtsük el: a parlagfű nem allergén! Amióta irtják, azóta nem tudja elvégezni a feladatát, ugyanakkor a szennyező anyagok koncentrációja minden évben egyre nagyobb lesz pollenjeiben! Tehát nem magára a növényre vagyunk allergiásak, hanem azokra a mérgekre, amelyeket kiválaszt. Így alapvetően nem a parlagfű a hibás, ha a közelében könnyezünk és tüsszögő rohamok törnek ránk. A legegyszerűbb persze azt mondani, hogy irtsuk ki (ahogy mindent elpusztít az ember, amitől fél vagy amit nem ismer, vagy pont azért fél tőle, mert nem ismeri).
De ne is foglalkozzunk tovább azzal, hogy mi lenne a helyes megoldás a parlagfűvel szemben, és eltüntessük-e vagy sem (mert az olyan egyszerűnek tűnik), hanem térjünk vissza ahhoz, hogy mire is tudjuk felhasználni, ha már kinőtt a kertben és nem feltétlenül szeretnénk a komposztálóba dobni.
A legegyszerűbb megoldás: együk meg! Viccesen hangzik ugyan, de nagyon hasznos tanács ez. Több gyógygombákon és gyógynövényeken nevelkedő ismerősöm a még zsenge növényt apróra összevágja egy kis zellerzölddel, petrezselyemmel és rászórja az ételekre (barna rizsre, főzelékekre, szendvicsre). Anyukám meg is szárítja, így egész évben tudja fogyasztani.
A parlagfű szárítás és szártalanítás után (Fotó: Temesvári Márta)
A parlagfűnek csupán a virága okoz allergiát, így addig szabadon növögethet kertünkben, amíg csak virágot nem akar bontani. Akkor aztán – úgy zsengén, mint ahogy a csirkét szokás – szépen levágjuk. Megmossuk, kiteregetjük, s amikor leszikkadt, kissé megfonnyadt mehet is a szárító gépbe (a masinát kb. 10.000 Ft-ért vettem pár évvel ezelőtt egy kiárusításon, anyukám rögtön le is csapott rá, hadd kerüljön hozzá ideiglenesen, kipróbálásra, azóta reggeltől estig gőzerővel funkcionál). Amikor a gépben megszárad a növény, ráborítjuk egy nagy terítőre, tenyerünkkel megnyomkodjuk, hogy a roppanós levelek lepattanjak a szálról, a kemény szárakat pedig kidobjuk. Körülbelül 50 fokon kell szárítani, ami úgy 10 órán át tartó folyamatot jelent. A száraz levelek aztán csavaros üvegbe kerülnek, és főként teát főzhetünk belőlük.
A szàrìtott parlagfû csavaros üvegbe kerül, és teànak is kivàlò! (Fotó: Temesvári Márta)
A családom Gyuri bácsi tanácsait követi, ha a gyógynövényekről van szó (ide soroljuk az Ambrosiat is). A 87 éves bükki füvesember világított rá arra, hogy a parlagfűben nagy mennyiségben található B37 vitamin, és a kevésbé ismert P2 vitamin. Ásványi anyagokban gazdag, sok vasat, rezet és káliumot tartalmaz, ezen kívül enzimeket és nyomelemeket. Gyógyítja az emésztési problémákat is.
Több sportoló nem véletlenül a parlagfüvet használja teljesítményük növeléséhez (csak sokan nem beszélnek róla, hogy ne nézzék őket bolondnak), ugyanis a parlagfű fokozza a szervezet őssejt-termelését! Rendszeres fogyasztása megszüntet több, eddig gyógyszerrel kezelt betegséget is, valamint magát a parlagfű allergiát is gyógyítja! (Vicces, nem?)
Betegségeinkre tehát elsősorban a természetben érdemes keresni a válaszokat (és persze magunkban is, de ez már más témakörhöz tartozik), nem pedig a gyógyszertárakban.
A közismert és kevésbé köztudott gyógynövényekkel e blog következő részeiben részletesen foglalkozni fogunk.
A sorozat összes cikkét ide kattintva olvashatod el: Biokertészet