Az öt legjobb film, amit Andy Vajnának köszönhetünk
Az öt legjobb film, amit Andy Vajnának köszönhetünk
Az öt legjobb film, amit Andy Vajnának köszönhetünkAndy Vajna (született Vajna András György) megítélése az utóbbi évek közéleti szerepvállalásai után ellentmondásos lehet, de azt nem szabad elvitatni tőle, hogy kevés nála sikeresebb magyar filmes dolgozott Hollywoodban. Andy - vagy ahogy arrafelé ismerik: Andrew G. Vajna - soha nem az Oscarra hajtott, ezt jelzi, hogy bár az IMDb adatbázisa szerint 42 filmben vett részt producerként, egyszer sem jelölte a díjra az akadémia. Összesen hét egyéb filmes jelöléséből hármat váltott díjra, ezek közül A skarlát betűért az 1996-os Razzie Awards-on kapott Legrosszabb remake-re pedig valószínűleg soha nem volt büszke.
De Vajna nem a művészfilmekben volt erős, sőt. Ő szórakoztatni akart, mindenáron, ami persze profitot termelt - jó sokat. Munkásságát elsősorban úgy lehet meghatározni, hogy a nyolcvanas, kilencvenes évek másolt videókazettáinak többségén ott volt valamelyik akciófilmje. Bár sikeres hollywoodi producernek mondhatta magát, mégsem felejtkezett el soha Magyarországról és többször is forgatott Budapesten (pl. Vörös zsaru; Én, a kém; Menekülés a győzelembe).
Talán ezek voltak filmes pályafutásának legfontosabb mérföldkövei:
5. Menekülés a győzelembe (1981)
A Menekülés a győzelembe (Victory) volt talán az első amerikai film, ami éppen futó hollywoodi és világsztárok sokaságát vonultatta fel. Vajna itt még nem teljes értékű producerként dolgozott, hanem csak sokadmagával társ-producerként (associate co-producer) jegyzi a filmet. Az egykori MTK-stadionban forgatott 116 perces focis-háborús drámában szerepel a háromszoros világbajnok labdarúgó Pelé, az ekkor a Rocky I-II. miatt már világhírű Sylvester Stallone, Michael Caine és Max von Sydow is. A történet szerint 1943-ban járunk, amikor a nácik úgy döntenek, hogy egy futballmérkőzést rendeznek a hadifoglyok és a katonák között. A foglyok a felkészülés mellett egy egészen más tervvel is készülnek a meccsre: a félidőben meg akarnak szökni. Végül úgy döntenek, hogy mégis végigjátsszák a meccset, mert a nácik 4:1-re vezetnek...
4. Die Hard - Az élet mindig drága (1995)
Az eddigi öt Die Hard (Drágán add az életed) film közül közfelkiáltással ezt tartják az eredeti után a második legjobbnak. Az élet mindig drága mindent tud, amit a kilencvenes évek közepén egy jó akciómozinak tudnia kellett: a kötelező lövöldözéseken, üldözéseken és robbanásokon kívül némi agyat is igyekeztek a történetbe csempészni a forgatókönyvírók, ne meg persze a producer. Így például együtt lehet matekozni Samuel L. Jacksonnal és Bruce Willis-szel azon, hogy egy 3 és egy 5 gallonos palack segítségével hogyan lehet kimérni pontosan 4 gallon vizet. Mint minden jó folytatásban, azért itt is visszaköszönnek a franchise alapjai, vagyis szépen lassan kiderül, hogy a szuperrafinált főgonosznak a pénzen túl egyéb motivációja is van, hogy a földdel tegye egyenlővé az atlétás zsarut.
3. A miniszter félrelép (1997)
662 963 - ez a máig megdönthetetlen nyerőszám. Ennyien vettek ugyanis jegyet a legsikeresebb magyar mozira. A miniszter félreléppel Vajna célja egyértelmű volt: bebizonyítani, hogy egy kis országban is lehet üzleti alapon működő filmet készíteni. Sikerült. A második hely szintén az övé (Szabadság, szerelem - 544 235 néző), és csak a harmadik helyen áll ezen a listán az első nem Vajna-érdekeltség (Valami Amerika - 529 187 néző). A miniszter félrelép túl azon, hogy rengeteg nézőt vitt moziba, egy rakás más dolgot is adott nekünk: Dobó Kata tetovált bokáját, Dobó Kata csupasz melleit és leginkább Dobó Katát. A kilencvenes évek végén az ország már érett volt arra, hogy a megfelelő bulvármennyiség fogyasztása mellett egy igazi lokális sztárt is kitermeljen a közeg, ez pedig a vöröshajú színésznő lett, akinek akkoriban minden lépését követték. Nem is maradt sokáig titokban, hogy összejött Andy Vajnával, akivel hét évig alkottak egy párt. De valamit a filmről is: mi történik akkor, ha a miniszter az éjszakai kormányülés helyett inkább egy szállodában hetyeg az ellenzéki titkárnővel, majd a bonyodalmak közben az exférj és egy hulla is előkerül?
2. Total Recall - Az emlékmás (1990)
Nem az első közös filmje volt Az emlékmás Andy Vajnának és Arnold Schwarzeneggernek. Két évvel korábban már együtt forgatták Budapesten és Moszkvában a Vörös zsarut. A Philip K. Dick novellája (We Can Remember It for You Wholesale, magyarul: Emlékárusítás nagyban és kicsiben) nyomán készült film azóta már megért egy erősen felejthető remake-et is 2012-ben, de a marsi bányászok életét és a lázadó mutánsok harcát bemutató akció sci-fi máig kategóriája egyik legjobbja. Örökre emlékezetes marad a hárommellű nő, de valljuk be, annál gagyibb maszkmesteri munkát kevesebbet látni nagyköltségvetésű filmben, mint amikor Schwarzenegger leveszi a fejéről a női maszkot. A film ettől még nagyon jó és bármikor újranézhető.
1. Rambo (1982)
És végül a film, ami Sylvester Stallonét végleg akciófilmes sztárra, Andy Vajnát pedig a VHS-korszak egyik legsikeresebb producerévé tette. Pedig eredetileg nem is Stallone, hanem Al Pacino, Dustin Hoffmann és John Travolta volt esélyes a szerepre, amit végül - és most mindenki kapaszkodjon meg egy rambókésbe - Terence Hillnek ajánlottak fel. A hagymásbab és a kék szemek koronázatlan királya azonban túl (!!!) erőszakosnak (!!!!!!) találta a szerepet és végül kitáncolt a filmből. Köszönjük! John Rambo történetét még 1972-ben írta meg David Morrell First Blood (Első vér) címmel, ebből tíz évvel később készült film. A magyarul egyszerűen csak Rambo néven futó mozi az akció-, és bosszúfilmek csimborasszója, ráadásul a mérhetetlen mennyiségű ólom kilövése mellett némi értelem és mondanivaló is szorult bele. A pitiáner, fontoskodó kisvárosi seriff és a vietnami veterán hajszáját azóta további Rambo-filmek követték, de ezeket már sokkal inkább az akcióra hegyezték ki.
