Fuldoklás, könnyezés, orrfolyás a köbön: Itt a parlagfűszezon!Fuldoklás, könnyezés, orrfolyás a köbön: Itt a parlagfűszezon!
Az allergia-szezon közepén vagyunk, és már a parlagfű (Ambrosia artemissifolia) porzási időszakába is belecsúsztunk. A parlagfűtől félnek leginkább az allergiások, mivel ez a legveszélyesebb számukra, ez a legagresszívebb pollen.
E növény akár másfél-két méteresre is megnőhet. Tompa, négy élű száráról, sűrű oldalhajtásairól és szárnyasan szelt, sűrűn szőrözött leveleiről könnyen felismerhető. A felső hajtások végén, a rövid kocsányon ücsörögnek a sárga színű, körülbelül 5 mm-es porzós fészkek 10-15 virággal.
A parlagfű nyugalmi periódusa január végéig tart, majd amikor jön a felmelegedés, a talaj felső három centiméteres rétegében alvó magvak csírázásnak indulnak. Ha mélyebben fekszenek a magok, akkor 3-4 évtizedig is nyugalomban várják, hogy megbolygassák a talajt és feljebb kúszhassanak.
Magyarországon március végén kezdenek kelni a magok és áprilisra tehető a tömeges csírázás. Nyáron intenzív a növekedés. A virágok beporzását a szél végzi. A virágpor akár száz kilométer távolságra is eljuthat. Egyetlen növényen akár hatvanezer mag is teremhet, és akár harminc évig is csíraképes is marad! Ezért nagyon fontos a parlagfű irtása, mert évről évre egyre több embert kínoz, fullaszt.
Dr. Vidák Zsolt tüdőgyógyásztól megtudtam, hogy a parlagfűszórás fő időszaka augusztus-szeptemberre tehető – vagyis eddig így volt! Mostanában azonban ez az idősáv korábbra tolódott – köszönhetően a légkör-felmelegedésnek, a klímaváltozásnak.
És ez az „elmozdulás” minden pollenre igaz! A mogyoró például korábban kora tavasszal kezdte el eregetni pollenjeit, ám idén is már januárban virágzott, amit az arra érzékenyek szinte azonnal észrevettek, hiszen szénanáthaszerű tüneteket okoz.
Az enyhe telek korai virágzást eredményeznek, így a korábban használt pollennaptár egy kicsit felborult, s már nem a valóságot mutatja. Így például egy kártékony gyomnövény, a fekete üröm is hamarabb kezdte meg kegyetlen hadjáratát. (És egészen októberig meg sem állítható!)
Bár e növényt sokan a gyógyításban használják – a belőle készült tea kiváló étvágyjavító, serkenti az epeműködést, oldja a görcsöket, erősíti az idegeket -, nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy rendkívül erős allergén. A parlagfű mellett ez okozza a legtöbb allergiás megbetegedést!
Jó tudni, hogy bizonyos allergének molekuláris szerkezete hasonlít egymásra, és ilyenkor a szervezet hasonló allergénekre egyformán reagál. Ezt hívjuk keresztreakciónak. – És ezért van az, hogy aki érzékeny a parlagfűre, azt sokszor a fekete üröm se kíméli.
Az allergén növények az allergiásokat orrfolyással, tüsszögéssel, szemviszketéssel, az asztmásokat pedig súlyos ingerköhögéssel és nehézlégzéssel sújtja.
„Egy embernél nem mindig egyformán jelentkeznek a tünetek két egymást követő évben.” – hívta fel a figyelmet egy fontos tényre Dr. Vidák Zsolt – „Ezért praktikus, ha az, aki tudja, hogy allergiás, már akkor kezdje el szedni a gyógyszereit, amikor még nincsenek tünetei. Ez azért fontos, mert ezek a gyógyszerek veszélytelenek az egészségre, és ha akkor támadja meg az alanyt az adott pollen, amikor már egy-két hete fennáll a gyógyszeres támogatottság, akkor nagyobb eséllyel tapasztalhatunk tünetmentességet, mintha a már kialakult tüneteket szeretnénk kezelni. Én magam is szedem az antihisztamint, mivel én is allergiás vagyok, többek között a parlagfűre.”
Az allergiás tünetek kialakulásában elsősorban a hisztamin nevű anyag felszabadulása játszik szerepet. Ezért a leghatékonyabb allergiaszerek az antihisztaminok, emellett a gyulladáscsökkentő orrspay-k, szemcseppek használata is hasznos lehet.
A tüdőgyógyász szerint a sópipáknak van ugyan kedvező hatásuk, ám az állapotromlás tüneteit nem védik ki, inkább kiegészítő kezelésként lehet tekinteni rájuk. Tablettákat az úgynevezett montelukast hatóanyag kivételével sem gyerek, sem felnőtt korban nem ajánlott szedni. A korábban széles körben elterjedt Diaphyllin például mára már teljesen kiszorult a gyakorlatból. (Megjegyzem: gyerekkoromban még én is azt szedtem, és vénásan is Diaphyllin injekciót kaptam, ha nagyon fuldokoltam. – Mivel sajnos nem volt nagyon más alternatíva.)
A világon egyébként 30 százalék feletti az allergiások aránya, hazánkban pedig minden ötödik ember allergiás.
Az úgynevezett Prick-teszt segítségével kideríthető, hogy valaki érzékeny-e az adott pollenre (vagy macskaszőrre, atkára…). A vizsgálat csupán 15 percet vesz igénybe. A klasszikus teszt 16 különböző allergént vizsgál.
A művelet során egy kicsit megkarcolják az alkart néhány helyen, ahová gyárilag tisztított allergéneket csepegtetnek. Ha valaki allergiás (vagyis pozitív a tesztje), akkor ezek az allergének reakcióba lépnek a szervezettel. Az ellenanyaghoz kötődve felszabadítják a hisztamint a bőrben, és ennek eredményeként egy szúnyogcsípéshez hasonló púp keletkezik az adott felületen, mely erősen viszket. A bevörösödés-púposodás-viszketés erőssége jelzi az allergiára való hajlam nagyságát.
Az eljárás fájdalommentes, gyors és hatékony, így senkinek se kell félnie tőle. A vizsgálatot felesleges gyakran megcsináltatni: ha valakinek az elmúlt 4-5 évben volt már ilyen tesztje, annak nem kell újra tüdőgyógyászhoz fordulnia, mert változás nem áll be, az eredmény nem lesz más.
