Rain19 °C
2020. szeptember 28. hétfő Vencel
Menü

Sajkod, Tihany vadregényes oldala

Sajkod, ma már az egyetlen hely a Balatonnál, ahol az erdő szinte a vízben ér véget. A part – egy betonos utat leszámítva – eredeti állapotában őrizte meg, milyen volt egykor a magyar tenger.

Tihanyról tízből kilenc embernek a levendula jut eszébe, no meg a különleges panoráma, ahonnan belátni szinte az egész Balatont. Van azonban egy másik, kevésbé ismert oldala is: Sajkod.

Mintha nem is a Balatonnál járnánk! (Fotó: Gáspár Péter)
Mintha nem is a Balatonnál járnánk! (Fotó: Gáspár Péter)
Egy keskeny csík a félsziget dél-nyugati oldalán, ahonnan páratlan kilátás nyílik Balatonudvarira, Révfülöpre és Boglárra.

A nyári szezonban működik itt egy olcsó strand is, árnyékos parkolóval, néhány büfével, csónakkölcsönzővel és egy pompásan felújított játszótérrel. Állítólag a lángos is jó, de mivel mi tavasszal és hétköznap jöttünk, még semmi sem volt nyitva.

Kellemes, rendezett strand, ahonnan kiúszva gyönyörű a kilátás (Fotó: Gáspár Péter)
Kellemes, rendezett strand, ahonnan kiúszva gyönyörű a kilátás (Fotó: Gáspár Péter)

Csak néhány gerillafürdőzővel találkoztunk, akik strand melletti természetvédelmi övezet egyik öblöcskéjében merészkedtek bele a tizenöt fokos vízbe.

A helyiek szerint kicsit beúszva pazar kilátás nyílik a Balatonra és a tihanyi Csúcsos-hegyre.

A strand melletti ösvény, vagy inkább betonos út teljesen kisgyermek kompatibilis: nincsenek nagy szintkülönbségek. legfeljebb néha-néha suhan el egy biciklis vagy döcög el egy traktor, kényelmesen lehet tolni a babakocsit, gurulhatnak a kismotorok és a futóbiciklik. A kiépített út mellett azonban igazi mesevilág tárul a szemünk elé.

Az öblöket nem a markoló, hanem a természet formálta. (Fotó: Gáspár Péter)
Az öblöket nem a markoló, hanem a természet formálta. (Fotó: Gáspár Péter)

A kis öblöknél érdemes elidőzni, ha lehet akkor bemászni a vízig, mert a partot természetes állapotában őrizték meg. Nincsen beton, sem szikla, csak kavicsok, kidőlt fák és parti panoráma kék vízzel, sárga nádassal és fehér templomokkal.

Érdemes csendben figyelni, mert a környéken vidrák is élnek, de nem ritka a vízisikló vagy a fürge zöld gyík sem.
Az erdő szinte  a vízig ér (Fotó: Gáspár Péter)
Az erdő szinte a vízig ér (Fotó: Gáspár Péter)

Az ösvény vége felé egyre sűrűbb lesz a nádas, ahol gémek, nyári ludak fészkelnek. Már-már szinte úgy érezhetjük magunkat, mint a Tüskevárban. A visszafele út sokkal rövidebbnek tűnhet, még akkor is, ha távcsővel pásztázzuk a vizet.

Hol van a gyík a képen? (Fotó: Gáspár Péter)
Hol van a gyík a képen? (Fotó: Gáspár Péter)
Ha megéheztünk, érdemes beugrani az aszófői halsütőbe egy békebeli sült fogas kovászos uborka kombóra, és aztán tehetünk egy tiszteletkört a levendulásban is.

Kapcsolódó cikkek

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák


Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár

  • Szeptember 30-ig lehet visszaigényelni a külföldi áfát
    Szeptember 30-ig lehet visszaigényelni a külföldi áfát
  • Fehérvászon – várják a nevezéseket a filmfesztiválra
    Fehérvászon – várják a nevezéseket a filmfesztiválra
  • Volt egyszer egy művésztelep – kiállítás a Köfém Művházban
    Volt egyszer egy művésztelep – kiállítás a Köfém Művházban
  • Bécsi kalandozás a zene világnapján
    Bécsi kalandozás a zene világnapján