Közös kassza vagy külön kassza?Közös kassza vagy külön kassza?
Az együttélés során – ha közös gyerek is van, akkor pláne –, a havi fix kiadások felelőssége mindkét felet terheli: a rezsiszámlák, a hiteltörlesztés, biztosítások, a családi autóval kapcsolatos kiadások után a csemeték óvodai, iskolai étkeztetésre, ruhája, cipője, különórái és szabadidős programjai, kis megtakarítás a jövőjére: csupa olyan tétel a listán, melyet a feleknek együtt helyes kipipálniuk.
A nyaralásra, mozira vagy bármilyen együtt töltött programra szánt forintok vajon nem szintén közös kiadás? Arról nem is beszélve, hogy legjobb együtt eldönteni, belefér-e még a havi keretbe az a két koncertjegy, vagy nem.
Ami pedig ezen felül marad? Kinek több, kinek kevesebb. De vajon rendben van-e, ha az együtt lerótt kötelezőkön felül megmaradt pénzről az dönt, aki megkereste? Ha a nő zsebében maradt több, belefér a kozmetikus, a fodrász, meg a kávézás a barátnőkkel, ha a férfiéban, akkor neki jut a sörözés a haverokkal? Egy hosszú kapcsolat során az anyagiakban is előfordulhatnak hullámvölgyek, megesik, hogy hol az egyik fél keres többet, hol a másik. És persze bármelyikük lehet hónapokon át álláskereső. Vagy lehetnek olyan egészségi problémái, amelyek átmenetileg anyagi többlet terhet rónak a családra. Ilyenkor átsegítjük egymást a hullámvölgyeken, nemcsak lelki, hanem anyagi értelemben is. És remélhetőleg nem húzzuk a strigulákat, hogy ki mennyit és meddig…
A legrosszabb példa, amit erre valaha láttam: az egyik házastárs többet keresett, így jóval többet költött a személyes kedvteléseire. A közösbe pedig még véletlenül sem adott egy fillérrel sem többet, mint amennyit a társa elő tudott teremteni.
De vajon amit magára költött, tényleg kizárólag az ő pénze volt?
Sokat hangoztatjuk a háztartásban végzett láthatatlan munka értékét. Nem számít-e tehát ugyanolyan erőfeszítésnek, ha az összegileg kevesebbet előteremtő fél kizárólagosan magára vállalta a mosás-főzés-takarítás-bevásárlás napi több órás terheit, hogy a „sokpénztkereső” ugyanebben a napi néhány órában előteremtsen egy kis forintokban mérhető pluszt?
Persze mindenki megérdemli, hogy költsön egy kicsit magára, legyen az a kedvenc üdítője, egy új cipő, vagy éppen egy kényeztető kozmetikum.
De ahol az ágy, az asztal közös, ahol a közös otthon megteremtésével felelősséget vállaltunk a másik testi-lelki jóllétéért, ott szerintem nem létezik a szó valódi értelmében vett külön kassza.