Cloudy24 °C
2020. augusztus 5. szerda Krisztina
Menü

Kerti izsóp: szép, hasznos, és különleges igényei sincsenek

Kerti izsóp: szép, hasznos, és különleges igényei sincsenek
Kerti izsóp (Fotó: hu.wikipeda.org)

A kerti izsópot felhasználja a gyógyászat és a kozmetikai ipar is. Mivel e növényt heteken át tartó virágzása alatt százával keresik fel a méhek, különböző pillangófajok, szenderek, így az izsópos ágyás minden kertben csodás látványt nyújt.

A kerti izsóp (Hyssopus officinalis) egy nagyon érdekes növény. Felhasználása - mind külsőleg, mind belsőleg - rendkívül széleskörű. A kerti izsópot használják a gyógyításban és a kozmetikában is, ugyanakkor több kultúrában nagyon komoly szakrális szerepe van.

Elnevezése vélhetően a héber ’ezob’ (אזוב) szóból ered és a szent növények között tartják számon. Megjelenik a Tórában és a keresztény Bibliában is. A hagyomány szerint a zsidóknak a bárány vérébe izsópköteget kellett mártaniuk és ezzel megkenniük az ajtófélfát (Kivonulás Könyve). János evangéliuma pedig azt írja le, hogy Jézust, amikor a kereszten ecettel kínálták, egy izsópágra tűzték a szivacsot, úgy nyújtották neki.  – S folytathatnánk még az említéseket a világ számos kultúrájából, mely erre a nagyszerű növényre vonatkozik.

Kardos Tamás, aki az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark gyógynövényes kertjében dolgozik, kimondottan kedveli a kerti izsópot, így tőle informálódtam e növényről. Mint mondta:

Az izsóp nagyon kedveli a mediterrán éghajlatot. Őshazája Kis-Ázsia és a Földközi-tenger partvidéke. Pontos adat nincs arról, hogy mióta termesztik, azonban már az ókori Egyiptom idejéből is maradtak fenn emlékek arra vonatkozóan, hogy kozmetikumok elkészítéséhez, valamint gyógyászati és szakrális célokra is használták.

A Római Birodalomban bort készítettek belőle. Később még Méliusz Juhász Péter is említette, méghozzá egy állatgyógyászati recepthez! - Olajjal készült főzetét lovak és barmok kezelésére ajánlotta rühesség ellen. Még egy érdekesség: egy 16. századi francia tudós az izsóp porított formáját tojással alkalmazva szerelmi serkentőszernek tartotta.

A kerti izsóp alapvetően napfényt kedvelő, de jól megél félárnyékban is. Kifejezetten jól tűri a szárazságot és a talajra sem túlságosan igényes. Meghálálja a tápanyagot, de különösebb utánpótlás nélkül is nagyon jól elél. A növény szaporítható magvetéssel is, mely ideális ideje a fagyok elmúlta. A csírázáshoz +5-6 Celsius fokra van szüksége. Ezek betartásával akár helyrevetéssel is sikerrel próbálkozhatunk, azonban a legeredményesebb talán az, ha hajtásdugvánnyal szaporítjuk. Utóbbi nem nehéz, a megfelelő hajtást vízben vagy földben viszonylag gyorsan gyökereztethetjük.

Gyakran összetévesztik a levendulával (Fotó: flickr.com)
Gyakran összetévesztik a levendulával (Fotó: flickr.com)

A növény fásodó szárú, nagyon hasonlatos a rozmaringhoz. Megjelenésében az avatatlan szem hamar összetéveszti a levendulával, vagy akár az említett rozmaringgal, ugyanis levelei lándzsásak, ajakos virágai lilás színezetűek, illata kámfortartalma miatt igen aromás. Létezik fehér virágzatú változata is.

Az izsóp kb. 50-70 cm magasra nő, gyökérzete igen nagy darabon terül el a talajban. Ilyen módon a talaj megkötésére is jól alkalmazható. Dekoratív, zöld tömeget ad, így a gyógynövény mivolta mellett akár dísznövényként is funkcionálhat.

Tavasszal érdemes visszavágni, azonban a tapasztalataink azt mutatják, hogy ezzel óvatosan kell bánni, ugyanis kifejezetten nehezen tolerálja a növény, ha a fásodó szárrészbe belevágunk a metszés során.” – hívta fel a figyelmet Kardos Tamás – „Nem ritkán az egész tő pusztulását okozhatja a figyelmetlenségünk. Metszés után napok múlva apró, élénkzöld hajtások kezdik borítani a szárrészeket. Ha ezzel a jelenséggel találkozunk, jelentős esélyünk van arra, hogy jó szüretünk legyen.”

A szakértő elárulta, hogy gyógynövényként a herbát kell gyűjteni, mely alatt a föld feletti növényi részeket értjük (szár, levélzet, virágzat). Fokozottan ügyelnünk kell, hogy ilyenkor sem szabad mélyen, a fásodó részekbe vágnunk.

Kezdő kertészeknek is ajánlom a termesztését, mert kis energia befektetéssel egy remekül díszítő, ugyanakkor gyógyászatilag is hasznos növényünk lehet. ” – mondta Kardos Tamás – „Mézelő növényként tekinthetünk az izsópra. Eddig mindig azt tapasztaltam, hogy a heteken át tartó virágzás alatt százával keresik fel a méhek a töveket. Mellettük a különböző pillangófajok és szenderek is előszeretettel látogatják. Ha valaki szeret gyönyörködni a kertjében, akkor az izsópos ágyás biztosan a kedvencei között lesz.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák


Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár