Mi mindenre jó az édeskömény?Mi mindenre jó az édeskömény?
Az édesköményt ismerték már az egyiptomiak is, nagyon szerették / és szeretik a mai napig az indiaiak, a kínaiak, a görögök is. Ez utóbbiak régen mágikus erőt sugárzó növénynek tartották, s úgy hitték, hogy Prométheusz az édeskömény szárába rejtette el a parazsat, és így ismertette meg a tüzet az emberekkel. „Marathon”-nak hívták, mert Marathon nevű falu mellett nőtt – természetesen vadon. (Igen, az Athén melletti kis településről van szó, ahol azt athéniak legyőzték a perzsákat. Innen vitték a győzelem hírét Athénba, s ennek állít emléket a híres futóverseny is.)
Hippokratész a csecsemők bélgörcseire ajánlotta e növényt, Dioszkoridész feljegyzései pedig arról szólnak, hogy mennyire könnyíti az emésztést.
A rómaik „Foeniculum”-nak nevezték el, ami „kis szénát” jelent. Bőséges lakomáik előtt körbe adtak egy kis szelencét, melyben édeskömény-magok voltak, s elrágcsáltak pár csipetnyit, hogy segítségével megelőzzék az emésztési panaszokat (például a gyomorégést).
A középkorban szent növényként tisztelték, és sokáig édesköményt tettek a kulcslyukba, hogy távolt tartsák vele a gonosz szellemeket és a boszorkányokat.
Gyógyhatásáért is fogyasztották: főként fogfájáskor, szembetegségek megjelenésekor, emésztési problémáktól szenvedve nyúltak hozzá, illetve a libidó erősítése céljából.
Az édeskömény a mediterrán térségben őshonos – ebből adódik, hogy a napos, meleg klímát és a szélvédett helyet szereti. A magokat ősszel kell összegyűjteni, amikor több, mint a fele megérett. (A többit papírzacskón tudjuk megérlelni, majd kiszárítani.) A vetést őszre vagy márciusra optimális időzíteni: a magokat szórjuk 2-3 cm mélyre, 30-35 cm távolságra.
Az édeskömény az ernyősvirágzatúak családjába tartozik. Illatos, évelő. Két méter magasra is megnő. Szirmai sárgák, íze és illata ánizsos.
Észak-Amerikába a bevándorlók révén került. Magyarországra a rómaiak juttatták el, majd a kolostorokban kezdték el termeszteni. A magyar nyelvben nagyon sok elnevezése ismert: bécsi kapor, főnigli, főnikli, nagykömény, német kömény, olasz kapor, római kapor, édesénik, magyar ánizs, ánizskapor, venkel.
E növény valamennyi része ehető: a levele, a szára, a csírája, a magja és a gumója is. A gumóját zöldségként fogyaszthatjuk: lereszelt formában ehetjük nyersen, sütve, főzve, párolva is. A magokat levesekbe, halételekbe tehetjük, s gyógyteát is készíthetünk belőle. Kiegészíthetjük vele a salátákat, köretként is tálalhatjuk, s még likőr-alapanyagként is tekinthetünk rá.
Gyógyhatására az alábbi problémáknál gondolhatunk:
- Asztma
- Baktérium- és gombafertőzések
- Béltisztítás
- Gyulladások
- Hasfájás
- Immunerősítés
- Irritábilis bél szindróma
- Klimax
- Kólika
- Köhögés
- Magas vérnyomás
- Menstruációs görcsök
- Méregtelenítés
- Oszteoartritisz
- Puffadás, gázosodás
- Ráncosodás
- Reumatoid artritisz
- Szembetegségek
- Szexuális zavarok
- Szív- és érrendszeri betegségek
- Torokfájás
- Vastagbélgyulladás
Mindig jó, ha van a háznál édeskömény, mert a család minden tagjának hasznos lehet.
A csecsemők és a gyermekek gyakran küzdenek bélgörccsel, hascsikarással, szélszorulással. Ilyenkor főzzünk meg egy mokkáskanálnyi magot 2 dl vízben (vagy tejben) és apránként kortyoltassuk el a kicsikkel!
A hölgyeket gyakran kínozza a menstruációs fájdalom. – Ilyenkor elég 3x1 mokkáskanálnyi tinktúrát elfogyasztani, s a görcsök csökkenni fognak! Szoptatós anyák tejtermelése is fokozható édesköménnyel: főzzünk 2,5 dl tejben 2 kávéskanálnyi magot tíz percen át, s ne lepődjünk meg a bőséges tejkiválasztáson! Enyhíti még a klimaxos panaszokat is, és segít az ideális testsúly megtartásában!
Ha súlycsökkentés a célunk, fogyasszunk el minden nap 1-1,5 liter édéskömény-főzetet – miközben természetesen figyeljünk a helyes táplálkozásra is.
E főzethez tegyünk a lábasba 2,5 dl vizet, 2 kávéskanálnyi frissen összetört magot, s főzzük 5 percen át. Hagyjuk 15 percig állni, majd szűrjük le. Fogyasztó hatású még az is, ha étkezés után megeszünk egy kávéskanálnyi pirított magot.
Azok a férfiak, akik prosztata-megnagyobbodásban szenvednek, orvosi terápia mellett kiegészítő házi kezelésként fogyasszanak édesköményt!
Az édesköményt külsőleg is használhatjuk arcgőzölésre, a petyhüdt bőr frissítésére. Jó még puffadásra, emésztési panaszok, epebántalmak ellen. Frissíti a memóriát, javítja a látást és megnyugtatja a gyulladt, vörös szemeket. Szemgyulladáskor a már említett főzetet hűtsük langyosra, majd öblögessük át vele többször a szemünket! (Kizárólag vegyszermentes, házi termesztésű magokat használjunk fel!)