4 évnél régebbi cikk

Napoztál már ürülékben? – És egy trópusi nyaralásért bevállalnád?
Fehérvár Médiacentrum fotója
bonatravels.com
Napoztál már ürülékben? – És egy trópusi nyaralásért bevállalnád?

Hófehér homok, égbe nyúló pálmafák, lágyan ringó függőágy, meleg szellő, koktél a kézben, hűsítő tengervíz és csodás naplemente. – Ki ne álmodna erről? Azt viszont biztosan nem tudtad, hogy a trópusi turistaparadicsomok finom szemcsés, fehér homokja nagyrészt a papagájhal ürülékéből áll.

A törmelékes üledékes kőzeteket szemcseméretük alapján határozzuk meg. A homok szemcsemérete 0,06 mm és 2 mm között van. (Ami ennél nagyobb, azt kavicsnak hívjuk, ami pedig kisebb, az kőzetlisztnek.) A homok színe, a szemcsék alakja, lekerekítettsége árulkodik arról, hogy milyen eredetű a kőzet. Biztosan mindenki tapasztalta már, hogy vannak olyan tengerpartok, ahol olyan, mintha puha vattán lépkednénk, máshol pedig kicsit vagy nagyon szúr a homok. Ez azért van így, mert területenként más a homok keletkezési módja és ideje.

A homok többnyire erózió útján képződik, vagyis a szél, a csapadék, a hőmérséklet ingadozása, a tömegmozgás, a jég vagy a sókristályok aprózzák el az eredeti kőzetet. Aztán van, amikor a közvetlenül a magmából alakul ki a homok. Az ilyen frissen keletkezett homok nagyon éles, mert még nem kerekedett le az erózió miatt.

Ugyanilyen karcolást érzünk a talpunkon akkor, amikor a homokszemcséket alkotó képződmények valójában a tengerben élő apró állatok (kagylók, csigák) meszes vázai. Mivel ilyenkor sincsen eróziós hatásnak kitéve a kőzet, élesen karistolja bőrünket. – Én is szaladtam már le nagy hévvel olyan tengerpartra, ahol azt hittem messziről, hogy pihe-puha homok vár, közelebb érve pedig láttam (és éreztem), hogy a vízpartot aprócska kagylómaradványok borítják, és a homokszemek sem álltak másból, mint éles, meszes vázakból.

A homok színe is árulkodik a keletkezésről. A fehér színű arra utal, hogy mészvázú élőlények vázaiból jött létre. Ebből adódik, hogy a vakítóan fehér homok a korall-zátonyok strandjait jellemzi.

Fehér homok persze máshol – és máshogy - is lehet: a Fejér megyében élők általában tudják, hogy Fehérvárcsurgó közelében fehér kvarchomokot bányásznak. Ez azért fehér, mert az egykori tengerparti hullámverés miatt itt kimosódott a kvarcszemcsék közül a színes elegyrész. (A pannon homok egyébként alapjában heterogén összetételű.)

Új-Mexikóban a White Sands fehér homokjának alapanyaga nem a kvarc, hanem a gipsz, mely a környező hegyekből sodródott le egy időszakos tóba.

A vörös színű homok sivatagi eredetre utal. Ilyenkor az ásványok vastartalma oxidálódott, amitől a homok vöröses színezetet kap.

A sötét vagy fekete színű homok vulkanikus eredetre utal. Itt az alapanyag az obszidián, ami a forrón kiömlő láva és a tengervíz érintkezésekor létrejövő vulkáni üveg, vagy a bazalt, amelyet a tenger hullámai homokká őröltek. Ilyen homok található például Hawaii-n, vagy az Azori-szigetekhez tartozó Sao Miguel-en.

A trópusi turistaparadicsomok elképesztően finom szemcsés, jellegzetes fehér homokja pedig valódi meglepetéssel szolgál, ha alaposabban megvizsgáljuk. Nagy része nem másból áll, mint egy trópusi állat, a papagájhal ürülékéből! A Karib-tenger szigetein, illetve Hawaii-n a 70 százalékot is eléri az ürülék mennyisége a homokban, a Maldív-szigeteken pedig 85 százalék feletti ez az arány!

Ám, mielőtt még utálkoznánk e halfaj – és az ürülék - iránt, nézzük meg, milyen szépséges állatról van szó:

Nem csoda, hogy a búvárok és a snorkeresek előszeretettel kutatnak utána, hogy aztán gyönyörködhessenek benne és abban, ahogy táplálkozik! Ez a hal ugyanis egész nap csak eszik, méghozzá nagyon hangosan, recsegve-ropogva. S, hogy mi ropog a szájában? Például az elhalt korallok.

A papagájhal jellemzően a meleg, sekély vizet szereti. Főként a Csendes- és az Indiai-óceánban és a Karib-tengerben ficánkol. Általában 30-50 centiméteresre nő, de egy méternél nagyobb példányai is gyakran előfordulnak. Akár 20 évig is élhet!

Egyedei nagyon látványosak, a hím és a nőstény is ragyogó színekben pompázik. Szelíd, így könnyen megfigyelhető. Idén nyáron én is sokáig csodáltam őket snorkerezés közben a lányommal. Ott úszkáltak a lábaink között órákon át. Nem zavarta őket a közelségünk, folyton hozzánk értek, akár meg is simíthattuk volna őket.

A papagájhal éjjelre nyugalomba vonul. Olyankor a kollakokhoz húzódik, s nyálkás anyaggal vonja be magát, amit ő maga termel, hogy e büdös köpennyel megvédje magát a ragadozóktól. (Hogy mennyire hatásos ez a módszer, azt nem tudom, de állítólag sokat segít.)

Napközben a korallokat borító algát és a hínárokat fogyasztja, méghozzá úgy, hogy csőrszerű állkapcsával és erős hátsó fogaival egyszerűen elropogtatja az elhalt korallt a rajta lévő finomságokkal. Nincsen gyomra, így az emésztőcsatornája kinyeri a tápanyagot a megevett korallból, majd az apró darabkákat kilöki magából, mint egy homokfelhőt.

Egy halacska napi 30 dkg homokot hoz és szór ki, ami egy évre számolva 100 kg! Ausztráliában a Nagy Korallzátonynál élő halak évi 400 kilót termelnek, és akad olyan is, amely évi egy tonnát!

Funkciója nagyon fontos, mert ha nem legelné le az algákat a korallokról, akkor azok el is pusztulhatnának az alga fojtásában. A parazitáktól is megszabadítja a korallt, és mellette még gyönyörű fehér homokot is hint a turisták lába elé, akiket valószínűleg nem zavar, hogy ürülékben fekszenek (hiszen nem is tudnak róla, és egyébként se tartalmaz ez az „ürülék” olyan elemeket, mint amire első olvasatra asszociálunk).

Itt jut eszembe a világ legexkluzívabb kávéfajtája, a Kopi Luwak, amelyből csak pár száz kg készül évente, s mely szintén állati ürülékhez kötődik: konkrétan a cibetmacska végtermékéhez. A világ legdrágább kávéjának babszemei állati hátsóból potyognak ki, és elég borsos áron lehet hozzájutni. – Erről írok legközelebb…

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek