A tavasz hét hírnöke, avagy az év első virágaiA tavasz hét hírnöke, avagy az év első virágai
Miután több helyen is felfedeztem a téltemető csodálatos sárga szirmait Székesfehérváron, elérkezettnek láttam az időt arra, hogy bemutassak néhány virágot, melyek a tavasz hírnökeinek tekinthetők. Nem igaz ugyanis az az állítás, mely szerint a hóvirág nyílik elsőként az új évben!
Tél végén, kora tavasszal több olyan virág is kibújik a földből, melynek nem árt a hideg, és egy picike meleg hatására már nyújtózkodni kezd!
A fekete hunyor (Helleborus niger) sokszor már decemberben virágot bont, ha enyhe a tél, így igencsak korainak mondható megjelenése - más szempontból nézve „késeinek”. Ezért is hívják úgy, hogy „karácsony rózsája”. Az évszaknak megfelelő időjárás esetén februártól áprilisig virágzik.
Általában hegyvidéki területeken találkozhatunk vele: világos hegyi erdőkben, cserjésekben, köves lejtőkön, mélyedésekben. 10-30 cm magas, vastag szárain egy-egy nagy (5-8 cm átmérőjű) virág fejlődik, mely színe először zöldesfehér, majd rózsássá változik. Levelei sötétzöldek, örökzöldek, tenyeresen összetettek (7-9 levéllel). Ha árnyékos helyre kerül, akkor gyakran bebokrosodik.
Fekete hunyor
Wikipedia
Rokona, az illatos hunyor (Helleborus odorus) védett növény, mely a fekete hunyort követően virágzik akkor, amikor a hóvirágot is megcsodálhatjuk. Magyarországon a Dél-Dunántúlon és a Mecsekben őshonos. Virágai sárgászöldek (vagy zöldek), olyan illatuk van, mint a bodzának. Virága sugaras és a szirmokból mézelők alakultak ki.
Levelei szórt állásúak, tenyeresen összetettek, a főerek mentén pedig szőröket láthatunk. A leveleket akkor veszíti csak el, amikor újak fejlődnek, egyébként áttelelnek. Minden része mérgező, ahogyan a többi hunyor is. Főként a gyöktörzse, a tőlevelek és a magvak vannak tele méreganyaggal, mely a legelő állatokra is veszélyt jelenthet.
Az illatos hunyor védett növény, virágai zöldek vagy sárgászöldek
Pixabay/ilyessuti
Szintén védett növény a tavaszi tőzike (Leucojum verdum), amit könnyen össze lehet téveszteni a hóvirággal, mivel azonos időben nyílnak és külsejükben is hasonlítanak. A tavaszi tőzike 15-35 cm magas, hagymás, évelő. Levelei szálasak, tőállásúak. A levélhüvely hónaljában fejlődnek ki (néha kettesével) a fehér, harang alakú virágok. A tőzike a nedves, tőzeges talajt szereti és a félárnyékos területeket.
A téltemető (Eranthis hyemalis) egy kis termetű (8-18 cm magas), gumós növény. Gyakran társítják hóvirággal, mert korábban nyílik ugyan annál, ám együtt virágoznak és csoportosan érvényesülnek igazán. Szereti az árnyékos részeket, a fák alatti területeket, a tápanyagban dús talajt. Hazánkban nem őshonos dél-európai faj, mely jól alkalmazkodott az itthoni időjárási viszonyokhoz.
Nedves talajú, gyertyános-tölgyesekben és ligeterdőkben pillanthatjuk meg. Virágai világító sárgák, a mézfejtők zsákszerűek. Osztott tőlevelei élénkzöldek, virágzás után jelennek meg és a tavaszi hónapokban lassan visszahúzódnak. Nyáron – ahogyan a hóvirág is – visszabújik a talajba.
A téltemetőt gyakran társítják a hóvirággal, mert csoportosan érvényesül igazán
Wikipedia
A szibériai csillagvirág (Scilla siberica) a napos vagy félárnyékos helyeket kedveli, a lazább talajt, ami jó, ha savanyú és nedves. Szára 10-15 cm-es. Ültethetjük cserjék alá vagy a gyepbe is. Jól tűri a nyári szárazságot. Hagymás növény, egy virágszálon több virágot is hozhat. Virágai – ahogyan neve is utal rá – csillag alakúak, színük pedig igen változatos lehet: fehér, rózsaszín, lila, türkiz.
Nagy kedvencem a tavaszi sáfrány (Crocus vernus), melynek fehér, kék vagy lila virágai márciusban nyílnak. (Édesanyámnál lila változatában szoktam gyönyörködni…) Ha szép az idő, akkor a virágok kinyílnak, ha pedig borult az ég vagy esteledik, akkor becsukódnak. Leveleit fehér csík díszíti. Mivel a nagy hidegre érzékeny, ajánlott letakarni télen. Eredeti élőhelye Európa hegyvidékein található. Szereti a napos, gyepes területeket és a sziklakerteket is. Mivel alacsony termetű, így csoportosan ajánlott ültetni akár a lombullató fák, cserjék alá is. Szereti a nyirkosabb talajt.
A tavaszi sáfrány virágai fehér, kék vagy lila színűek
Pixabay/652234
Végezetül, hetedikként jöjjön a fürtös gyöngyike (Muscari racemosum), mely Magyarország rétjein, tisztásain honos. Vidáman elél a száraz gyepekben, sziklás helyeken és kertünk dísze is lehet, hiszen virágai rendkívül színesek: sötétkékek vagy kékeslilák. A virágok 5 mm-esek, hosszúkás, húsos lepellevelekből állnak. Pártacimpái aprók és fehéresek. A virágok rövid fürtös virágzatot alkotnak. Levelei tőállók, keskeny szálúk, hosszúkásak. Egy tő akár 25 cm magasra is megnőhet.
(A cikk szakmai lektora: Fülöp Attila kertészmérnök.)
