Rain showers28 °C
2020. július 2. csütörtök Ottó
Menü

Leányiskola, zárda és óvoda - Perkáta virágzása a grófi időkben

Leányiskola, zárda és óvoda - Perkáta virágzása a grófi időkben
Perkáta múltjában a 18. század utolsó negyedétől a Győry család játszotta a legnagyobb szerepet (Fotó: kastelyok.com)

A grófi családok virágzása olyan, mint az angol kastélyok körüli gyep titka. Ötszáz évvel korábban kell elvetni.

Győry Benedek 1560 körül I. Ferdinánd királytól nemesi címet kapott a végvári harcokban tanúsított vitézségéért és hűségéért. A nemesi címhez I. Rudolf királytól két Pozsony megyei birtok járt. A kétbirtokos nemes úrhoz gazdag menyasszony illett dús hozománnyal. Így ment ez generációkon át, mígnem a veszprémi hadak élére egy Győry Ferenc nevű vicekapitány került, a Győri Ferencek közül a negyedik a sorban. A birtokok újabbakkal – veszprémi és zempléni településekkel – gyarapodtak. A vicekapitányból aljegyző, főispán, királyi biztos, majd a hétéves háború generálisa lett, akinek érdemei közé tartozott Fiume szabadkikötő Monarchiához való csatolása

A perkátai uradalom a jezsuita rend feloszlatásáig a jezsuiták győri kollégiumának tulajdonában állt. A Loyolai Szent Ignác által alapított rend első tagjait Oláh Miklós esztergomi prímás telepítette le hazánkban, amikor 1561-ben átadta részükre a nagyszombati iskolát.

E városban alapította meg Pázmány Péter a jezsuiták által vezetett egyetemet.

A rendházakban és iskolákban komoly tudományos és kulturális munka folyt. A főurak és királyok maguk mellé vették a tudós jezsuita papokat, hogy tanácsadóik vagy gyóntatóik legyenek. Növekvő befolyásukat sokan nem nézték jó szemmel. Addig zsarolták a pápát, míg XIV. Kelemen 1773-ban feloszlatta a rendet. A feloszlatáskor Magyarország területén nyolcvan jezsuita intézmény működött, ahol 838 jezsuita tevékenykedett. Mária Terézia foglaltatta le a vagyonukat. A királynő 1775-ben eladományozta nemes Győry Ferencnek a perkátai és tápéi volt jezsuita birtokokat. A családnak lakásra egyelőre nem volt gondja, mert a jezsuiták takaros, még szinte új lakóépületet hagytak maguk után, ahová beköltözhettek. Az új birtokos figyelmét a perkátai katolikus templom újraépítésére fordíthatta. A grófi címet Győry (IV.) Ferenc 1785-ben nyerte el. Ezzel a család a főnemesek közé emelkedett.

Utóda, Győry (V.) Ferenc főispán 1820-ban angolkerttel körülvett kastélyt épített a perkátai birtokon. Amivel kitűnt a Győryek sorából, az a színházért való rajongása és mecénási gondoskodása.

Négy gyermeke közül Mária Terézia és László érték meg a felnőtt kort.

Győry László szinte végigélte a XIX. századot. A tartós közéleti szerepvállalás helyett Perkáta jólétéről gondoskodott. A településre hívta a Páli Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővéreket, zárdát alapított, leányiskolát és óvodát működtetett az apácák bevonásával. Feleségétől, a népszerű Lichnowsky Mária Ágnestől, a vendenbergi herceg leányától három lánya született. Mária Antóniát Szapáry Géza gróf, Felíciát Hunyady Imre gróf vette feleségül. A legkisebb leány, Terézia nem ment férjhez, ő maradt a perkátai kastélyban. Győry László 1882-ben Budapesten hunyt el. Holttestét Adonyig vitte a hajó, ott már várták a perkátaiak. Tíz kilométeren át kísérték a halottaskocsit a perkátai kastélyhoz.

Győry László (1807-1882) Székesfehérváron kezdte a közéleti pályáját. A Pelikán udvar árkádos házrésze volt a lakóépülete. (Fotó: Kiss László)
Győry László (1807-1882) Székesfehérváron kezdte a közéleti pályáját. A Pelikán udvar árkádos házrésze volt a lakóépülete. (Fotó: Kiss László)

1853-tól a jezsuita rend újrakezdésének megnyílt a törvényes útja. Győry Terézia grófnő szorgoskodott Jézus Társasága budapesti megtelepítése körül, számos más hitbuzgalmi és szociális akció mellett. Kiváló szervezéssel és adománygyűjtő tevékenységgel támogatta az adonyi rokon, Zichy Nándor gróf pesti templomépítő ambícióit. Kettejük munkájából és a jezsuiták birtokainak megszerzése miatti lelkiismeret-furdalásból született meg a Mária utcai rendház és a József utcai Jézus szíve templom.

Győry Terézia a gondviselés hűséges eszköze volt. A nemes lelkű grófnő maga mellé gyűjtötte főúri barátnőit, bevonva őket és elkölthető pénzüket a cél érdekében.

A világhírű francia jezsuita Ramière pátert az arisztokrata hölgyek meghívták Budapestre. A meghívásnak eleget téve a szerviták templomában kilencnapos francia nyelvű ájtatosságot tartott. Az előkelő közönség megtöltötte a templomot. A páter a vallásos lelkesedés szent tűzét felszította a hölgyek lelkében. Felmerült a gondolat, hogy a jezsuitáknak Budapesten legyen egy szerény kis kápolnája. Tekintélyes méretű templom pénz hiányában szóba sem került. Attól is tartottak, hogy Tisza Kálmán miniszterelnök nem nézné jó szemmel, ha a számára gyűlöletes Jézus Társasága a fővárosban megvetné a lábát.

Győry Terézia grófnő a kéregetéshez jól értett, gyakorlatot szerzett ebben a szegényeket gondozó Szent Erzsébet Egyesületben. Simor prímás tréfásan menekülőre fogta, ha a főkolduló grófnő megjelent nála. Krajcárokért nyúlt a zsebébe. A telek árát négyen adták össze: Győry Terézia, Pálffy Pálné, Majláth Györgyné – az országbíró felesége – és Wenckheim Krisztina grófnő. A kápolna terve már az asztalon feküdt, amikor Győry grófnőt baleset érte. Jelnek tekintette, és a ruhájára cseppenő vérét Jézus szívének ajánlotta fel. Mire felépült, már a templom terve váltotta fel a kápolnáét. A páratlanul szolid templom a legtisztább román stílusban épült, szokatlan műgonddal. Különböző alakú és színárnyalatú téglákat égettek. Közben folyamatosan zajlott a gyűjtés a legváltozatosabb formában. Bár a templom költsége messze túlhaladta a tervezettet, a hónap elejére mindig összegyűlt a pénz az aktuális kiadásokra. Győry grófnő példáját Tisza Kálmán neje követte. Kezdeményezésére piros téglákból felépült a kálvinista templom a Szilágyi Dezső téren.

A Jézus szíve rendház és templom szentelése 1891. június elsején megtörtént. Még harmincezer forint hiányzott a költségekből, amit Győry Terézia kölcsön felvételével teremtett elő. Évekig törlesztette az adósságot. Zichy Nándor gróf annyira szerette a templomot, hogy a palotáját is a közelben építette fel. A rendház mellé szerény lelkigyakorlatos házat építettek, ebből fejlődött ki a mai Kongregációs Otthon. A grófnő megkapta a pápától a Pro Ecclesia et Pontifice rendet, a gondviseléstől pedig a hosszú élet jutalmát. 1936-ban, kilencvenhárom évesen hunyt el. Sírba helyezésekor a templom szentélyében lefordították a Győry-címert, jelezve, hogy kihalt a Győry család.

Saját gyermek nélkül nővéreinek családjai, a Szapáryak és Hunyadyak közül választhatott örököst. Előbb a Szapáryakra készített végrendeletet, de meggondolta magát. Unokaöccse, Szapáry László a hivatalos indoklás szerint nem volt elég királyhű. 1936-ban azonban ez már nem lehetett sorsdöntő kérdés. A Hunyady családból származó máltai lovag – Hunyady Imre József Antal Jenő Mária gróf – az örökhagyó karitatív munkáját folytatta. Egyik birtokán, Mesztegnyőn feljegyezték, hogy szociális intézkedésként a cselédlakásokban téglás konyhát és padlós szobákat alakíttatott ki. Követte a grófnő által megszabott értékeket, ezért ő lett Perkáta új ura.

Vajon volt más ok is, amely Győry Teréziát a végrendelet megváltoztatására késztette? Mint említettük, testvérét, Győry Mária Antóniát Szapáry Géza – főispán, fiumei kormányzó, titkos tanácsos, magyar királyi főudvarmester – vette feleségül. Fiuk, Szapáry László Perkátán született. Ő volt Győry Terézia hagyatékának első várományosa. A Szapáry család az ősi magyar nemzetségek egyike. Nagy szerzők voltak soraiban. Százezer holdat meghaladó volt a birtokuk, de a könnyelműség sok részre tördelte az ősi vagyont. Annak magját, a hatalmas bábolnai birtokot és kastélyt Szapáry József már 1790. körül eladta a kincstárnak, mert „a bécsi udvar fényében drága mulatság volt a sütkérezés”.

A katonai kincstár ezzel a vétellel nem lótenyésztési célokat kívánt szolgálni. A hadsereg ellátása miatt volt szükség egy „átmenesztő állomásra”. A német tartományok határán összevont csapatok élelmezésére Mezőhegyesről és környékéről hetente ezer-ezerkétszáz ökröt hajtottak fel lábon. A vasút építésére fél évszázaddal később került sor. Az állatokat és a kísérőket megpihentetni jó állomásnak látszott a fárasztó út kétharmada után Bábolna. A bábolnai átmenesztő állomásból 1806-ban önálló tenyésztelep alakult, mely különösen az arab ménesével tett szert világhírre.

Az első világháború kitörése előtt még negyvenezer holdat meghaladó terület volt a Szapáry család különböző tagjainak tulajdonában. Ebből a legtöbb Szapáry Lászlóé. Az akkori fogalmak szerinti „nagy úr” volt, nagyszerű megjelenés, kellemes modor, fegyelmezett idegek és nyelvtehetséggel párosult műveltség. Mindenki úgy emlékszik vissza rá, mint a hivatása magaslatán álló diplomatára. A családhoz tartozók között azonban voltak kevésbé megfontoltak, kevésbé jól gazdálkodók. A mindenbe belekapó, mindenen pénzt vesztő Szapáry Pál negyvennégy évesen halt meg a bécsi Cottage szanatóriumban, és semmi nem maradt utána. Pedig mindent megtett azért, hogy Budapest világváros legyen. Szapáry Iván, a szikár kis ember, híres úrlovas, a Kincsem ló tulajdonosának, Blaskovich Ernőnek szomszédja és haláláig kitartó barátja volt. Lovakat tartott három országban is, és ez bizony csinos összeget emésztett fel. Lovagolt a világ legnevezetesebb versenyein: Pardubicében, Baden-Badenben, Liverpoolban. A számára jutott tizennégyezer hold szép lassan átvándorolt a főhitelező Schwarcz családhoz. Talán ez tartotta vissza a szentéletű, makulátlan Győry Terézia grófnőt attól, hogy örököseként a Szapáry családot jelölje meg. Vagy az a kellemetlen közjáték, hogy Szapáry László 1903-ban a Dienes Márton-féle vesztegetési botrányba keveredett.

A Hunyadyak címerében megtaláljuk a csőrében aranygyűrűt tartó hollót. Erdélyből, Hunyad településről származnak, mégsem a törökverő Hunyadiak leszármazottai. 1607-ben kapták címeres nemesi levelüket. Bárói, majd grófi rangra emelkedett a család. A Hunyadyak Monarchia-szerte elismert, korszerű birtokaik révén kitűnő gazdálkodókként szereztek hírnevet. A lótenyésztés, a selyemjuhairól híres juhászat és a bortermelés terén kiváló eredményeket értek el.

Hunyady József Széchenyi Istvánnal közösen telivéreket tenyésztett, és a lóversenyzést meghonosította hazánkban.

Az Egyiptomból hozatott telivér csődör a Magyarországon tenyésztett telivérek egyik ősapja lett. Hunyady Kálmán első elnöke volt a bécsi ügetőversenyklubnak. Európa egyik legfontosabb lóversenye, a „Graf Kalman Hunyady Memorial” az ő nevét viseli.

Hunyady József a Balaton déli oldalának legnagyobb bortermelőjeként volt ismert. A tó melletti első nyaralót Balatonberényben Hunyady Imre építette 1883-ban, és a tavi kirándulásokhoz vásárolt egy propelleres gőzhajót. A család királyi főudvarmesterrel, Szerbia fejedelemasszonyával, főrendi házi tag lovastábornokkal, titkos tanácsossal is büszkélkedhet. A Hunyady grófok a Perkátához közeli Nagylók falun híres vadasparkot tartottak fenn. A grófi család élete foglalkoztatta az általuk birtokolt települések lakóit. Hunyadi József első feleségének, a belga származású fiatal grófnénak titokzatos öngyilkossága 1914 karácsonyán csakúgy, mint az afrikai oroszlánvadászaton tragikusan elhunyt László gróf esete 1927-ben, vagy az idős legitimista József gróf hirtelen halála Budapesten, amikor 1942 februárjában Horthy Miklós kormányzó váratlanul magához rendelte. A mesztegnyői templomépítő Hunyady Nepomuki Jánosról pedig egyenesen az a hiedelem járta, hogy szürke ló képében jelenik meg éjszakánként a családi kripta melletti Pajtás kertben. A Hunyady család kiegyensúlyozott, jó gazda módjára gazdálkodott, kétség kívül legitimista szellemű nézeteket vallott, ezért eshetett a választás rájuk a vagyon átadásánál.

A perkátai múzeumban kiállítás nyílt a hajdani kastély megmaradt bútoraiból, porcelán tárgyaiból, kevéske könyvből, ezüst gyertyatartóból, egyéb emléktárgyakból.

A családból Hunyady József visszatelepült Magyarországra. A mesztegnyői birtokhoz tartozó pusztán él egy felújított kúriában, Kelevíz településen. Időnként Perkátára is ellátogat. A kastélyt felújították, a Kínai-Magyar Kulturális Turisztikai Központ működik benne.

(Köszönet Bogó Anikónak, a Perkátai Művelődési Központ igazgatójának a rendelkezésre bocsátott ismertetőért.)

A cikk eredetileg a Fehérvár hetilap 2017. december 14-i számában jelent meg.

Kapcsolódó cikkek

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák


Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár