Tudtad, hogy az antibiotikum allergiás reakciót is kiválthat?Tudtad, hogy az antibiotikum allergiás reakciót is kiválthat?
A múltkor már kifejtettem, hogy az antibiotikumok a fertőzések elleni gyógyszeres védekezés fő vonalát jelentik. Az első ismert antibiotikum – amivel a szifiliszt is kezelték - az arzfenamin volt, melyet 1910-ben vezettek be. A legismertebb antibiotikum pedig valószínűleg a penicillin, amely Alexander Fleming nevéhez kötődik. E gyógyszert 1928-ban fedezte fel, de csak 1942-ben kezdték el széles körben használni.
„A Penicillinnel új korszak vette kezdetét az orvostudományban.” – tudtam meg dr. Csizmazia Pétertől – „Hasonló korszakos jelentőséggel bír a védőoltások bevezetése, ugyanis korábban a leggyakoribb halálokot a fertőző betegségek jelentették, gondoljunk csak a pusztító járványokra. A felsoroltak a gyógykezelés, megelőzés terén hoztak újat, a diagnosztikában pedig a képalkotó eljárások fejlődtek a legnagyobbat: az egyszerű röntgensugártól eljutottunk a PET-scan-ig, közben működik a CT és az MR, az ultrahang pedig legtöbbször a képalkotó diagnosztika egyik alapvizsgálata.”
A Penicillin tehát az első mérföldkő volt. Azóta ezrével fedezték fel, állították elő azokat a molekulákat, amelyek mára már a mindennapi orvosi gyakorlatba szervesen beépültek - gyógyszerként törzskönyvezve és forgalomba hozva. Alig van az orvostudománynak olyan ága, ahol ne használnák. Persze, vannak olyan területek, ahol alig van rá szükség – gondoljunk az elmegyógyászatra - , és vannak, ahol nagyon gyakran hozzá nyúlnak a gyógyítás során, például fertőző betegségek esetén.
(Fotó: pixabay.com/hu/users/belova59-10750437)
És itt kell megemlíteni azt, hogy vannak olyan antibiotikumok, amelyek hatástalanok vagy hatástalanná válnak / válhatnak, illetve olyanok, amelyek súlyos (esetenként halálos) allergiás reakciókat váltanak / válthatnak ki.
„Egyes antibiotikumok hatástalanok az adott fertőzésre, mert a baktériumok nem reagálnak rájuk.” – tudtam meg dr. Csizmazia Pétertől – „Sajnos azt is látjuk, hogy korábban hatásos gyógyszerek hatástalanná válnak, mert kialakul a baktériumokban az ellenállóképesség (rezisztencia) velük szemben. Ez nagyon sok nehézséget és fejtörést okoz az orvos számára!”
(Fotó: dr. Csizmazia Péter)
Az antibiotikum-rezisztenciáról a múltkor írtam egy bővebb anyagot, ezért most foglalkozzunk az allergiás reakciókkal. Ez sokkal ritkábban fordul elő, mint ahányszor azt hiszi a beteg, hogy érintett a témában.
„Mint minden szervezetünkbe kerülő idegen anyag, úgy az antibiotikumok is képesek allergiás reakciót kiváltani. Ez lehet enyhe csalánkiütéstől kezdve súlyos, azonnali életmentő orvosi beavatkozást igénylő anafilaxiás reakció is!” – hívta fel a figyelmet a székesfehérvári csecsemő- és gyerekgyógyász, aki kiemelte, hogy e téren nagyon sok csapda leselkedik az orvosra és a páciensre egyaránt.
A gyógyszerallergiák hátterében különböző immunológiai mechanizmusok állhatnak. Ebből az következik, hogy az emberek teste különbözőképpen reagál az adott szerekre. Van, aki semmilyen negatív tünetet nem tapasztal a kezelés során, s vannak, akiknél allergiás reakció lép fel. Sőt, az allergiás reakció is más-más az egyéneknél. Ugyanaz a gyógyszer valakinél okozhat allergiát, másnál pedig nem.
Az allergiás reakcióknak két fajtája van. A korai típusú allergiánál a tünetek pár órával (esetleg pár nappal) a gyógyszer bevétele után jelentkeznek. Ez lehet csalánkiütés vagy az arc, a szem és az ajak megduzzadása. Nagyon ritkán fulladásérzés is felléphet a nyelv- és gége megduzzadásának következményeként. Az allergiás beteg tapasztalhat még alacsony vérnyomást, és légszomjjal járó anafilaxiás sokk is kialakulhat.
A késői típusú allergiánál a bőrkiütések akkor keletkeznek, amikor a gyógyszert több napig (vagy hétig) szedte a beteg. E kiütések alakja általában ovális vagy kerek, méretük változó. Lehetnek vörös foltok a bokákon, lábszárakon, s néha bevérzések is kísérhetik.
Leggyakrabban az antibiotikumok, a fájdalomcsillapítók, a gyulladáscsökkentők, a helyi érzéstelenítők, az epilepszia kezelésére használt gyógyszerek, a tablettákban lévő tartósítószerek, színezékek, segédanyagok, tartósítószerek és a természetgyógyászati készítmények okoznak allergiát.
Csalánkiütés háton (Fotó: commons.wikimedia.org)
Akkor is jelentkezhet kiütés, ha az adott betegséget vírusfertőzés okozta, amit antibiotikummal kezeltek – és mivel a vírusos fertőzésekre az antibiotikumok nem hatnak, így a kezelés felesleges volt, s csupán a kiütéseket lehetett észrevenni (a gyógyulást természetesen nem).
A gyógyszerallergia nem múlik el. Ha kiváltó ok megszűnik – az allergiát okozó hatóanyagot tartalmazó készítmény szedése abbamarad -, akkor a tüneteket egy idő után nem tapasztalja a beteg.
Viszont: a tüneteket attól függően, hogy milyen súlyosak és milyen típusúak, szakorvosnak kell kezelnie! Akkut panaszoknál mindenképpen fontos, hogy kivizsgáltassuk magunkat, s megtudjuk, hogy pontosan mire vagyunk allergiásak!
Az allergiás reakciók elkerülése miatt – is – kérdezik meg mindig a beteget a kezelések megkezdése előtt az orvosok / nővérek, hogy allergiás-e valamire? És ezért jó az, ha feljegyezzük, milyen gyógyszerek milyen negatív hatással bírnak a szervezetünkre.
Dr. Csizmazia Péter azt tanácsolja a szülőknek, hogy írják rá gyermekük TAJ kártyájára, jegyezzék be a kiskönyvébe az allergiákat, s tájékoztassák erről az óvónőket, osztályfőnököket is!
Jó tudni, hogy sok gyógyszernek ugyanaz a hatóanyaga, csak a nevük más. Így főként a hatóanyag az, amit meg kell jegyeznünk.
