Életveszélyes is lehet az eperallergia
Életveszélyes is lehet az eperallergia
Életveszélyes is lehet az eperallergiaTavaly már felhívtam a figyelmet arra egyik cikkemben, hogy hivatalosan „szamócának” nevezik azt, amit mi általában „eperként” emlegetünk. Az eper fán terem, legalábbis az Alföldön. A dunántúli nyelvjárásokban ugyanezt a gyümölcsöt szedernek nevezik. Az utak mentén, a vidéki házak árokpartján láthatjuk a fehér (Morus alba) és a fekete (Morus nigra) eperfát. A fekete epret, mint említettük, egyes nyelvjárásokban szedernek nevezik, ami azonban nem keverendő össze a valódi szederrel, ami indázó, többnyire tüskés, és málnaszerű gyümölcse van. És persze még vannak más fajták is, amelyek hazánkban nem honosak. Az eperfa termését is megehetjük, sőt, még pálinkát is szoktak készíteni belőle.
A szamóca a rózsafélék családjába tartozik. Ez a gyümölcs a földhöz nagyon közel, kisméretű, lágy szárú, évelő bokron terem. Magyarországon három faja őshonos. Hosszú nemesítési munka után hozták létre a Fragaria X ananassát, vagyis a termeszthető szamócát. Az X a nemesítést, keresztezést jelenti. (Ezért is X.)
Amikor elkezdték termeszteni a szamócát, akkor átnevezték földiepernek, majd lustaságból kikopott a „földi” megjelölés, és maradt az „eper”.
Szabadföldi szamócát május közepétől június közepéig találunk a piacokon és a boltokban. Vannak persze olyan fajták is, amelyeket akár augusztusig is lehet szüretelni, de Magyarországon főként a már említett intervallumban kapható szabadföldön termett szamóca. Az érési időt természetesen befolyásolja az időjárás is. A szezon általában május 15. körül kezdődik. Ha a betakarítási időszakban nagyon meleg van, akkor rövidebb lesz az érési idő, ha hűvösebb, akkor több héten át is lehet szüretelni.
Itt van tehát az „eperevés” szezonja. Körülöttem mindenki lekvárt vagy szörpöt készít ebből a finomságból, a hibátlan szemek pedig gyorsan a gyomorban landolnak önmagukban porcukorral, tejszínhabbal – vagy anélkül, illetve sütemények, krémek, italok alapanyagaként is megízesítik az étkezéseket.
A szamócát nemcsak azért ajánlott az étkezésünkbe iktatni, mert rendkívül ízletes, hanem élettani hatásai miatt is: méregtelenít, jó a láz csillapítására, depresszió ellen is használható, s a pattanásos bőrt is kiválóan lehet kezelni vele. Fogyasztásával megelőzhetők bizonyos szív- és érrendszeri betegségek, csökkenthető a vérnyomás.
Akit érdekel, hogy mi mindenre jó még ez a gyümölcs, és esetleg még néhány különleges receptet is kipróbálna, az olvassa el a Miért együnk minél több szamócát? című cikkemet.
S ha már szamóca – és evés -, akkor sajnos előtérbe kerül az eperallergia is, mely tünete a kellemetlen viszketés, az ajkak és a nyelv megduzzadása, légzési nehézségek, hasi görcsök stb. Ezek a tünetek jelentkezhetnek az eper elfogyasztása után pár perccel, vagy akár órákkal később is. Ennek az allergiának az alapját egy keresztallergia jelenti: van az eperben egy olyan fehérje, amely nagyon hasonlít szerkezetét tekintve a nyírfapollen allergénjére. A keresztallergiánál a szájüregben lép fel az allergiás válasz az adott étel elfogyasztásakor.
A szamóca más panaszokat is okozhat, például csalánkiütést, mivel e gyümölcs képes allergiás reakció nélkül hisztamint felszabadítani a hízósejtekből. A csalánkiütés a lakosság 20 százalékát érinti. – Így jöhet létre intoleranciareakció, mely bőrpanaszokhoz vezethet. A csalánkiütés különböző nagyságú, viszkető, halványvörös vagy világos foltokban mutatkozik meg. A kiütés pár óra (vagy nap) alatt elmúlik.
Kísérheti ödémásodás az ajkakon, szemhéjakon, nyelven. – Oka a hisztamin nevű anyag felszabadulása. (Az arra érzékenyeknek tartózkodniuk kell a magas hisztamin tartalmú ételek fogyasztásától.) Ahogyan már érintőlegesen megjegyeztem: a hisztamin-liberációt okozó anyagok allergiás reakció nélkül is képesek a hízósejtekből hisztamint felszabadítani. Az eper mellett ilyen tulajdonsága van a tiraminnak, mely a sajtokban is megtalálható, de említhetném a szalicilt (amit tartósítószerként szoktunk használni ) és többfajta gyógyszert is. Az ödéma jelentkezhet a légutakban is, ami a légzés leállításához vezethet.
Az anafilaxiás sokk egy allergiás reakció, mely az immunrendszer túlzott működésén alapul. Ilyenkor egy ellenanyag aktiválja immunrendszerünket, mely többnyire az E-típusú immunglobulin. Az allergiát okozhatja rovarcsípés, gyógyszer, vegyszerek (hajfestékek, kozmetikumok), fizikai hatások, illetve élelmiszerek (dió, mogyoró, kagyló, eper).
Az anafilaxiás sokk életveszélyes állapot, mivel a szervezet ilyenkor olyan erősen védekezik az allergén ellen, hogy összeomlik a keringés, a légzés. Ha ilyenkor nem történik azonnali beavatkozás, akkor halál is bekövetkezhet.
Ha azt látjuk, hogy valaki fullad, izzad, sápadt, duzzanatok és kiütések jelentkeznek rajta, akkor azonnal hívjunk segítséget, mivel nem tudhatjuk, hogy milyen érzékeny az eperre, mennyire súlyos az állapota – illetve, hogy milyenné fog válni! Valaki ilyenkor szédül is, remeg, ájulás közeli érzése van. Előfordulhat hányás, hányinger, keringési zavar, öntudatromlás, zavartság is.
Amíg nem érkezik meg a segítség, ne itassuk a beteget és még kalciumot se adjunk neki, mert nem fogja csökkenteni a duzzanatot, viszketést. Sőt! Csökkenteni fogja a beteg vérnyomását! Ne vegyünk elő antihisztamin és szteroid készítményeket se!
Az anafilaxia kezelésében először adrenalint kell adni, még akkor is, ha nem alakult ki a teljes tüneti spektrum. Ez ugyan megakadályozza, hogy súlyosabbá váljanak a tünetek, ám nem helyettesíti az orvosi ellátást! A beteg ugyanis oxigén-adásra is szorulhat.
Azok, akik már szenvedtek el anafilaxiát, ajánlott felíratni orvosukkal önbelövő adrenalin injekciót, amit aztán mindig maguknál kell hordaniuk. Az injekciót a combizomzatba kell adni, mert csak így tudja kifejteni maximálisan hatását. Greitieji kreditai ir paskolos internetu visą parą bedarbiams automobiliui, be užstato su vekseliu, iš žmonių, paskolų refinansavimas ir SMS kreditai Fontos, hogy az öninjekció működésbe lépése után 8-10 másodpercet várni kell, míg kihúzzuk.
Figyelem! A jelenlegi ajánlások szerint 2 éves kor alatt nem tanácsos szamócát adni gyermekünknek, mivel kisgyerekkorban bizonyos ételek fogyasztása után gyakrabban jelentkeznek allergiás panaszok. Allergia egyébként bármelyik életkorban felléphet, így azon sem kell meglepődnünk, ha felnőtt korban válunk „panaszossá” úgy, hogy korábban semmilyen problémánk nem volt az eper elfogyasztása után.
