Valós veszély az ázsiai tigrisszúnyog megjelenése Székesfehérváron? - Frissítés: az entomológus szerint nem tigrisszúnyogot találtak
Valós veszély az ázsiai tigrisszúnyog megjelenése Székesfehérváron? - Frissítés: az entomológus szerint nem tigrisszúnyogot találtak
Valós veszély az ázsiai tigrisszúnyog megjelenése Székesfehérváron? - Frissítés: az entomológus szerint nem tigrisszúnyogot találtakFRISSÍTÉS:
A Városgondnokság felkérésére Sáringer-Kenyeres Tamás, entomológus szakértő megállapította, a képeken nem ázsiai tigrisszúnyog látható. „A képen bizonyosan nem tigrisszúnyogok láthatók. A kép felbontása miatt a pontos beazonosítás nehéz, de a gyűjtött egyedek nagyobbrészt az Anopheles maculipennis fajhoz (magyar neve maláriaszúnyog, az embert csak nagyon ritkán csípi, maláriát nem terjeszt) tartoznak, illetve itt-ott Culiseta annulata (gyűrűs szúnyog) egyedek is felsejlenek. Mindkét faj aktuális előfordulása beleillik a természetes jelenségek körébe.” További részletek itt!
ELŐZMÉNYEK:
A napokban a Facebook-oldalán tette közzé a székesfehérvári Fekete Szandra Ágnes, hogy alig ötpercnyi szellőztetést követően közel 40 ázsiai tigrisszúnyogot csapott le. A napszúnyognak is hívott, Délkelet-Ázsiában, a trópusi és szubtrópusi területeken őshonos rovar, amely többek között a chikungunya-láz, a dengue-láz és a sárgalázat is terjeszti, ilyen mértékű megjelenése komoly aggodalmat keltett a várandós édesanyában.
"Harminchat hetes várandós vagyok, és nem szeretném, hogy én, a hamarosan születő vagy a hároméves gyermekem elkapjon bármit. Kicsit tartok ezektől a szúnyogoktól, aztán majd meglátjuk, hogy összeszedünk-e valamit, vagy sem, de nagyon remélem, hogy kint tartjuk őket az életünkből, és békességben élünk egymás mellett" – mondta el Fekete Szandra Ágnes a Fehérvár Televíziónak.
Az édesanya félelme ugyanakkor korántsem alaptalan. „Veszélyes, mert bele lehet halni. Ugyanakkor a megbetegedések számát tekintve Magyarországon nem okoz jelentős problémát a nyugat-nílusi láz. A védekezés egyetlen módja, minthogy a kór ellen nem létezik védőoltás, a rendszeres, időben elkezdett és összehangolt országos szúnyogirtás.” – nyilatkozta még 2018 augusztusában a hvg.hu-nak Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal nyugalmazott járványügyi szakértője, hozzátéve, hogy itt sem a felnőtt lakosság az igazán veszélyeztetett. „Jellemzően a kétévesnél fiatalabb gyermekek és a 60 évesnél idősebbek vannak nagyobb veszélynek kitéve az immunrendszerük gyengesége miatt. Míg a csecsemőket a szüleik rendszerint védik a szúnyogcsípés ellen, az idősebbek erre nem sok figyelmet fordítanak.”
Ahogy a szakértő is kiemelte, Magyarországon nem okoz jelentős problémát a nyugat-nílusi láz, ugyanakkor ez korántsem azt jelenti, hogy nincs is jelen. Először 2003-ban jelentettek súlyos idegrendszeri tünetekkel járó, nyugat-nílusi láz okozta megbetegedést, és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat adatai szerint 2013-tól 2017-ig 10–48 között ingadozott a vírus okozta agyvelőgyulladásos esetek száma évente. 2018 augusztusának utolsó két hetében azonban 14 agyvelőgyulladásból 13-at nyugat-nílusi vírus okozott, amivel az elmúlt évben összesen 42-re nőtt a felfedezett esetek száma.
A nyugat-nílusi láznál a fertőzés az esetek 80-85 százalékában tünetmentesen zajlik, 15-20 százalékban viszont enyhébb tünetek (hányinger, láz, fényérzékenység, izomfájdalom, arcpirulás, kötőhártya-gyulladás, bőrkiütések, nyirokcsomó-duzzanatok) jelentkeznek. Az esetek legfeljebb egy százalékánál a vírus megtámadja az idegrendszert is, és agyhártya-agyvelő gyulladás alakulhat ki. Az ÁNTSZ közleményében kiemeli: a tigrisszúnyog jelenleg nem jelent számottevő járványügyi kockázatot Magyarországon.
Európában is okozott már járványt a tigrisszúnyog
Még 2007 nyarán egy chikungunya vírussal fertőzött légiutas érkezett Indiából, aki ezt követően 250 olaszországi esetet okozott. A megbetegéseket pedig a már az egész országban jelen lévő tigrisszúnyogok terjesztették. A szakértők szerint akkor a chikungunya terjedésének sebessége meglepő volt. A fertőzött indiai légiutas ugyanis június végén szállt ki a repülőgépről, és az első olaszországi esetek már július 4-re jelentkeztek. Július 4. és december 31. között 248 chikungunya eset fordult elő, jórészt két falura, Castiglione de Ravenna-ra és Castiglione di Cervia-ra korlátozódva.
Franciaországban 2010-ben chikungunya- és dengue-lázas eseteket egyaránt kimutattak a trópusi-szubtrópusi országokban nem járt lakosok között.
A gumiabroncsnak, a szerencsebambusznak köszönhetjük
Európában elsőként 1979-ben Albániában találták meg, abban az országban, ahova állandó áruszállítás folyt Kínából. A szakértők feltételezése szerint 1990-1991 körül valószínűleg használt gumiabroncsokkal hozták be, mivel a rovarok még Ázsiában belepetéztek a tengerjárókon szállított gumiabroncsok belsejében összegyűlő esővízbe. A másik stabil tigrisszúnyog forrás az elmúlt évtizedben népszerűvé vált szerencsebambusz, amelynek a szállításnál is használt iszapos talaja kitűnő búvóhelye a rovaroknak.
Persze a fentieken túl a tigrisszúnyog-invázióhoz kétségkívül elengedhetetlen a globális felmelegedés is, hiszen ezek a rovarok nem bírják a fagyokat, nem tudnak áttelelni Európa legtöbb részén. Ugyanakkor úgy tűnik hamarosan ez sem lesz probléma, ugyanis a klímaszakértők a legpesszimistább előrejelzései szerint 2030-2050 között a legtöbb európai állama alkalmas életkörülményeket biztosít majd a veszélyes vérszívó számára.
(forrás: ántsz.hu, makosz.hu, hvg.hu, házipatika.hu, wikipédia.hu, origo.hu)
