Hogyan tartsuk sokáig életben a karácsonyfát?
Hogyan tartsuk sokáig életben a karácsonyfát?
Hogyan tartsuk sokáig életben a karácsonyfát?Tavaly decemberben írtam arról egy cikket, hogy Hogyan válasszunk karácsonyfát. Ebben felhívtam a figyelmet arra, elsőként azt kell eldöntenünk, hogy igazi vagy műfenyőt szeretnénk az otthonunkban látni?
Van aki irtózik a műfenyőtől. Ilyen például apukám, aki szerint nincs ünnep finom fenyő- és gyantaillat nélkül, és „A vacak műanyag dekoráció a régi kínai piacot önti be a szobába!” E megjegyzését persze soha nem hagyom szó nélkül, hiszen az elmúlt években nagyon sok változatos színű, méretű és formájú műfenyő jelent meg az áruházakban. Egyes darabok olyan szépek, hogy senki meg nem mondaná, hogy nem igaziak.
Akinek műfenyője van, az csupán az olvasás élményéért pörgesse tovább e blogbejegyzést, hiszen a műfenyő semmiféle gondozást nem igényel: az ünnepek után szépen össze kell hajtogatni, bedobozolni, s egy éven át megóvni attól, hogy az egerek befészkeljék magukat az ágak közé, meleg otthonra vágyva.
Ha élő fenyőben gondolkozunk, akkor marad két opció: gyökeres vagy vágott legyen?
A vágott fenyőnél mindig frisset vásároljunk! A legtöbb helyen már hetekkel az ünnepek előtt kivágják a fákat, hogy kellő időben és mennyiségben el lehessen juttatni a „szállítmányt” a megcélzott árusító helyre. Egy jól tartott fa viszont kb. 5 hétig marad életben. Vagyis: ha már eleve „régi” fát veszünk, akkor nagyobb eséllyel szárad ki a lakásunkban. Úgy tudjuk ellenőrizni a frissességét, hogy végighúzzuk a kezünket egy ágon, s ha nem esik le sok tűlevél, akkor valószínűleg nem régóta várakozik gyökér nélkül.
Lehetőség szerint olyan fenyőtalpat vásároljunk, amelybe vizet tudunk tölteni. Így gyakorlatilag ugyanúgy „eltarthatjuk” a fát, mint egy virágcsokrot (csak tovább kibírja). A vizet rendszeresen pótolni kell, mert egy vágott fa akár fél liter vizet is megihat egy nap alatt! Miután hazavittük a növényt, számítsunk rá, hogy először nagyon sok vizet fog felszívni – hiszen az árusoknál nem jutott nedvességhez, így nagyon szomjas lehet!
Valószínűleg mindenki levágja a rózsa szárát – amivel meglepi kedvese -, mielőtt vázába állítja, hogy tovább friss maradjon. Nos, a fenyővel ugyanígy kell eljárni: fűrészeljünk le pár centit a törzs végéből, hogy nyitva legyenek a pólusai (amelyek a kivágáskor nagy eséllyel elzáródtak a kifolyó gyanta miatt), és könnyebben hozzájusson a vízhez. Azt rendszeresen ellenőrizzük, hogy beleérjen a fa alja a vízbe (ha pár napig nem éri el a vizet, akkor már kiengedi a gyantát és elzáródnak a pólusai). Aki igazi „fabarát”, az szűrt vízzel is megajándékozhatja a fenyőt! Garantáltan örülni fog neki!
A fát soha ne tegyük a fűtőtest közelébe, mert akár meg is éghet! A fenyő a hűvös szobában érzi jól magát. (Anyukámék ezért állítják mindig a hallba, ahol le van kapcsolva a fűtés, és nehezebben szárad ki.)
Ezzel kapcsolatban egy érdekesség: Idén tavasszal, a születésnapomon (március 15.) még állt a fa a szüleimnél, nem hullottak le a tüskéi, és a FB-omra is posztoltam róla a képet (mindenki nagy döbbenetére). Íme:
Március 15-én még állt a karácsonyfa a szüleimnél
Gyökeres fenyőt választani kockázatos, de ha jól gondoskodunk a növényről, akkor sérülés nélkül túlélheti az „ünnepi megpróbáltatásokat”. A földlabdás fenyőt jutazsákba szokták csomagolni az árusok. A fát egy olyan edénybe kell átültetni, amely minimum 5 cm-rel meghaladja a földlabdát körös-körül. A talajt kellőképpen tömöríteni szükséges, és persze nem maradhat el az öntözés sem. (Konténeres fenyőnél természetesen nem kell az átültetéskor gondoskodni.) E „típusnál” mindenképpen ellenőrizzük a lomb lefele húzogatásával, hogy jól begyökeresedett-e?
A dézsás növényt kb. két hétig tarthatjuk csak a lakásban „sérülésmentesen”. A fenyőt megvásárlása után fagymentes, napos, szélvédett helyen kell tartanunk, és szenteste kerülhet csak a szobába, hogy hozzászoktassuk az új klímához. Mielőtt áthelyezzük a fő helyére, egy olyan térben ajánlatos tartanunk 4-6 órán át, amely a kültérnél melegebb, ám a szobánál hűvösebb. Így megkíméljük a hősokktól. „Hőzsilipként” funkcionálhat a garázs, egy hidegebb előszoba, vagy a beépített erkély is.
A földjét fedjük be 3-5 cm vastagon fakéreggel, hogy kevésbé száradjon ki. Vágott társához hasonlóan ezt is rendszeresen öntözni kell, de vízzel csak akkor spricceljük, ha nem használunk elektromos égőket! (Talán nem kell ecsetelni, hogy miért…)
Alacsony hőleadású izzósort válasszunk - nehogy megzavarják a pihenőidőben lévő növényt, amely kiültetéskor fagykárt szenvedhet, illetve teljesen el is pusztulhat.
A gyökeres fenyőt – ugyanúgy, mint vágott társát – a fűtőtesttől távol helyezzük el, s ne feledjük, hogy a meleg lakásban stressz éri, párolgása fokozódik, s ha nem tud elég vizet felvenni, akkor a tartalékaiból fog táplálkozni, ami a legyengüléséhez vezethet!
Szilveszter után bontsuk le, s hasonló zsilippeléssel vigyük ki a kertbe, mint ahogyan behoztuk a lakásba! Jó tudni, hogy akár több hónapon át is tárolhatjuk a dézsájában – rendszeresen megöntözve - , mielőtt a szabadba kerül!
Aki nem szeretne műfenyőt vásárolni, mindamellett sajnálja a kivágott fát, de még inkább fél a gyökeres fenyő „kínzásától”, annak adott még egy opció (ha családi házban lakik): díszítsen fel a kertjében egy ott lakó fenyőt! Tegyen rá kültéri, ledes égősort, és olyan könnyű díszeket, hogy a súlyuk ne terhelje meg az ágakat, de a szél se sodorja le róla őket, s így nemcsak ő, hanem a járókelők is gyönyörködni fognak benne!
