Katonák, akik mindig játékcsatában harcolnak
Katonák, akik mindig játékcsatában harcolnak
Katonák, akik mindig játékcsatában harcolnakMarczell Kolos édesapja katonaorvosként dolgozott, így valószínűsíthető, hogy a „katonai fertőzés” tőle eredeztethető. A gárdonyi fémfigura-készítő gyerekként fröccsöntött gyalogosokkal és lovasokkal játszott, hiszen akkoriban a boltokban ilyeneket lehetett kapni.
„Húsz éve már biztos van, hogy a nejemet munkaügyben kiküldték Bécsbe, és én is elmentem vele. Észrevettem a Stephansdom mellett egy óriási játékboltot, ahol ólomkatona-öntéshez szükséges formákat lehetett vásárolni. Gondoltam egyet, és vettem néhányat, mert modellezni világéletemben szerettem.”
A civilben statikusként dolgozó Kolos munka után délutánonként elkezdett kísérletezni a kis házi műhelyében, hogy a végén olyan miniatűr regimentje legyen, amilyet csak elképzel. Most már a formát sem vásárolja, hanem saját maga alakítja ki.
„Egy falapra régi, kimustrált legóból egy kis zsalut építek, és az alját kibélelem gyurmával. A kiválasztott figurát félig belenyomom a keretbe. A forma illeszkedése miatt pedig csapágygolyókat teszek a két fél forma közé. Ha ezzel végeztem, akkor tejfölszerűre kevert, kétkomponensű szilikont csurgatok az egészre. Amint a massza megkeményedik, kész a forma egyik fele. Majd a gumit lekenem zsíros kézkrémmel, hogy ne tapadjon. Ezután nincs más hátra, mint ugyanígy elkészíteni a forma másik oldalát is.” – mesélte lelkesen, majd begyújtotta a házi elszívó szekrényhez hasonló berendezését, és elkezdte az ólomból, ónból, antimonból és bizmutból álló – szilárd állapotában tojástartó alakú – házi ötvözetet melegíteni. Közben megjegyezte, hogy nem kell sokáig várni, körülbelül öt perc alatt szép sárgás színe lesz a fémnek, és máris lehet önteni.
A szilikonformákat egy régi motoros gumipánt és falapok segítségével egy tálban fejre állította, hogy az öntőnyíláson keresztül bele tudja önteni a kb. 200 fokos, sárgás folyékony fémet.
„A gumiszendvicsben pár perc alatt megszilárdul az ötvözet. Ezután amíg még meleg a figura, le kell csipkedni például a szuronyok végén lévő túlfolyó réseket és az öntőcsonkot. Reszelésre, sorjázásra, talpalásra, valamint alapozóspray-re is szükség van, hogy a katona megkapja a festésre az engedélyt.” – tette hozzá Kolos, majd megmutatta az emeleti festőműhelyét, ahol a gondosan sorba rendezett ecsetek előtt egy kackiás lovas tábornok és egy tucatnyi műanyag kupakon álló második világháborús magyar honvéd álldogált.
Hogyan készül az ötvözet?
Keress egy régi ólomcsövet, és antimont tartalmazó betűfémet! Vegyél ónt egy bádogos boltban, majd a londoni nehézfém-tőzsde árait figyelembe véve rendeld meg a bizmutot! A fémeket a megfelelő arányban tedd bele egy nagy fazékba, és amíg az egyik „hobó haverod” az egészet egy disznóperzselővel melegíti, folyamatosan kevergesd! A végén a folyékony ötvözetet merőkanállal egy tojástartóba adagold ki, és hagyd megszilárdulni!
Maga a festés igazi türelemjáték. Belülről kifele kell haladni, nehogy véletlen az apró zsinórok, az arcszőrzet, vagy a kard el legyen maszatolva. A fekete kontúrozásnak köszönhetően az ólommente gyűrődésein a fények és az árnyékok is jól tudnak érvényesülni. Az élethű talpazatot házilag egy kis teniszsalak, homok, csempefugázó és faragasztó segítségével lehet előállítani, amire ízlés szerint kerülhet „fű” a modellboltból vagy köves út imitációjaként parafaőrlemény. A katona még bevetés előtt kap egy lakkréteget, és máris indulhat a mustrára.
Ólomkatona-történelem
Már az ókorban a fáraók sírjában is találtak kis katonafigurákat.
A középkorban az ifjak hadi oktatására használták őket.
Andersen meséje által váltak az ólomkatonák népszerűvé.
Sir Winston Churchillnek saját gyűjteménye volt belőlük.
Az 1966-os ólommérgezés óta megszűnt a fémkatonák tömegtermelése, de az ólomkatona még ma is rendíthetetlen.
„Mikor befejezek egy egységet, akkor meg szoktam mutatni őket abban a wargame klubban, ahol a fémfigurákkal csatákat játszunk. Ezt hívjuk egymás között mustrának, ahol mindenki elmondhatja a véleményét.”
A szenvedélyt Kolos egész családja támogatja. Bár régebben a felesége neheztelt, mennyi időt tölt munka után az ólomkatonákkal. Ma már Andrea is, ha szeretne egy kicsit megnyugodni, leül a férjével figurákat festeni. A fiának külön polca van, ami tele van fémből öntött állatokkal, törzsi harcosokkal, hiszen az alakulatokkal nemcsak történelmi csatákat, hanem egy terepasztalon például az angol gyarmatosítást is újra lehet játszani.
