Őszintén a drogfüggésről - fehérvári diákoknak tartottak előadást
Őszintén a drogfüggésről - fehérvári diákoknak tartottak előadást
Őszintén a drogfüggésről - fehérvári diákoknak tartottak előadástAz Egészségdokk Addiktológiai Központ és Serdülő Kríziscentrum, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság valamint Székesfehérvár városvezetése közösen szervezett előadássorozatot, melynek keretében közel ötszáz fehérvári diák figyelmét hívták fel a drogfogyasztás veszélyeire és következményeire.
Az előadássorozat utolsó állomására látogattunk el, a Petőfi Kultúrtanszékre. Az informatív és lebilincselő előadáson a diákok majdhogynem leesett állal hallgatták a volt drogfüggőket, akik életük legnehezebb korszakának legkeményebb részleteibe avatták be őket. Itt nem volt mobilozás, pisszegés, másról beszélés, a hallgatóság egy emberként figyelte a beszélőket.
Gönczi Gábor adott keretet bevezetőjével és összefoglaló mondataival. Ő maga is függő volt. Abban nyújt kiemelkedőt az előadások alkalmával, hogy a diákok nyelvén és stílusában fogalmazza meg azokat a részleteket, melyek a fiatalokat a leginkább érdekelhetik: "A kamaszok egyszer csak észreveszik, hogy a világ nem kerek. Rájövök arra, hogy van aki szebb, okosabb. Ez meghoz egy nagyon fontos érzést, a szorongást. Jönnek a gátlások, és az első randin meglepő, hogy a lány nem úgy viselkedik, mint egy pornósztár."
Sorállás a postán
Az előadók elmesélték, hogy teljesen képtelenek voltak még arra az apró, mindennapi cselekedetre is, hogy a postán kivárják a sorukat és befizessék a befizetnivalókat. Egyszerűen nem tanulták meg kezelni a várakozással járó stresszt, ami, ha belegondolunk, civilizált életünk egyik legfontosabb önkorlátozását igényli. No, ez az, ami egy drogosnak nem megy.
És valahol itt a lényeg: a droghasználat pillanatnyi, gyors választ jelent a stresszhelyzetekre. A drogok segítenek a feszültség elviselésében, de használatukkal kikerüljük azt a tanulási folyamatot, mellyel a felnőtt, felelős társadalom részévé válnánk.
A szereplők sztorijaiból kiderült, hogy a drogfüggés során képtelenek voltak bármilyen felelősségteljes cselekedetre, és a megtisztulás során meg kellett tanulniuk olyan dolgokat, amiket már tíz-húsz évvel korábban el kellett volna sajátítaniuk.
Huszonhat év heroinmámor
Kocsis Sándor huszonhat évig volt drogfüggő. Ez idő alatt megjárta a legnagyobb magasságokat és a legdurvább mélységeket. Neki az segített a probléma felismerésében, hogy észrevette, teljesen elmagányosodott: "Az elég gáz, amikor már a legjobb barátok, sőt akiknek tartozok félmillió forinttal, azok is elkerülnek az utcán. Arról nem beszélve, hogy már a rendőrök se szóltak rám, csak megkértek, hogy ne menjek be a lakótelepre. Eljutottam oda, hogy nem tudtam mit kezdeni a problémáimmal. Úgy voltam vele, hogy inkább hazavágom magam. Öt-hat év arról szólt, hogy reggel heroinnal és kávéval indítottam. Jól már nem éreztem magam, viszont az elvonást sem akartam érezni. Aztán már túl akartam lőni magam, így volt hat újjáélesztésem. Trombózissal a lábamban is ugráltam a dílerhez, hogy adjon nekem cuccot, és a végén a dílerem hívta ki a mentőket."
Az utcára került
Szekeres Márk már általános iskolás korában drogokhoz nyúlt, középiskolás korára masszív felhasználó lett belőle. Illegálisan szerezte meg a szenvedélyéhez szükséges pénzt. Közben rendszeresen kellett pszichiátriára járnia, kapott gyógyszereket, ideiglenesen jól lett. Aztán visszaesett, és már a gyógyszerfüggés is bejött a drogfüggés mellé. Egy idő után már a pszichiátriára sem engedték be. Utcára került, elfordultak tőle a barátai és barátnői. Ekkor döntött úgy, hogy lejön az anyagról.
Rablóból lett pandúr
Bozóki Vilmos tíz évig drogozott, mindent kipróbált. Az Egészségdokkban most gyakorlatilag mindent csinál: takarít, konzultál, drogosokkal foglalkozik, előadásokat tart gyerekeknek, főleg intézetiseknek, akikkel könnyen megtalálja a hangot, hiszen ő is nevelőintézetben nőtt fel. Ahogy a többiek, ő is az egyenes kommunikációban hisz: "A fiatalok azt látják ebben, hogy drogozni jó dolog, mert buli, meg menő, de a legvége mindig ugyanaz: börtön, rehab vagy halál. Nincs más." Vili különböző stiklikkel tartotta fenn magát és elégítette ki drogigényét. A drogos életmód szörnyűségei mellett jót is adott neki ez az időszak: remek a beszélőkéje, és ennek köszönhetően parádés előadó lett belőle.
A cigi is drog
Nyolcvanan hallgatták meg az előadást. Gönczi Gábor egy ponton megkérdezte a diákokat, hogy hányan dohányoznak. Közel a csapat fele feltette a kezét. A következő kérdés az volt, hogy hányan tudnák bármikor abbahagyni. Ketten jelentkeztek. Egyrészt dicséretes a fiatalok őszintesége és önismerete, másrészt a dohányzás is függést okoz és számos káros hatása van, csak éppen a drogokkal ellentétben legális.
Nem késő?
Gönczi Gábortól megtudtuk, hogy az Egészségdokk Közhasznú Alapítvány az első Magyarországon, ahol van gyerekaddiktológiai ellátás.
Ez a tény magában hordozza azt a szomorú helyzetet, hogy már az általános iskolás korosztályban is megjelenik a droghasználat, a drogfüggés.
Östör Annamária, Székesfehérvár egészségügyi tanácsnoka elmondta, hogy nagyon sokan próbálják ki a drogokat. A feladat legfontosabb része az, hogy belőlük ne váljanak függők. Ennek érdekében minden korosztály esetében érdemes foglalkozni a megelőzéssel.
