Mi mindenre jó a kerti izsóp?
Mi mindenre jó a kerti izsóp?
Mi mindenre jó a kerti izsóp?A múltkor a kerti izsóp történetét, szakrális jelentőségét mutattam be, valamint azzal kapcsolatban is tanácsot kapott az Olvasó, hogy miként ajánlatos termeszteni ezt a rendkívül érdekes növényt. Most pedig arról lesz szó, hogy miként használható gyógyászati célokra.
A kerti izsópot már az ókorban is gyógynövényként tartották számon. Nemhiába, hiszen nagyon hatásos hurut, influenza, asztma, emésztési zavarok, köhögés, megfázás, nátha, ízületi fájdalmak, sebgyógyítás, sebfertőtlenítés, herpesz, bőrgyulladás esetén.
Összetevői közül legfontosabbak a polifenolok, főként az immunerősítő és antioxidáns flavonoid vegyületek (apigenin, kvercetin), valamint a hasonló tulajdonságú fenolsavak (klorogénsav, ferulinsav).
„Belsőleg használatos puffadásra, hasfájás enyhítésére, de a kerti izsópos teakeverék rendkívül hatékony a megfázásos, influenzás megbetegedésekre is. Kakukkfűvel (Thymus vulgaris) és orvosi zsályával (Salvia officinalis) összekeverve kifejezetten hatékonynak mondható az utóbbi problémakörre.” – tudtam meg Kardos Tamástól. – „Élénkítő hatással is bír, javítja a koncentrációt, ezért régen gyakran előfordult, hogy a hívek az imádság alatt, illetve a kódexeket másoló szerzetesek munka közben kis kötegeket tartottak maguknál, hogy bele-beleszippantva felélénküljenek és tovább imádkozhassanak, vagy dolgozhassanak.”
A gyógyfüvek szakértője elmondta, hogy e növényből egykoron reumás panaszokra fürdőket készítettek, s használatos volt az ajkakon és a nemi szerveken is előforduló (genitális) herpesz gyógyítására is.
Érdekesség, hogy az utóbbi években a Kaliforniai Egyetemen kutatásokat végeztek a HIV-1 vírusra gyakorolt hatására nézve, és bíztató eredményre jutottak a tudósok. A University of California kutatói a MAR-10 poliszacharid vírusellenes hatását vizsgálva bebizonyították, hogy a kerti izsóp vizes kivonatából izolált poliszacharid gátolja az AIDS betegséget okozó HIV-1 vírus aktivitását. Ez az eredmény további kutatásokra ösztönzi a kutatókat.
Ha teaként szeretnénk fogyasztani, akkor forrázatot kell készítenünk: forrázzunk le egy púpozott teáskanálnyi szárított füvet egy bögrényi forró vízzel, majd hagyjuk állni 10 percig letakarva. Ezt követően fogyasszuk el.
„Egy nap 3-4 bögrénél többet ne igyunk belőle!”- figyelmeztetett Kardos Tamás – „Fontos, hogy ha kúraszerűen akarjuk használni ezt a növényt, akkor három hétnél tovább ne tegyük, ennyi idő után tartsunk pihenőt! A kerti izsóp vérnyomásemelő hatású, így aki magas vérnyomással küzd, annak nem javallott a használata és 6 év alatti gyermekeknek se adjuk. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egy korty, vagy egy kisebb pohárnyi komoly problémákat okoz. Az ellenjavallat a fenti mennyiség fogyasztására vonatkozik.”
A tea hatása akkor érvényesül a legjobban, ha éhgyomorra fogyasztjuk. Mivel oldja a hurutot, fertőtlenítő és vírusölő hatású, így az influenzás időszakban megelőzésként is ihatjuk: egy hétig napi 2-3 csésze javasolt. Ha begyulladt a fogínyünk vagy a szájüregünk, akkor bátran öblögessünk a teával, segíteni fog! – Ugyanígy öblögethetünk akkor is, ha begyulladt a torkunk, ha rekedtek vagyunk, valamint száraz köhögéskor is gargalizálhatunk vele.
Az izsópolaj külsőleg használva használatos kisebb felületi bőrsérülések, égések esetén: felgyorsítja a sebgyógyulást és csillapítja a vérzést.
A bőrbetegeknek jó tudniuk, hogy ha arclemosóként használjuk az izsópteát, akkor ellensúlyozza a bőr zsírosodását. A reumával küzdők számára ajánlott a fürdővízbe szórniuk egy kis izsópot, mert csökkenti az izomgörcsöket és a reumás fájdalmakat. Izzadáskor is gondolhatunk e növényre: hónaljunkat, lábunkat kezeljük izsópteával!
Sőt, fűszerként is sikerrel használhatjuk különböző levesekhez, vadhúsokhoz, bárányhoz és nyúlhoz.
