The Marksman kritika: Liam Neeson ismételten fegyvert ragad, hogy jól megmutassa, ki a legény a gáton - ismerős?
The Marksman kritika: Liam Neeson ismételten fegyvert ragad, hogy jól megmutassa, ki a legény a gáton - ismerős?
The Marksman kritika: Liam Neeson ismételten fegyvert ragad, hogy jól megmutassa, ki a legény a gáton - ismerős?Külcsín
Ha Liam Neeson előrukkol egy újabb filmmel, abban biztosak lehettek, hogy valamilyen úton-módon vér fog folyni. Nyilván akad egy-két üdítő kivétel, de amióta beállt a rosszfiúkat elnáspángoló akcióhősök sorába, egymás után jelennek meg az egy kaptafára készülő alkotásai.
Szó se róla, egy ideig igencsak jól állt neki a nyugdíjba vonult, ám még mindig elpusztíthatatlan figura szerepe, de amióta futószalagon forgatja ezeket a mozikat, kicsit megcsappant a népszerűsége.
Példának okáért imádtam a 2008-as, fél világot átutazva megmentős Elrabolva című alkotását, amely azóta talán kultfilmmé avanzsált. De meg kell említenem az Ismeretlen férfit, a Fehér poklot, és A szupercsapatot is, ugyanis mind-mind kivételes filmek lettek.
És akkor Neeson tető alá hozták az Elrabolva második felvonását, amely nem lett teljesen nézhetetlen, de itt már érezhetően elkezdték túltolni a marcona ír sztárt.
A sikereken felbuzdulva aztán továbbra nem volt megállás, és szinte minden évben kijött egy olyan mozi, amelyben Liam Neeson ledarálja a csúnya bácsikat, majd jól megmenti a mundér becsületét. Talán a Sírok között nyomozós beütése miatt kivétel lehet, de belegondolva az is a színész fegyverlengedezésével végződik. Szóval...
Talán egy ideje már Neeson is érzi, kezd sok lenni, így néhanapján megszellőzteti, hogy nem vállal több akciófilmes szereplést, ám valahogy mindig rá tudják venni még egy utolsó balhéra.
Ennek köszönhetően született meg többek között a The Marksman is, amelyben nem túl meglepő módon (még a plakát sem próbálja leplezni) a rozsdás hangú sztár újból fegyvert ragad, hogy rendet tegyen a határon rendetlenkedő banditák között.
Sztori
Egy visszavonult amerikai tengerészgyalogos, Jim Hanson (Liam Neeson) az arizonai-mexikói határon tengeti mindennapjait, miközben folyamatosan figyeli és jelenti az illegális határátkelőket.
Persze amikor Rosa (Teresa Ruiz) és a fia, Miguel (Jacob Perez) a mexikói kartell emberei elől menekülve lépik át a határt, előtör belőle emberibb énje, és azonnal a család védelmére kel.
A lövöldözésben számos haramia mellett Rosa is életet veszti, így Jim beleegyezik, hogy eljuttassa Miguelt a családjához, Chicagóba.
Igen ám, de a Maurico (Juan Pablo Raba) vezette söpredék nem hagyja szó nélkül a mentőakciót, így rövid távon a mesterlövész és a srác nyomába erednek...
Karakterek
Most mit mondjak? Liam Neeson jött, látott, és ismételten megregulázta a rosszarcokat - bár ezzel szerintem nem mondok újat, ugyanis lényegében a filmjeinek kilencven százalékában ezt a jól bevált (?) forgatókönyvet követi.
Igen ám, de ha mélyebbre nézünk, akkor észrevehető, hogy már nem űzi olyan magas hatásfokon ezt a gyilkolászós mesterséget (talán már egy kicsit bele is fáradt), így néha meg-megcsillogtatja azokat a színészi erényeit is, amelyekkel anno sokakat rabul ejtett. Remélem a jövőben többet láthatom majd Neesont ténylegesen is játszani, mint gépfegyverekkel hadonászni.
A Miguelt játszó Jacob Perez abszolút meglepetés volt, ugyanis ahhoz képest, hogy még életemben nem hallottam róla (IMDb szerint a The Marksman az első egész estés mozija), igencsak érett játékkal rukkolt elő. Nem csodálkoznék, ha további mozikban is felbukkanna, ugyanis abszolút tehetség a srác!
És még egy apróság: sokáig nem esett le, hogy honnan volt ismerős a Miguel édesanyját, Rosát megformáló Teresa Ruiz, ám miután egyet aludtam az alkotásra, akkor koppant, hogy a Narcos: Mexikó Isabella Bautistájaként maradt meg az emlékezetemben. Fel sem ismertem a több kilónyi vakolat nélkül - mondjuk nem is nyújtott valami maradandót.
Összegzés
Nos, a The Marksman nem éppen a legélesebb kés Liam Neeson mindenféle harci szablyáktól hemzsegő fiókjában, de ettől függetlenül meglepően jól szórakoztam.
Mondjuk azt hozzá kell tennem, hogy Neeson a kedvenc színészeim egyike, így talán egy icipicit elfogult vagyok vele szemben, ám már én is kezdek besokallni ezektől az indokolatlan csihi-puhiktól.
Mert igazából a The Marksmanben sem nagyon láttam mást: miután megadták a mexikói és gyerekmegmentős alaphangulatot, Mr. Neeson stukkerrel a kezében szelte át az Államokat, hogy családjához juttassa Miguelt, akivel útközben igencsak összebarátkoztak. Mi több, az életük során elszenvedett veszteségek miatt egyfajta kötelék is kialakul kettejük között.
Most így belegondolva a The Marksman talán ettől lesz egy kicsit másabb, mélyebb, mint Liam Neeson korábbi alkotásai, ugyanis zord külső alatt akkora szíve van a filmnek, amilyenre egyáltalán nem számítottam - ellentétben a mozi cselekményével és a végkifejlettel, mert azokat például már az első néhány jelenet után ki lehet sakkozni.
A The Marksman egy könnyed szórakozás puskaropogtatással megfűszerezve, amely kicsit más megvilágításból próbálja bemutatni a Liam Neeson által hozott keménykezű figurát. Nem váltja meg a világot, de ettől függetlenül baromi jól elvoltam vele.
Egy próbát mindenképpen megér, aztán remélem, hogy a marcona ír ezután már tényleg felhagy a tesztoszteront túlfűtött alkotásokkal. Tud ezeknél ő többet is.
