Ördög a részletekben (The Little Things) kritika: Denzel Washington, amihez nyúl, arannyá változik - kár, hogy ezúttal nem jött be
Ördög a részletekben (The Little Things) kritika: Denzel Washington, amihez nyúl, arannyá változik - kár, hogy ezúttal nem jött be
Ördög a részletekben (The Little Things) kritika: Denzel Washington, amihez nyúl, arannyá változik - kár, hogy ezúttal nem jött beKülcsín
Denzel Washington és a krimi meg a thriller különös kapcsolatot alakított ki az elmúlt évek során. Szó se róla, amelyik filmben feltűnik, ott nagy százalékban emlékezetes játékkal örvendezteti meg a rajongókat, de láthatóan az említett két műfajban érzi igazán otthonosan magát.
Persze különleges karizmája eddig szinte egyszer sem hagyta cserben, így elég csak megjelennie a vásznon, és a puszta jelenlétével pillanatok alatt képes ellopni a show-t. Ilyen az, ha valaki ténylegesen is ért a színészethez, nem csak héba-hóba megvillantja a fogsorát, és jól csengő nevének köszönhetően jobbnál jobb mozikban próbálja elhitetni a népekkel.
Washingtont a legnagyobbak közt tartják számon, ezért mindig is nagyobb figyelem övezte egy-egy frissen debütált alkotását.
Mondjuk olyan mozik után, mint a Malcolm X, A tűzben edzett férfi, a Déja Vu, az Amerikai gengszter, vagy A védelmező, egyáltalán nem csoda, hogy amint megpillantjuk a nevét, valami olyan produkcióra számítunk, amely ha nem is alapjaiban rengeti meg a filmipart, de sokáig beszédtémát szolgáltat majd a berkeken belül.
Ilyen reményekkel vágtam bele az Ördög a részletekben című krimibe is, amely első előzetesei igencsak különleges mozival kecsegtettek. Mi több, hasonló feelinget árasztott magából, mint a valaha készült egyik legjobb nyomozós darab, a Hetedik.
Mindenesetre John Lee Hancock rendező, illetve Denzel Washington mellett Rami Malek és Jared Leto neve is bizakodásra adott okot.
Sztori
Joe Deacont, Kern megye seriffjét (Denzel Washington) hatalmas rutinja miatt régen látott, ám nem igazán szeretett városkájába, Los Angelesbe hívja a kötelesség, hogy besegítsen egy brutális gyilkossági ügy felgöngyölítésébe.
Ott a nyakába varrják a frissen kinevezett fődetektívet, Jimmy Baxtert (Rami Malek), hogy kéz a kézben kezdjenek valamit a rejtélyes bűncselekménnyel.
Deacon rövid szaglászás után hasonlóságokat vél felfedezni a friss ügy és korábbi megoldatlan sorozatgyilkosos története között, amely gyorsan felébreszti benne a vérbeli hekust, így rövid távon ismételten a nyomozás megszállottjává válik.
Csak nehogy megint az egészsége rovására menjen...
Karakterek
Amikor olvastam az Ördög a részletekben szereplőinek névsorát, első blikkre azt gondoltam, hogy milyen könnyű dolgom lesz majd jellemeznem őket, ugyanis csupa olyan színészt helyeztek a középpontba, akik egyszerűen nem tudnak hibázni. Ehhez képest mi történt?
Na jó, igazából egyikük sem teljesített elvárás alatt, de nem is nagyon erőltették meg magukat: Denzel Washingtont mindig jó látni a képernyőn, érezhetően vele van az erő, ám ezúttal félelmetes volt, mennyire nem tudott semmi pluszt hozzátenni a szerepéhez. Kisujjból kirázza a rutinos vén kopót, és ennyi. Ja, és még mindig nem tudom megszokni az ősz haját.
Rami Malekről szerintem mindenki tudja, hogy mostanában mekkorát megy, sikert sikerre halmozva lépked a híressé válás rögös útján. Ehhez képest érezhetően felesleges volt a karaktere, vagy úgy is fogalmaznék, hogy lélektelen. Mint a film, de pszt!
Jared Letótól pedig ismételten mindenki a manapság túl sokszor megmutatott ripacskodását várta, ám ehhez képest igencsak visszafogott produkcióval rukkolt elő. Persze azért így sem tudta teljesen levetkőzni a benne szunnyadó Jokert, de azért jó volt kissé nyugodtabb szerepben is látni. Kár, hogy az ő jelenléte is csak ideg-óráig tudta izgalomban tartani az embert...
Összegzés
Nos, az a helyzet, hogy engem szinte bármilyen krimivel le lehet kenyerezni, ám az Ördög a részletekben után valahogy úgy éreztem magam, mintha cirka két órán keresztül csak néztem volna ki a fejemből. És még a végefőcím sem váltott ki különösebb érzelmeket belőlem: nem vigyorogtam, nem bosszankodtam, nem kattogtam, csak ültem, majd pár röpke pillanat után már a vacsorámat készítettem.
Pedig aztán olyan színészeket láttam, akik szinte az összes alkotásukban megvillantják tehetségüket, mi több, olyan extra teljesítményt tesznek le az asztalra, amely után még sokáig emlegetjük az adott produkciót.
Ezzel ellentétben most egyikőjük sem tudta átugrani azt a bizonyos lécet (nem, még Mr. Washington sem), így pedig neo-noir hangulat ide vagy oda, kifejezetten semmilyen lett a mozi. Se nem rossz, se nem jó. Hogy is mondják szaknyelven? Tisztes középszer.
Amikor olvastam a külföldi sajtó értékelését, egyszerűen nem akartam hinni a szememnek: hogyan lehet lehúzni egy ilyen álombrigáddal és - témával operáló filmet? Ám ahogy haladtam előre az Ördög a részletekben cselekményében, egyre inkább körvonalazódott a kép, hogy mégiscsak a feltételezett károgóknak volt igazuk.
És az a poén, hogy a cím is mintha a karikatúrája lenne az alkotásban látottaknak, ugyanis mind a történet, mind pedig a karakterek kidolgozottsága is eléggé döcögősre sikeredett. Ördög a részletekben egy fenét.
Szó se róla, jó volt Denzel Washingtont, Rami Malekot és Jared Letót is látni egy krimiben, de John Lee Hancock vezérletével olyan felejthető mozit hoztak tető alá, hogy rendesen fájt minden sorát leírnom a kritikámnak.
Mondanám, hogy még ettől függetlenül sincs az általam látott legrosszabb nyomozós alkotások között, de hatalmasat csalódtam benne, így jelen pillanatban fogalmam sincs, kinek ajánlanám. Talán Washington rajongóinak, vagy akik szeretik a durván nyomasztó thrillereket. A többiek meg gyorsan felejtsék el a létezését is. Szerintem a készítők is ezt teszik majd.
És most nézem, hogy Jared Leto a filmben nyújtott alakításáért Golden Globe jelölést kapott a legjobb mellékszereplő kategóriában. Hát...
