Január 1-től drágult a pálinka, az energiaital és a szörp is
Január 1-től drágult a pálinka, az energiaital és a szörp is
Január 1-től drágult a pálinka, az energiaital és a szörp isAhogy korábban megírtuk, 2019-ben durván drágulnak a gyümölcspárlatok, a pálinkák és a keserű likőrök is. Ám ami akkor még elmélet volt, az mára valóság lett: a Pénzügyminisztérium tájékoztatása megerősítette az előzetes híreket, ám itt még nem ér véget a történet. Január 1-től nő még az üdítőitalok, a szörpök, a taurint tartalmazó és nem tartalmazó energiaitalok, a cukrozott kakaóporok, az előrecsomagolt cukrozott készítmények, a sós snackek, az ételízesítők, az ízesített sörök, az alkoholos frissítők és a gyümölcsízek adómértéke is.
Ez gyakorlatban mit is jelent? Vegyük például sokak legnagyobb szívfájdalmát, a pálinkát: a népegészségügyi termékadó (NETA) növekedése miatt 700 forinttal ugrik meg egy félliteres, 50 százalékos pálinka nagykereskedelmi ára, a kiskereskedelemben ennél is nagyobb lesz a drágulás. Az új szabályok szerint az egy liter 50 térfogat-százalékos pálinka után fizetendő adó 1100 forint lesz.
Továbbá az elfogadott jogszabály-módosítással az üdítőitalok adómértéke literenként 7 forintról 15 forintra nő. Ennek indoka többek között az, hogy az üdítőitalok adója jobban igazodjék a literenként 200 forintos, a módosítás eredményként pedig 240 forinttal adózó szörpök, sűrítmények mértékéhez.
A Pénzügyminisztérium arról is tájékoztatott, hogy az egyik legújabb hatásvizsgálat szerint a termékadóból származó összes bevétel csupán 9 százaléka ered az adóköteles üdítőitalok után fizetendő NETA-ból, ezzel szemben az adóköteles termékek kereskedelmi összforgalmából az adóköteles üdítőitalok mennyiségi részesedése a legnagyobb, 65 százalékot tesz ki.
A szaktárca közölte: a termékadó szorosan kapcsolódik a kormány adópolitikájához és illeszkedik a kormányzati népegészségügyi törekvésekhez is. Hozzátették: az elmúlt évek adópolitikai reformjainál törekedtek az adóterhelés eltolására a jövedelmeket terhelő adók felől a fogyasztási-forgalmi és káros externáliákat terhelő adók irányába.
A NETA egyik célja az egészségi kockázatot jelentő termékek körének szűkítése, fogyasztásuk és előállításuk visszaszorítása, illetve az élelmiszerpiac kínálatának kedvező irányba mozdítása. Az egészségi kockázatot jelentő termékek forgalmazásából származó bevétel egy részét egészségügyi, népegészségügyi célokra fordítják - tette hozzá a Pénzügyminisztérium.
(Forrás: kormany.hu, MTI, Pénzcentrum)
