Partly cloudy17 °C
2020. március 28. szombat Gedeon
Menü

Egy becsapott nemzet: a kurdok

Egy becsapott nemzet: a kurdok
Kurdisztán zászlaja (Fotó: Sputnik News)

Önmagában az a tény, hogy egy ország államhatárain belül egy (vagy akár több) kisebbségi népcsoport él, jelen cikk szerzője szerint még nem jelent feltétlenül biztonsági kockázatot. A komolyabb gondok ott és akkor kezdődhetnek, amikor a többségiek még az anyaország nélküli kisebbség létezését is megkérdőjelezik. És ha mindez egy olyan, alig 100 éves határokkal rendelkező területen történik, mint a török-szír-iraki-iráni határvidék, a probléma kézzelfoghatóvá válik.

A kurd a világ egyik legnépesebb olyan nemzete (bizonyos definíció szerint: kultúrnemzete), amelynek nincs saját állama. A közigazgatásilag őket befogadó államok roppant részrehajló demográfiai statisztikái miatt a pontos létszámukat nem lehet tudni, ezért a szakértők óvatosan 28-30 millió főről beszélnek. Ennyien élnek egy összefüggő, nagyjából három és fél magyarországnyi, négy államhoz tartozó területen (a kétmilliós kurd diaszpóráról most nem is beszélve), és többségük hisz egy majdani független Kurdisztánban.

Egy becsapott nemzet: a kurdok

Kurdisztán így nézne ki a térképen, ha létezne (Fotó: Washington Times)

Ősi nemzet, török évszázadok

A legelterjedtebb tudományos vélekedés szerint a kurdok az ókori médek és asszírok keveredésének gyümölcsei, akik az arabok északkeleti offenzívája következtében a hetedik-nyolcadik század környékén veszik fel az iszlám vallást. Azóta a kurdok sorsa (akik döntő hányada a szunnita irányzathoz tartozik) együvé forrt a többi muszliméval. A 15. században azon kapják magukat, hogy területük határain két hatalmas szomszéd élesítgeti oroszlánkörmeit: nyugatról az oszmán törökök, keletről a perzsa birodalom. Az 1514-es csaldiráni csatában a sokkal jobban képzett és felfegyverzett törökök megszerzik és bekebelezik az egész ütközőzónát. Azóta a kurd történelem (akarva-akaratlanul) a török históriával elválaszthatatlanul összefonódva létezik. Az elkövetkezendő négy évszázad változó intenzitású és szabadságfokú, birodalmon belüli autonómiát hoz a kurdoknak. 1847-ben Bedirhán bej vezetésével fellázadnak a központi isztambuli hatalom ellen, de szabadságharcukat vérbe fojtják.

Keleten a helyzet változatlan

Az első világháborúban a hadviselő felek csapatai többször is keresztülmasíroznak a kurd területeken. A polgári lakosság életét és vagyontárgyait sem a vendégjátékos oroszok, sem az elméletileg hazai pályán küzdő török katonák nem kímélik. Semleges források 250-300 ezerre teszik az ily módon négy év alatt lemészárolt nők és gyermekek számát, a kurdok és az ügyükkel szimpatizálók ennek a három-négyszereséről beszélnek. Bármelyik szám is az igaz, valódi népirtásról beszélhetünk.

Egy becsapott nemzet: a kurdok

Mindig háborúban - kurd katonák és Kurdisztán zászlaja (Fotó: Sputnik News)

Egy birodalom bukása

A központi hatalmak csoportjába tartozó Törökország elveszíti a világháborút (nem is csoda, elvégre a mi szövetségesünk volt…), az Oszmán Birodalom a dualista Monarchiához hasonlóan darabjaira hullik. Ezekből a darabokból jön létre később a most közel-keletinek nevezett államok kétharmada. A huszadik századi kurd válság 1919-ben, a béketárgyalásokon kezdődik, amikor a győztes nagyhatalmak a kurdoknak független államot ígértek, a teljesen leírt Törökország számlájára.

Kemál pasa színre lép

Jött azonban egy Musztafa Kemál nevű fiatal tiszt, aki nem engedte, hogy mindenki a törökökbe törölje a csizmáját. Elkezdődik a négy évig tartó függetlenségi háború, minek következtében Törökország a győztesek által eredetileg neki szánt terület kétszeresét hódítja vissza, többek között Kurdisztán hatvan százalékát. A maradékból 10-10% a brit, illetve francia irányítás alá került Iraknak, valamint Szíriának jut, egyötöde Perzsiáé lesz. A nagyhatalmak elismerik az új török határokat, Kemál büszkén kihúzza magát, a független Kurdisztánnak pedig lőttek. Szó szerint is.

Egy becsapott nemzet: a kurdok

Musztafa Kemál (Fotó: Sunsearch.info)

Hegyi törökök?

1925-ben kitör a század első nagy kurd felkelése, amelyet az Atatürk (törökök atyja) utónevet kapott Kemál pasa minden teketória nélkül vérbe fojt, az összes vezetőt felkötteti vagy agyonlöveti. Nagyjából innen datálódik az a sokáig hangoztatott hivatalos török álláspont, mely szerint Törökországban kurdok nem léteznek, csak „hegyi török”-nek nevezett törzsek. A második világháború után a kurdok Iránban próbálkoznak meg egy autonómiával, de a sah pont azt lépi, amit korábban Atatürk: hadsereg, megtorlások, tömeges kivégzések, majd erőszakos pacifikáció. 

A terror kezdete

A huszadik század hetvenes éveinek elején a kurd függetlenségi álmok ismét erőre kapnak. Ekkor bukkan fel a politika színpadán Abdullah Öcalan, aki a törökellenes összeesküvés miatt rá kiszabott hatéves fegyházbüntetésének leülését követően megalapítja a Kurd Munkapártot (Partiya Karkerên Kurdistan, közkeletű rövidítéssel: PKK). Ennek militáns tagjai 1984 óta merényletekkel gondoskodnak arról, hogy egyetlen ankarai minisztériumban vagy más főhatóságnál se legyen nyugodt álma senkinek. Ez az igyekezet eredményezte máskülönben, hogy a PKK-t Törökországban és az USA-ban közel húsz éve terroristaszervezetnek tekintik. Az Európai Unió 2009 óta tartja a pártot a terrorcsoportok listáján, egy másik kurd csoporttal, a Teyrenbaze Azadiya Kurdistan (TAK, Kurdisztáni Szabadság Sólymai) nevűvel együtt. Ez utóbbi vállalta egyébként a felelősséget a 2016-os év több törökországi robbantásos merényletéért.

Egy népirtás következményei

Az első Öböl-háborút követően, Szaddám Huszein vegyi fegyverek bevetésével hangsúlyossá tett kurdellenes lépéseinek folyományaként másfél millió iraki kurd menekült át Törökországba, minek következtében Ankarában enyhén szólva nem örömtüzek gyulladtak. A kurd többségű 13 délkeleti török megyében azóta is negyedmillió kormánykatona figyeli árgus szemekkel az autonómiatörekvések legkisebb jelét, s Erdogan török elnökről bármi elképzelhető, csak az nem, hogy lazít majd a gyeplőn. A lokális polgárháború egyenlege az elmúlt 33 évre vetítve: ötvenezer halott, mintegy húszezer politikai fogoly, köztük az életfogytra ítélt, és kilencszáz katona által a Márvány-tengerben fekvő Imrali börtönszigeten őrzött Abdullah Öcalan, a PKK alapítója.

Törökországnak becslések szerint eddig 300 milliárd eurójába került a kurdok szabadságharca. Ennek körülbelül a felét a terrorcselekmények miatt elmaradó idegenforgalmi bevételek adják, a másik felét a katonai és rendészeti kiadások növekedése. Ankara azonban nem tágít, önálló kurd államról hallani sem akar, s a két hét múlva, április 16-ra kiírt törökországi alkotmánymódosító népszavazás sem ígér sok jót nekik.

Rajongj a Konteóblogért itt vagy csak simán olvasd itt.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Ez van

A hét sztorija

  • Megkezdte segítő jellegű közreműködését a rendőrség
    Megkezdte segítő jellegű közreműködését a rendőrség
  • Tizenöt személlyel szemben indítottak idegenrendészeti eljárást
    Tizenöt személlyel szemben indítottak idegenrendészeti eljárást
  • Ingyen utazhatnak az egészségügyi dolgozók a tömegközlekedési eszközökön
    Ingyen utazhatnak az egészségügyi dolgozók a tömegközlekedési eszközökön
  • 27 tonnányi védőfelszerelés érkezik ma Kínából
    27 tonnányi védőfelszerelés érkezik ma Kínából
  • Koronavírus - Csehországban bevezetik az intelligens karantént
    Koronavírus - Csehországban bevezetik az intelligens karantént
  • Vörös Zsuzsanna: helyes döntés volt az olimpia halasztása! - A fehérvári öttusa Eb is csúszik
    Vörös Zsuzsanna: helyes döntés volt az olimpia halasztása! - A fehérvári öttusa Eb is csúszik
  • Jelentős magyar segítséget kap a koronavírus kutatása
    Jelentős magyar segítséget kap a koronavírus kutatása
  • Huszonnyolcmillió forint értékű kábítószert foglaltak le Újpesten
    Huszonnyolcmillió forint értékű kábítószert foglaltak le Újpesten

Eseménynaptár

  • Videotelefonos kapcsolat a székesfehérvári idősgondozó intézményekben
    Videotelefonos kapcsolat a székesfehérvári idősgondozó intézményekben
  • Két egészségügyi dolgozó megfertőződött a Semmelweis Egyetem I. számú gyermekklinikáján
    Két egészségügyi dolgozó megfertőződött a Semmelweis Egyetem I. számú gyermekklinikáján
  • Nem lesz fennakadás a szemétszállításban
    Nem lesz fennakadás a szemétszállításban
  • Kétezer milliárd forintot biztosít az unió hazánknak a koronavírus védekezéséhez
    Kétezer milliárd forintot biztosít az unió hazánknak a koronavírus védekezéséhez
  • Németországba visznek olasz betegeket
    Németországba visznek olasz betegeket
  • Meghosszabbították a március havi helyközi bérletek érvényességét
    Meghosszabbították a március havi helyközi bérletek érvényességét
  • Torlódás alakult ki a csanádpalotai határátkelőnél
    Torlódás alakult ki a csanádpalotai határátkelőnél
  • Koronavírus: újabb 43 beteg, egy ember pedig elhunyt
    Koronavírus: újabb 43 beteg, egy ember pedig elhunyt
  • Változnak a helyi járatos buszok menetredjei hétfőtől
    Változnak a helyi járatos buszok menetredjei hétfőtől