A fánk és a kalács szerelemgyereke - egy különleges recept, akár farsangra is
A fánk és a kalács szerelemgyereke - egy különleges recept, akár farsangra is
A fánk és a kalács szerelemgyereke - egy különleges recept, akár farsangra isA spanyol gyerekek nem karácsonykor, hanem vízkeresztre virradóra kapnak ajándékot. Január 5-én este a házakban, az utcákon fényeket, lámpákat gyújtanak a napkeleti bölcsek tiszteletére. A fő utcákon fiesztát tartanak, aminek csúcspontja Gáspár, Menyhért és Boldizsár felvonulása. A királyok út közben két marékkal szórják a cukorkákat és az apró finomságokat a legkisebbek legnagyobb örömére.Otthon a gyerekek kiraknak az ablakba egy pohár tejet, egy kis harapnivalót a megfáradt bölcseknek, és egy tálnyi vizet a tevéknek. Kipucolják a cipőiket, és lefekszenek aludni. Reggelre a jók megkapják a királyoktól azt az ajándékot, amire nagyon vágytak. A rosszaknak csak szenet rejt a csizmájuk.
A család ezután felvágja a roscón de reyest, a háromkirályok kalácsát, amelybe egy szem babot és egy kis porcelánfigurát is rejtenek. Aki peches, és a babot találja meg, fizet. Aki viszont szerencsés, és a kis ajándékot, aznapra a ház királya lehet.
A hagyományt sokan arra vezetik vissza, hogy Jézus születése után Heródes parancsot adott minden két év alatti fiú megölésére Betlehemben. Az édesanyák, hogy túljárjanak a katonák eszén, lisztes agyagkorsókban bújtatták el a gyermekeiket. A zsidók ennek emlékére vízkereszt napjára kovásztalan kenyeret sütöttek, melynek tésztájába agyagbabát tettek. Ezt a szokást értelmezték újra a középkori Franciaországban, ahol pitébe dugták az ajándékot.
Innen terjedt tovább a szokás az Ibériai-félszigetre, ahol leveles tészta helyett kelt tésztából sütöttek egy kerek kalácsot, amit a koronák ékköveihez hasonlóan aszalt gyümölcsökkel és különféle magvakkal, mandulával díszítettek.
Eleinte ezt a süteményt csak a királyi család és az arisztokrácia engedhette meg magának, később a köznép körében is elterjedt. Azonban az átlagpolgároknál csak olyan nagy ünnepekkor került az asztalra, mint vízkereszt.
Recept
Hozzávalók:
300 gramm liszt (a legjobb a kenyérliszt), 25 gramm friss élesztő (vagy 7 gramm szárított), egy deci langyos tej, 100 gramm cukor, 75 gramm vaj (langyos), 1 egész tojás plusz egy tojás sárgája a kenéshez, 1 narancs leve, 4 cent rum, egy csipet só, ízlés szerint kandírozott citrom és narancshéj (esetleg mazsola, aszalt áfonya, szilva stb.), ízlés szerint magvak (például dió, mogyoró, pekándió)
Elkészítése: Az élesztőt egy kanál cukorral némi langyos tej társaságában felfuttatjuk. Közben a lisztet egy nagy tálba szitáljuk. Hozzáadjuk a cukrot, a sót. A liszt közepére egy kis lyukat kerekítünk, belefacsarjuk a narancsot és belecsurgatjuk a rumot. A dagasztógép alacsony fokozatán (vagy kézzel) elkezdjük összedolgozni a tésztát. Apránként hozzáadjuk a langyos vajat és az egész tojást. Ha ezzel készen vagyunk, akkor gyengéden átgyúrjuk a tésztát. Nem kell megijedni, nagyon laza az állaga, ezért bőségesen kell lisztezni a deszkát, hogy ne ragadjon le.
A roscónt nagyjából egy óra alatt meleg helyen duplájára kelesztjük. Utána átgyúrjuk és kerek cipót formázunk belőle, majd lisztezett kézzel a közepét kivájjuk. Figyeljünk arra, hogy legalább tíz-tizenöt centi legyen a rés átmérője, különben a második kelesztés közben eltűnik!
Konyharuha alatt ismét egy órán át pihentetjük a tésztát, majd megkenjük a tojás sárgájával, és ízlés szerint kidekoráljuk a kandírozott narancs- vagy citromhéjjal, aszalt áfonyával, mazsolával. Végül néhány helyre magvakat is nyomunk bele. Százhatvan fokra előmelegített sütőben körülbelül huszonöt perc alatt készre sütjük. A kalácsot rácson kihűtjük, majd forró teával vagy kávéval tálaljuk.
