Péter-Pál napja: az aratás ünnepe
Péter-Pál napja: az aratás ünnepe
Péter-Pál napja: az aratás ünnepeMindenekelőtt fontos tisztáznunk: ki volt Péter és Pál? Péter apostol Róma első püspöke volt (az első pápa), a katolikus hagyomány szerint Jézus neki adta a mennyország kulcsait. Pál apostol a korai kereszténység jelentős alakja, a katolikus vallás elterjesztésében volt kiemelkedő szerepe. Névnapjuk azért van június 29-én, mert a legendai hagyomány szerint mindkettőjüket ezen a napon végezték ki i.sz. 67-ben Rómában.
Péter-Pál napja Magyarországon hagyományosan az aratás kezdete. A hiedelem úgy tartja, ezen a napon a "a búza töve megszakad" és elkezdődhet a betakarítás. Dologtiltó nap is volt, azaz sokszor csak jelképesen, egy-egy kaszasuhintással kezdték meg a munkát. A kalászszemle pár nappal korábban, Szent Iván napján (június 24-én) történt. A búza ugyanis ekkor kezdi el hányni a kalászát, a töve megszakad, a gazdák szerint ilyenkor válik vágáséretté. Nincs nagy ünnep az aratás kezdetén, hiszen sok a munka a földeken, bezzeg utána! A munka végeztével kezdődik meg ugyanis az aratóünnep.
Összeszedtünk néhány érdekességet az aratási szokások közül:
- Az aratók fohásszal kezdik a napot,
- egyesek szerint Péter-Pál napján nem lehet dolgozni és gyümölcsöt enni,
- az a leány vagy legény, aki először hallja meg a harangszót, még abban az évben megházasodik.
Ünnepeltek ilyenkor a halászok is, hisz Pétert patrónusukként tisztelték (korábban halász volt, Jézus utasítására kezdett el halak helyett lelkeket halászni). Halvacsorát is rendeztek a tiszteletére: a halászcéhek nagy ünnepe volt ez, amikor legényeiket avatták fel, rúdra kötött ponttyal a vállukon hívogatták össze a faluban az embereket a nagy eseményre.
Sárkeresztúron Bognár Károly atya így szentelte meg a búzát, ami azonban még nem elég érett, kicsit vizes, így az aratását csak a jövő héten kezdik meg. Lássuk hogyan is zajlott a búzatábla szentelése:
