HavingFunWithMaestroRákász
HavingFunWithMaestroRákász
HavingFunWithMaestroRákászRákász Gergely 15 évesen, az ország legfiatalabb koncertorgonistájaként adta első hangversenyét. 2005-ig az Egyesült Államokban tanult és koncertezett, 2016-ig több mint 1000 fellépése volt Európa és Amerika nagyvárosaiban – olvasható a művész koncertajánlójában.
Így játszik a Bach Mindenkinek projektben a budapesti Szent István Bazilika előtt:
A Vörösmarty Rádióban tett minapi látogatásának apropója mi is lehetett volna más, mint az, hogy az idei koncertszezonban több hangversenye is lesz Fehérvár környékén. A tavalyi Mozart-évfordulóra készült műsorát adja majd elő.
A Mozart-program
„Lenyúltam Mozart ötletét a Varázsfuvolából – mondja Rákász Gergely. Így a műsor folyamán végigvezetem a hallgatóságot a Szépség, a Bölcsesség és az Erő útján, ahogy azon az operában Mozart is végigvezeti hősét. Mozart ugyanis hitt abban, hogy az ember nemesedhet.”
Rákász Gergely szerint egyébként Mozart, ha ma élne, állandó téma lenne a bulvársajtóban. Ő maga volt a celeb, akinek nem is kellett semmire sem rájátszania, csak adta saját magát. A Mozart-műsor narrációs szövegében is ez hangzik el:
"Wolfgang olyan ember, aki elkezd mesélni egy viccet, aztán telefonon hívják, felkapja, megbeszél dolgokat, és ahogy hallgatom, pontosan tudom, hogy most adja el egy darabját negyedáron, mintha megtehetné. Próbálnék segíteni, de leint, sír és nevet a hívás közben, majd félreteszi a telefont, leír egy fontosnak vélt zenei sort, megkeveri a rántást, aztán folytatja a viccet.
Eszébe jut a telefon, felveszi, csodálkozik, hogy már senki nincs a vonalban, hosszan szidja az ilyeneket, áthúzkodja a zenét, amit leírt, ír valami újat, majd veszi a kabátját és elrohan. Az ajtóból visszalép, befejezi a viccet, hangosan vihog rajta, és már ott sincs. Ajtó nyitva.
Én meg ott maradtam az odaégett rántással a füstben, a vicc briliáns volt, amit áthúzkodott zseniális, kedvem volna zsebre rakni és ráírni a nevem, és amit újonnan írt az is zseniális. Megnézem a Facebookomat, és látom, hogy még selfiezett is amíg nem figyeltem, és kiírta: #HavingFunWithMaestroRákász.
Tudom, ha maradt volna kinyírtam volna. Így meg ott ülök a lakásában, és örülök, hogy egy perce még ott volt.”
Az előző videót azért választottam, mert megmutatta, amiről mi is beszélgettünk. Arról, hogy mennyire más Bach, és mennyire más Mozart „barátjának” lenni.
„Nekem toleranciára volt szükségem, ahhoz, hogy Mozart barátja legyek, mert megbocsájtani nagyon nehéz, hogy nem dolgozik meg a sikerért. Bach barátjává, az ő zenéjének barátjává sokkal könnyebben váltam, hisz ő pontos, precíz, tervezhető. Biztosan szerette volna az Excel-táblázatokat is, hisz lételeme volt a katonás rend.
Ahhoz, hogy Mozart barátja lehessek, a fiam kellett. Mert a kisgyerek olyan, mint Mozart. Eltervezzük, hogy elmegyünk a nagyihoz, de a játszótéren kötünk ki, Mása és a medvét akar nézni a tévében de mire fordulok egyet, már a Tom és Jerry megy, vagy épp kikötöttünk a nagyinál.
Egyszóval Mozarttal harcos barátság a miénk” – mondja Rákász Gergely, majd hozzáteszi, fontos is ez a harc, hogy erőt, energiát fektetett abba, hogy Mozart-műveket játsszon, mert nem jó irány, ha az ember feladja. Ráadásul hisz abban, hogy ha a tanítvány készen áll, a mester is megjelenik.
A klasszikus zene marketingje
A beszélgetés során óhatatlanul előkerült a komolyzenei tehetségkutató verseny, a Virtuózok is. Rákász Gergely is számos úgynevezett látványkoncerten igyekszik közelíteni a klasszikus zenét a szélesebb nagyközönséghez, szerinte a Virtuózok nagyon jó marketingeszköz is, és nagyon egészséges üzenetet hordoz.
„Sok tehetségkutató verseny üzenete az, hogy elég a sikerhez, ha jókor vagy jó helyen. A Virtuózok ehelyett az üzeni, hogy ha 5-8 évet keményen dolgozol, akkor eljuthatsz idáig, ahonnan csak gyakorlással mehetsz tovább azon az úton, amin elindultál. A lényeg, hogy úton vagy, hisz nincs egészséges művész, aki azt gondolja, hogy kész van.”
Részlet a legutóbbi Virtuózok elődöntőből: Barabás Lőrinc Quartett és a versenyzők közös produkciója:
Egy kis életbölcselet
„A modern ember nagyon elfelejtette a hosszútávú munkát – hangsúlyozza Rákász Gergely. A paraszt régen tudta, hogy ha elvet egy zsák gabonát, azt rendesen gondozza, kapálja, akkor is lesz, ami nem kel ki, amit megesznek a vadállatok, amit elver a jégeső, de még így is marad neki annyi, amiből megetetheti a családját és még piacra is vihet belőle egy részt.
A városi ember ebből nem lát semmit, és nem is érti a folyamatokat. Ő a szupermarketben vásárol, ahol minden készen van. Nincs kapcsolata a természettel, a teremtéssel. Egy instant világban él: instant kakaó, instant leves, instant művész.
Nincs benne az életében a teremtés. Az a fajta szakrális kapcsolat, ami a paraszt és a természet, a föld között megvolt. Így nem is nagyon értik szerintem, miről is beszél Madách Az ember tragédiájában, amikor körülbelül azt írja, hogy az ember célja a küzdés maga.”
A tea elfogyott, beszélgetésünk is véget ért. Viszont érdemes rászánnod az időt, és megnézned Az ember tragédiáját Jankovics Marcell feldolgozásában rajzfilmen. Az említett mondat 2 óra 22 percnél hangzik el.
