Hiperaktív a gyerek! Mit tegyek?
Hiperaktív a gyerek! Mit tegyek?
Hiperaktív a gyerek! Mit tegyek?Először az óvoda adja le a vészjelzéseket, aztán az iskola, de otthon sem egyszerű a helyzet: az anyukák gyakran találják magukat a „szőnyeg szélén” állva. Mert biztosan ők tehetnek róla, hogy ilyen neveletlen, fegyelmezetlen, rossz ez a gyerek. Aztán, mint az egyszeri cinege, kapkodnak fűhöz-fához, szaladnak a vargához, a mindig újabb és újabb Varjú Varga Pálhoz. És reménykednek, hogy ez a gyógymód, ez a csepp, a Nevelési Tanácsadó, a Vadaskert, talán az a gyógyszer, amit az ideggyógyász felír – majd segítenek. Az idő csak halad, a gyerek és a szülő ezalatt újabb és újabb sebeket gyűjt be, pedig van megoldás. Csak kicsit macerás.
Tagja vagyok a Facebookon egy zárt csoportnak, egy szülői önsegélyző csoportosulásnak, mely elhatározta, hogy nem hagyják „veszni” a gyerekeiket. Nem csak hiperaktív, hanem főként autista, és autisztikus gyerekek szülei tartoznak e körbe: zömében anyukák. Akik okosak, tájékozottak, és összegyűjtik a világ minden részéről a témába vágó szakirodalmat, és egy letölthető fájl-lista formájában közkinccsé is teszik azokat. Illetve e szakanyagokat lefordítják azok számára, akik nem bírnak az angol és német nyelvterület olvasnivalóival. Időt, energiát nem kímélve önképzik magukat, hogy meggyógyítsák a gyerekeiket, mert megtapasztalták: ha kívülről várják a segítséget, akkor értékes éveket veszíthetnek. Az idegrendszer képlékeny, öngyógyító, és - főként kiskorban - jól regenerálható.
És az alap recept, hiperaktív gyereket nevelő szülőknek: vidd el a gyerekedet ételallergia és ételintolerancia vizsgálatra (a kettő nem ugyanaz), valamint rendszeres központi idegrendszert fejlesztő terápiára - mely lehet speciális torna, lovaglás, úszás, kerékpározás, falmászás stb. Jöhet minden olyan mozgásforma, ami a kéz és láb összehangolt mozgását igényli! Az allergia vizsgálatok eredményeinek megfelelően tarts diétát! A hiperaktivitás hátterében nagyon gyakran ugyanis effajta problémák állnak. És ha még elviszed egy speciális széklet vizsgálatra is, akkor egészen pontos képet kapsz a gyermek belvilágáról. (Amit találtam alaphangon 98.000 Ft, úgy tudom, nem TB támogatott).
(Fotó: huffingtonpost.ca)
Megfigyelték, hogy az autizmussal, a hiperaktivitással, de az elhízással, az emelkedett koleszterinszinttel, az emelkedett vérnyomással, a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, Chron-betegséggel vagy a daganatos megbetegedésekkel bizonyos baktériumok túlszaporodása mindig együtt jár. Ez egy olyan új tudományos terület, hogy az első eredmények még csak az elmúlt években kezdtek bekerülni a klinikai gyakorlatba. A szakirodalom pedig dömpingszerűen érkezik, és gasztroenterológus legyen a talpán, aki folyamatosan figyelemmel kíséri az új és új publikációkat. Ezeknek a fényében sok eddigi tudományos tény valójában tévhit vagy egyszerűen butaság.
„A bélflóránk döntő hatással van az egészségünkre. Úgy kell gondolni a szervezetünkre és a beleinkben élő baktériumokra, mint egy komplex ökoszisztémára, mint egy nagy erdőre. A bennünk élő élőlények (baktériumok, gombák stb.) egészsége és egyensúlya határozza meg azt, hogy mi magunk mennyire leszünk egészségesek és kiegyensúlyozottak. – meséli dr. Schwab Richard gasztroenterológus – Az esőerdő hasonlat kiváló, gondoljunk arra, hogy ott egyes fajok pusztulása miként borítja meg az egész ökoszisztéma működését. Egy nagy technológiai robbanás az, ami ezeknek a baktériumoknak, ökoszisztémának a megfigyelését lehetővé teszi számunka. Öt évvel ezelőttig csak kitenyésztéssel tudták azonosítani a bélflóránkban található baktériumkultúrát, azonban ma az új generációs, ú.n. szekvenálási eljárásokkal már genetikai ujjlenyomat alapján, szinte rendőrségi módszerekkel tudják azonosítani a baktériumokat, és az „elkövetőket”. Ugyanis a nem megfelelő fajok túlszaporodására az immunrendszer is reagál, és megszületik egy gyulladásos válaszreakció. Ez a gyulladás aztán hozzájárul az elhízáshoz, a magas vérnyomáshoz, ér- és daganatos betegségek kialakulásához. Azt lehet mondani, hogy pl. az ötvenen túliak megbetegedésének, vagy halálozásának okai döntően ennek a túlszaporodó bélflórának az eredménye.”
Minél kiegyensúlyozottabban tápláljuk a bennünk élő pici élőlényeket - akiknek kritikus szerepük van abban, hogy fel tudjuk szívni a bevitt ásványi anyagokat, vitaminokat -, annál egészségesebbek leszünk. Vagyis hiába eszünk táplálékkiegészítőket, ha nincs vagy csökkent állományú az a baktériumkultúra, ami segítené ezt feldolgozni. És így könnyen előáll egy hiányállapot. Például a hiperaktív, figyelemzavaros gyerekeknél a B-vitaminok felszívódásának hiányosságai okozhatnak problémákat. Nagyjából két kilónyi baktérium él az ember szervezetében. Arra is vannak már kutatások, hogy a kis súlyú és a normál vagy nagysúlyú csecsemők között jelentős eltérés van a bélbaktériumok tekintetében. De a természetes úton születő gyermekek, a szülőcsatornán való áthaladás közben is több hasznos baktériummal gyarapodnak, mint császármetszéssel világra jövő társaik.
Franciaországban pl. megvizsgálták a hazai és a betelepült szaúd-arábiai vagy az Afrikából származó bevándorlók székletmintáit. Egy átlagos európai ember 4000-4500 féle baktériummal rendelkezik, míg a bevándorlók sokkal jobb eredményeket hoztak, mint az európaiak, náluk legalább 6000 féle fajt regisztráltak. 2015-ben, az Európai Diabétesz Társaság kongresszusán mutatták be azt, hogy hogyan befolyásolják bélflóránkat az antibiotikumok, miként pusztítják el a hasznos flórát is. A nekünk dolgozó hasznos, kicsi lényeknek akár a 30-50%-a is eltűnhet pl. egy-egy drasztikus antibiotikum-kúra után. A kipusztult fajok helyén felszaporodó egyéb flóra pedig nem tudja ellátni azokat a feladatokat, amelyeket a hasznos baktériumok elláttak. Ez a hiányállapotok alapja.
(Fotó: understood.org)
A gyógyszeripari kutatások új útja a probiotikumok fejlesztése, mely jelenleg még gyermekcipőben jár. A 6000 féle baktérium és gomba a természethez közel álló népcsoportok sajátja. Vagyis ha az ember gyermekkorában nem eszik elég „koszt”, nem tud egészséges bélflórát kialakítani magának. Ha a fajok összessége 3000 vagy 2000 alá csökken, azt nem lehet egy probiotikumban meglévő 4-5 fajjal (a piacvezető esetén 14 fajjal) helyreállítani, hiszen ezres nagyságrendet kellene megjeleníteni. A jövő útja a széklet-transzplantáció. Vagyis fognak egy egészséges embert, a székletét csírátlanítják (kiszűrik belőle a kórokozókat), majd ezt a székletet bejuttatják a beteg bélrendszerébe. Hihetetlen gyors gyógyulást lehet így elérni, akár olyan esetekben is, amely már az életet veszélyezteti, mert pl. súlyos vérzéssel együtt járó bélgyulladás, és ez az eljárás rövid időn belül gyógyszermentes egészséget biztosít.
De a széklet transzplantáció sokakban viszolygást kelt. Én személy szerint abban bízom, hogy a probiotikumok fejlesztése során kis kapszula formájában tudjuk majd bevinni a hasznos baktériumokat - amennyiben szükséges lehet. Addig is a legjobb tanács: próbáljunk meghatározott időszakonként keveset enni, és változatos étrendet követni, mert sosem tudni, melyik faj mit szeret, és mitől fejlődik odabent. Az egyoldalú táplálkozás mindig csak egyes fajok számára jó. A túlszaporodó káros baktériumokat pedig akár már 2-3 hónapos diétával vissza lehet szorítani, ha megvonjuk tőlük a tápanyagokat. (Általában a szénhidrátokat.) Német, amerikai és francia kutatások vannak arra, hogy a már visszafogyóban lévő káros baktériumok egyetlen óriáshamburger hatására miként fejlődnek ki újra. Ebben a diétában segíthet a DIAVITAS program, melyet olyan orvosok és dietetikusok hoztak létre, akik a legújabb tudományos eredmények alapján próbálnak segíteni. Egy okostelefonra letölthető ingyenes applikációt is létrehoztak, személyre szóló tanácsokat adva a hozzájuk fordulóknak.
Gyermekek esetében érdemes minél hamarabb a megfelelő szakemberhez fordulni, hogy ne alakítsanak ki önmagukról téves énképet. Az „Én rossz gyerek vagyok, nekem úgy is mindegy” – hozzáállás még pluszban nehezítheti a segítő munkát. Vegyük komolyan már az óvoda jelzéseit! Hogy az iskolába kerülve már nyugodt szívvel várhassuk az osztályfőnöki órákat…
A cikk során dr Barna István egyetemi docens, a Magyar Hipertónia Társaság titkára, a SOTE I. számú belgyógyászati klinika munkatársa valamint dr Schwab Richard gasztroenteriológus, az Istenhegyi Klinika munkatársa nyilatkozatát használtam fel. (ld. Tudomány Hangjai, Kossuth Rádió, riporter: Benkő Andrea)
