Mennyi zsebpénz kell a gyereknek? Kell?
Mennyi zsebpénz kell a gyereknek? Kell?
Mennyi zsebpénz kell a gyereknek? Kell?Olyan csodálatos képviselőfánkot azóta sem ettem, mint az általános iskola büféjében. Minden reggel megkaptam a pár forintomat anyukámtól, a nagyszünetben pedig azonnal képviselőfánkra váltottam. Meg sem fordult a fejemben, hogy összegyűjtsem, félretegyem vagy egyáltalán gazdálkodjak vele. Ez azt jelenti, hogy módszeresen elherdáltam a zsebpénzemet? Vagy a sütitétel nem is számított zsebpénznek, mert mindig azzal a felkiáltással kaptam, hogy vegyek belőle a sulibüfében valamit? Nem tízórai helyett, mert azt csomagolt anyum. Más kérdés, hogy méltán kedveltek a hazafelé tartó útvonalon lakó kutyák annyira, de ez egy más történet…
A fenti kérdések keringtek a fejemben, amióta elkezdtem a zsebpénztémán gondolkodni, aminek ráadásul számomra aktuálisa is van: egyik gyermekem kilenc, másik hatéves, de a szó klasszikus értelmében nem kapnak zsebpénzt. Természetesen vannak alkalmak, amikor, illetve amire pénzt kapnak, és ezzel maguk gazdálkodhatnak. Ennek ellenére adja magát a kérdés: már most elrontom az életüket, és így nem tanulják meg a pénz értékét?
De kezdjük az alapoknál! Hogy mi is a klasszikus értelemben vett zsebpénz? A Wikipédia szerint gyerekeknek, kiskorúaknak adott meghatározott időre és megkötött árukra adott összeg. A WikiSzótár.hu szerint az a pénz, amelyet a szülő rendszeresen ad a gyermekének, amit ő a saját belátása szerint költhet el. Hogy miért is nyelvészkedek? Mert van, aki teljesen külön kezeli a zsebpénz és költőpénz kérdését: vagyis úgy határozza meg, hogy a zsebpénz az, amit a gyerek a céljai elérésére kap, ám a buszjegyre, ételre, kirándulásra adott pénz költőpénznek minősül. (maradokapenzemnel.blog.hu)
Vagyis lehet árnyalni a dolgokat, de itt és most minden, a gyermeknek adott pénzt zsebpénzként kezelünk, hiszen éppen ezzel a kérdéssel fordultam néhány ismerős anyukához, hogy megtudjam, hogyan kezelik ők a családban.
„Nálunk nincs hivatalos formája, rendszeressége a zsebpénznek, de figyelünk rá, hogy a 13 évesnél legyen mindig annyi pénz, körülbelül 1000 forint, amiből vehet bármit, amire szüksége van. Egyébként gyűjtik a mamáktól kapott pénzt, és ha szeretnének például egy nagyobb értékű cipőt, akkor a felét álljuk, ám a többit kipótolják. Jó, ha látják, hogyan kell beosztani, és nem árt, ha van egy kis pénzecskéje, tud vele gazdálkodni. Ugyanakkor nem használjuk motivációra, mert nem tartom jónak, ha egy gyerek pénzért, egyéb jutalomért tanul, legyen inkább belső motivációja. Tanárként úgyis az az aggasztó tapasztalatom, hogy a többség alig tesz valamit csak úgy, mindenért jutalmat, tárgyakat, pénzt várnak.” – mesélte a zsebpénztémával kapcsolatban a kétgyermekes Fülöp Beáta.
Hasonló állásponton helyezkednek el Menyhárt-Török Adélék is, akiknél mindkét fiú kisiskoláskorú. „Mi még nem adunk nekik a klasszikus értelemben zsebpénzt. Szülinapra pont idén futott be, hogy a nagy (9 éves) azt mondta: pénzt kér a nagyitól, mert ő szeretné kiválasztani, hogy mit vesz belőle. De ha például osztálykirándulásra mennek, akkor kapnak 1000 forintot. Alapvetően azért nem éreztük szükségét ennek, mert nagyrészt velünk közlekednek, visszük-hozzuk a suliból őket, ott a kicsik nem mennek a büfébe, így nem is nagyon van felhasználási lehetőségük.”
„Mivel Zoé még óvodás semmiképpen nem adnék neki zsebpénzt, Gréti (8) részéről pedig még nem merült fel az igény. Ha szeretnének valamit (a reális kereteken belül), azt megvehetik. Olyasmire gondolok, hogy például kaktuszvásár van a suliban, és Gréti venne egyet, akkor adok neki rá pénzt. Mostanában már lemehetnek egyedül a ház aljában lévő boltba, ilyenkor néha megkérdezik, hogy vehetnek-e egy nyalókát vagy egy tejszeletet, akkor arra mondok valamit, és el is fogadják. Egyelőre nálunk nincs vita ilyesmiből. Ha majd adok is neki zsebpénzt, akkor én nem szeretném teljesítményhez kötni.” – mondta el Kiss Helga.
Egy banki statisztika szerint Magyarországon jelenleg minden harmadik családban divat a zsebpénz, a 6 éven aluliak havonta 500 forintnál kevesebből, a 7-14 évesek 500 és 1000 forint közötti összegből, míg a 15 éven felüliek 2 és 5000 forint közötti zsebpénzből gazdálkodnak havonta. 11 éves kor felett a döntő többségnek már van saját pénze, legyen az zsebpénz, ajándék vagy épp házimunkával szerzett jövedelem. A pénzügyi szakember azt javasolják, akkortól érdemes elővenni a pénzkérdést, ha már a gyerek néhány alapszintű ismerettel rendelkezik.
„Nálunk a fiúk már 2 éves koruk óta kapnak zsebpénzt, de nincs fix nincs rendszeresség” – ezt már Leposáné Niedetzky Mónika mesélte, aki két fiú édesanyja. – „Eleinte csak aprópénzt kaptak, hogy szokják meg a pénzt. Apróból a nagyobb címletekig tanultuk meg, hogy melyikre milyen szám van írva, hogyan kell összeszámolni, majd haladtunk tovább, hogy mennyit is ér. Ezt leginkább a boltban tudtuk megbeszélni a kisautók előtt nagyjából már 4 évesen. Aztán jöttek a kívánságok és álmok, a mit szeretnék kérdése. Ez volt az a pont, amikortól elkezdték megismerni a gyűjtünk rá és a spórolás fogalmát. Soha nem engedjük, hogy apró vacakokra szórják el a vagyonukat. Legyenek célok, álmok.
Amikor nagyobbak lettek, akkor már a különböző alkalmakra inkább pénzt kértek, és persze besegített a fogtündér is. Ugyanakkor a karácsony és nyuszi még létezik, ők ajándékokat hoznak. Mi a teljesítményükért nem adunk pénzt, nálunk mindenkinek kell segíteni, ami normális. Tehát szép rendben van a szoba, természetes a fűnyírás vagy gallyak összeszedése, hiszen így lesz szép, rendezett a környezetünk, amit együtt élvezünk. Tanulásért sem kapnak. Ezért miért is kéne? Magáért tanul, ha ügyes, a dicséret akkor sem marad el. Viszont vannak dolgok, például tabletkijelző csere, ami sajnos a zsebpénzből kerül levonásra, így legközelebb már biztosan vigyáz rá, mert tudja, hogy sokba kerül. Mondhatom, hatásos, hamar megtanulnak vigyázni a dolgaikra.”
Nagyjából az előzőhöz hasonló a rendszer a kisiskolás Csenge és a még óvodás Léna családjában is. „Csengének körülbelül első osztálytól adtunk zsebpénzt, hogy szokja a pénz használatát, értékét” – mesélte el kérdésemre, az édesanya, Várnai Zita. – „Kezdetben a 100 forintosokat gyűjtötte. Jelenleg ott tartunk, hogy havi szinten kap 1000 forintot. (Kb. 250 Ft/hét) Ez lehet, nem sok pénz, de úgy gondolom, mivel tőlünk megkapja a nasi/játék/ruha kombinációt, és ezen kívül neki még nincs szüksége igazán pénzre. Persze ha elmegyünk kirándulni/utazni, és nagyobb dolgot szeretne, amit én úgy gondolok, hogy nem kellene, ő kipótolja a "kis pénzéből". Előfordult, hogy én egy bizonyos összegig álltam, amit kiválasztott, a többit ő pótolta ki. Csenge (8) már szülinapra/névnapra inkább pénzt kér, ezzel ő rendelkezik. Zsebpénzt nem szoktam megvonni büntetésből, és nem kötöm semmihez, inkább tanulja meg, hogy ha nagyobb dolgot szeretne, kitartónak kell lennie, gyűjtsön, vagy ha kis dolgokra elkölti, elfogy a pénze. Lénának még nem adunk zsebpénzt, szerintem még kicsi hozzá.”
Abban, hogy a teljesítményt kell-e vagy érdemes-e jutalmazni eltér nemcsak a szülők, hanem a szakemberek szülők véleménye is. Utóbbiak azt javasolják, hogy a rendszeresen kapott zsebpénzt kiegészítheti a gyerkőc, például azzal ha házimunkát vállal, vagy jutalmazhatjuk a jó tanulmányi eredményeket is. Banki kutatások szerint, azok a gyerekek, akik házimunkával kerestek pénzt, később sokkal ügyesebben takarékoskodnak felnőttként is, mivel tudták és értették, milyen megdolgozni a pénzért.
„Nálunk jár jutalom a teljesítményért” – emelte ki Magyarné Tóth Barbara, akinek már a lánya és a a fia is kisiskolás, ők a tanulmányaikat Németországban kezdték meg. – „A legjobb jegy 10 €, az eggyel rosszabb 5 €. Ám ezzel párhuzamosan azt is erősítjük bennük, hogy a jó jegy önmagáért is fontos, hiszen maguknak tanulnak. Ha ők vásárolnak maguknak, például füzetet, ceruzát, akkor a visszajárót eltehetik, illetve ha nagy ritkán a suliban veszik meg az ételüket, amire körülbelül 2-3 €-t kapnak, akkor is az övék a visszajáró. A pénzüket a perselyükbe gyűjtögetik, ha pedig valami drágább dolgot szeretnének, akkor azt abból veszik meg. Nagyon jó érzés, hogy szoktak egymásnak is vásárolni, például múltkor Hanna könyvet vett magának, és a tesónak is vett egyet. Januártól megtakarításos számlát nyitunk nekik, oda utalunk majd egy havi fix összeget.”
Bár a fenti körkép csak egy szűkkörű kutatás eredményét vázolja, az mindenképpen jól látszik, ahány ház, annyi szokás zsebpénzkérdésben is. De talán egyet mindenképpen ki lehet jelenteni, akármilyen utat is követünk, ha gyermekünknek valamilyen formában megtanítjuk a tudatos pénzkezelést, akkor már nagyot nem hibázhatunk.
És végül újra csak a pénzügyi szakemberek véleményét idézném, ugyanis két dolgot még kiemelnek a pénzkezelés, zsebpénz kérdésével kapcsolatosan:
Az egyik, hogy fontos, a pénz kezelése mellett az ehhez kötődő járulékos tudást is megszerezze a gyerek. Vagyis tudja azt például, hogy egy bolti bevásárlásból, ahol külön vesszük az összetevőket, hány szendvics jön ki, míg ugyanebből az összegből hányat vehet a büfében.
A másik fontos tényezőnek azt tartják, hogy ne fizessünk ész nélkül. Amennyiben a gyerek házimunkát vállal és mi azt díjazzuk, figyeljünk a minőségre, hogy a trehány, hevenyészetten elvégzett munkáért ne járjon ugyanannyi, mert úgy a jövőbeni munkamorált idejekorán alááshatjuk.
(forrás: privátbankár.hu)
