5 évnél régebbi cikk

A semmi közepe: a Nemo-pont a bolygó szárazföldtől legtávolabb eső helye
A semmi közepe: a Nemo-pont a bolygó szárazföldtől legtávolabb eső helye

A Nemo-pont (angolul Point Nemo) bolygónk egyik legmisztikusabb pontja. A déli Csendes-óceánon található földrajzi hely esik a legtávolabb valamennyi szárazföldtől. Ahhoz, aki itt hajózik, a Nemzetközi Űrállomás űrhajósai közelebb vannak, mint a Földről bárki. Ez a bolygó legelszigeteltebb része.

Déli szélesség 48° 52′ 36″, nyugati hosszúság 123° 23′ 36″ - ezek a koordinátái a Nemo-pontnak, vagyis bolygónk valamennyi szárazföldtől legtávolabb eső pontjának. Az angolul Point Nemo névre keresztelt földrajzi hely körül 22 405 411 km²-nyi területen csak víz található. A miheztartás végett ez nagyobb, mint az egész Szovjetunió volt. Az óceán itt 4000 méter mély, az Egyenlítő pedig 5420 kilométer távolságra van. Ha társaságra vágynánk, akkor inkább felfelé kellene nézni, mintsem előre: a Nemzetközi Űrállomás 416 kilométeres magasságban halad el a Nemo-pont felett, míg a legközelebbi szárazföld 2688 kilométerre van innen.

És ha már űr: a világ legkietlenebb pontját űrtemetőnek is használják. 1971 és 2016 között összesen 263 űreszköz csapódott itt tervezetten az óceánba, pusztán azért, mert a Point Nemónál van a legkisebb esélye egy esetleges ütközésnek. 2001 óta itt nyugszik többek között a 142 tonnás MIR Űrállomás is. Még mielőtt bárki az itteni élővilágért aggódna, abban sem tesznek ezek a műveletek nagy kárt. Az áramlatok szokatlan mozgása ugyanis elhajtja innen a tápanyagban gazdag vizeket, így ez az óceán egyik legélettelenebb része.

A Nemo-pontot hivatalosan csak 1992-ben fedezték fel, de egyáltalán nem a megszokott módon. Ahelyett, hogy expedíciót indított volna a helyre, Hrvoje Lukatela végig a szárazföldön maradt. A horvát mérnök speciális szoftverek segítségével számolta ki és a határozta meg a pont helyét. Nevét nem a közkedvelt animációs film kishala után kapta, hanem Jules Verne hőse, Nemo kapitány volt a névadó. A nemo jelentése latinul ráadásul 'nincs, senki'.

Mint minden misztikus helynek, a Nemo-pontnak is megvan a saját legendája. A legközelebbi lakott szárazföldtől 16 napnyi hajóútra található pont közelében rögzítették még 1997-ben az angolul The Bloop névre keresztelt, magyarul Nagy Buggy néven ismertté vált hangot. A különös buggyanások oka máig tisztázatlan. Tudósok egy része szerint a The Bloop egyértelműen biológiai eredetű, vagyis valamilyen, még a bálnáknál is jóval nagyobb méretű élőlény adhatta ki. Ennek némileg ellentmond az, hogy a zajt egymástól 5000 kilométerre elhelyezett hidrofonok is észlelték, ráadásul a rögzítés óta egyszer sem ismétlődött meg. Valószínűbb, hogy a Nagy Buggy forrása valamilyen vulkáni tevékenység,esetleg egy jéghegy lehetett. Mindenki döntse el maga, hogy mi lehetett ez:

Aki még ezek után sem tudja elképzelni, hogy milyen lehet a Föld legkietlenebb pontján lenni, annak itt van egy alig hatperces videó. A filmben a spanyol Didac Costát és One Planet One Ocean nevű vitorlását láthatjuk, amint a 2017-es földkerülő vitorlásverseny, a Vendée Globe idején a franciaországi rajt után két hónappal áthalad a Nemo-ponton:

(Forrás: Wikipedia, BBC.com)

Borítókép: Youtube/NOWNESS
Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek