Így néz ki a magyar emberek átlagos napja
Így néz ki a magyar emberek átlagos napja
Így néz ki a magyar emberek átlagos napjaMár a Beatrice is megénekelte 1991-ben, hogy 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás. Azóta, ha valaki a címben szereplő szavak egyikét csak elejti egy társalgásban, többségünknek pavlovi reflexként ugrik be a Beatrice legnagyobb slágerének refrénje, és fejben már óbégatjuk is Nagy Feróval a nagy magyar szentháromságot.
A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) a napokban nyilvánosságra hozott a honlapján egy interaktív grafikont, amin tetszőleges tempóban követhetjük nyomon, hogy miként is alakul a magyarok egy átlagos napja. A mintát még 2009. október 1. és 2010. szeptember 30. között vették fel, ezer ember segítségével, szóval napjainkban ez már nem biztos, hogy teljesen megfelel a valóságnak, például már csak azért sem, mert a mintavétel időpontjában nem volt ValóVilág (2010 novemberében startolt csak az Alekosz-féle 4. széria), most meg ugye van.
Úgy döntöttünk, hogy csuklót és ujjakat nem kímélve végigklikkeljük az ábrát, hogy egyszer és mindenkorra pontot tegyünk a nagy kérdés végére: tényleg úgy van, ahogy a Beatrice megénekelte?
A szempontrendszer egyszerű volt: reggel fél héttől hajnali fél egyig kétóránként megnéztük, mikor ki és mit csinál. Magyarország, figyelem: ezek vagyunk mi, így élünk és ezt csináljuk ezen a 93.000 négyzetkilométeren!
Reggel 6:30
A magyarok többsége (49%) ekkor még javában alszik, de jópáran (19%) már a személyes szükségleteiket elégítik ki. Értelmezésünk szerint ez takarja a fürdőszobát, vécét, meg mindent, ami ott zajlik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ébren levő magyarok egyharmada ebben az időpontban a két helyiség valamelyikében idegesíti halálra mondjuk egy társasházban azokat, akik éppen aludnának. És még egy apróságra felhívnánk a figyelmet: 9%-nyi magyar ekkor már házimunkát végez. Tehát mondjuk akinek nem sikerült reggel hatkor a toalett lehúzásával felébresztenie az alatta lakót, az alig fél órával később egy polc felfúrásával próbálja meg az egész lépcsőházat felverni. Különösen igaz ez, ha a vizsgált nap hétvégére esik.
Reggel 8:30
Azt hitted, hogy a magyarok jelentős része ilyenkor már javában dolgozik? Hát nem! A házimunka (23%) úgy lenyomja a fizetett munkát (21%), mint uberes a sárgataxit. Ez volt az a pont, amikor komolyan elgondolkoztunk azon, hogy a válaszok valóban inkább a hétvégi napokra vonatkozhatnak. Gyanúnk szerint ez lehet az az időpont, amikor a szomszéd előveszi a magyar ember Coltját, a második legidegesítőbb hétvégi szerszámot: a flexet. És úgy pár órán keresztül elflexelget vele, de legalább ebédig. Ha mégsem ezek, akkor marad az étkezés (14%), ami ebben az időszakban a harmadik legnépszerűbb tevékenység Magyarországon.
Délelőtt 10:30
Tovább nő a házimunka fölénye (30%) a fizetett munkával (24%) szemben. Ki fog itt dolgozni, emberek? Az utolsó dolog, amire tudunk gondolni, az az, hogy ilyenkor jön el a fűnyírás nemzetközi két órája, és mindenki addig berregtet, ameddig benzinnel bírja. Ha nem ez és nem hétvége, akkor mindenki otthon lébecol, gobelinezik és port törölget. Ha ehhez még hozzáadjuk azt is, hogy 10%-unk szabadidőzget, akkor lassan tényleg tartalommal telik meg egy nagy klasszikus megállapítás: na, ezért tart itt ez az ország!
Délután 12:30
Jól van, legalább ez stimmel: fél egykor a többség eszik (29%). Második helyen a házimunka (21%), és egy hangyányival kevesebb, mint az ország egyötöde (19%) próbálja megkeresni a kenyérre valót. Érdekesség, hogy a két legnagyobb csoport egymással cserél leginkább tagokat, azaz a házimunkázók nagy tömegekben éheznek meg és mennek ebédelni, míg a kajálást befejezők jelentős része azonnal rohan vissza a flexhez, fűnyíróhoz, fúróhoz vagy a gobelinhez.
Délután 14:30
Komolyan mondom, hogy itt már úgy éreztem, hogy sürgősen életvezetési tanácsadóhoz kell fordulnom: hogy az ördögbe lehetséges az, hogy délután fél háromkor arányaiban a legtöbben már a szabadidőzgetnek? Szám szerint 21%-nyi magyar lógatja a lábát ekkor, 19% keres pénzt, de csak 1%-kal marad le ettől azoknak a száma, akik házimunkáznak (18%).
Délután 16:30
Nagyon helyesen ez már a szabadidő (20%) eltöltésének ideje. Mondjuk az egy más kérdés, hogyan kerültek oda az emberek, ahol kikapcsolódnak, mert ekkor csak 15% közlekedik, pont annyian, ahányan éppen tévét néznek vagy rádiót hallgatnak. De nem ezek állnak a tevékenységi lista második helyén, hanem (mondjuk egyszerre) a házimunka. Még egy ilyen szorgos népet, mint a magyar...
Este 18:30
Ahogy közeledünk a vizualitás beteljesedéséhez, az este nyolchoz, úgy foglalja el egyre több polgártársunk helyét a magyar családi élet kellős központjában, a fotelben. Az egytévés famíliákban ilyenkor feltehetően rámarásos technikával szűkítik a közösen nézett tévéműsorokat, vagy szokásjog alapján ("Apa, kezdődik!") váltanak a megfelelő csatornára. Olyan ez a fél hét a tévénézős 21%-nak, mint egyfajta előjáték. Erről jut eszembe: a személyes szükségletek ilyenkor 9%-on állnak. Azért néha gondoljunk majd arra is, hogy kell az utánpótlás. Vissza a számokhoz: a tévé után második a kaja (18%), majd holtversenyben harmadik a szabadidő és a házimunka (12-12%).
Este 20:30
Ahhoz, amit este fél kilenckor csinál Magyarország lakosainak túlnyomó része, nem kellett nagy fantázia: 56% nézi a tévét, feltehetően jobb híján. Aztán ki tudja. Ez az a tevékenység, ami simán lenyomja a házimunkát is, aminek aránya ebben az időszakban elenyésző (2%). A tévé után a második legnépszerűbb és egyben egyedül két számjegyű százalékot ért el a szabadidő (11%), harmadik helyre pedig az alvás és feltehetően az arra történő felkészülés 8-8%-os holtversennyel ért oda.
Éjjel 22:30
Ez kérem egy tudatos, jól viselkedő ország, akik még mindig az aranyszabály szerint élnek: az igazán pihentető alvás éjfél előtt zajlik. Úgyhogy amint vége az esti filmnek, azonnal mindenki ágyba pattan. Kivétel ez alól csak a kedd és szerda este lehet, amikor a férfiak jelentős része a foci Bajnokok Ligája meccseit nézi a tévében (nagyjából ilyen tájt érnek véget, ha nincs csúszás vagy hosszabbítás). Nem csak ők, hanem azért feltehetően hölgyek is tartoznak abba a 14%-ba, akik ilyenkor még azért egy kicsit tévézgetnek.
Hajnali 0:30
Erre nem is érdemes sok szót vesztegetni: az ország 96%-a alszik, a többiek meg ezt-azt mókolgatnak.
Összességében ami érdekes az ábra alapján: a vallásgyakorlás napi átlagban nem jelentős, ahogy sajnos a sportolás százalékos aránya sem éri el talán egyszer sem az öt százalékot. Az átlagmagyar egy átlagnapján nem, vagy alig végez önkéntes munkát, cserébe sokszor a házimunka a fizetett munka rovására megy. Furcsa volt látni, hogy munka után milyen kevesen mennek vásárolni, cserébe a délutánok és esték egyértelmű ura a tévé és a rádió. Inkább azért a tévé. Ha te is nyomkodni szeretnél egy kicsit és végignéznéd a teljes folyamatábrát, ide kattintva megteheted. Egy személyre vetítve pedig ide kattintva nézheted meg a az átlagos nap felépítését.
