Sok fiatal érkezik Fehérvárra, a Bory-vár a legnépszerűbb látnivaló - szakmai konzultációt szerveztek a megye turisztikai szereplőivel
Sok fiatal érkezik Fehérvárra, a Bory-vár a legnépszerűbb látnivaló - szakmai konzultációt szerveztek a megye turisztikai szereplőivel
Sok fiatal érkezik Fehérvárra, a Bory-vár a legnépszerűbb látnivaló - szakmai konzultációt szerveztek a megye turisztikai szereplőivelKözös gondolkodásra, tapasztalatcserére és a turizmus újraindítása érdekében életre hívott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – Turizmus 2.0 program ismertetésére várták az ágazat képviselőit Székesfehérváron, a Városházán, ahol a Fejér megyét érintő fejlesztések is szóba kerültek.
Elhangzott, a koronavírus által leginkább sújtott ágazat a GDP 13 százalékát adta, és több tízezer vállalkozás dolgozik a területen. A számadatokat tekintve a vendéglátás növekedése az első negyedév után indult meg, jelenleg dinamikus fejlődés tapasztalható, a bevétel országosan magasabb, mint egy évvel korábban, illetve az induló állapothoz képest háromszoros a növekedés. Júniusban már 2,5 millió vendégéjszakát mértek, ami a tavalyihoz képest 62 százalékos emelkedést jelent; Székesfehérváron kétszer annyi turista fordult meg, mint 2020-ban ilyenkor.
Közel 250 ezerrel többen használják a SZÉP kártyát: június 30-án 198 milliárd forint állt rendelkezésre, 30 milliárd forinttal több, mint tavaly; ebből júniusban 40 milliárdos költés valósult meg.
"A vidéki Magyarország a reneszánszát éli, a főváros pedig bajban van" - fogalmazott az eseményen dr. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.
2020-ban Székesfehérvár a Budapest környéke térség második legtöbb, 148 ezerrel számoló vendégéjszakáját generáló település volt Visegrád után, a harmadik volt Gárdony, a negyedik Velence.
Nagyon sok fiatal érkezik a városba, hangsúlyozta a vezérigazgató, a turisták majdnem 50 %-a 35-44 év közötti volt tavaly.
Az attrakciók közül a Bory-vár a legnépszerűbb, az ide érkezők 26 százaléka megy el megnézni, népszerű továbbá a Belváros, illetve a Rózsaliget és környéke. A látogatások között magas az üzleti célú és a sportrendezvényeket látogatók aránya. A városban a vendéglátás forgalma májusban az áprilishoz képest majdnem 50 százalékkal nőtt, és a bevétel meghaladta az 1,6 milliárd forintot.
A Kisfaludy Program Fejér megyei fejlesztése kapcsán elhangzott, hogy összesen 336 projekt valósult meg állami támogatással, csaknem 20 milliárd forint értékben: 13 panziót és 231 magánszállást fejlesztettek, 381 szoba újult meg, és 83 új szoba létesült. 9 strand kapott csaknem 400 millió forint támogatást. Ezen kívül 10 uniós projekt is zajlik a megyében, nagy részük ebben az évben lezárul.
„Nagyon bízom benne, hogy a következő évben a turizmus-vendéglátás helyreáll, ezzel kapcsolatban kérjük a turisztikai résztvevők gondolatait, ötleteit, hogy mit tud tenni a Kormány a gyorsabb talpra állás érdekében. Továbbra is az a célunk, hogy 2030-ig a turizmus-vendéglátás érje el, hogy 20 millió vendég legyen az országban, és 50 millió vendégéjszakát töltsenek el nálunk: legyen Magyarország újra Közép-Európa vezető turisztikai térsége, a turizmus pedig legyen a gazdaság húzóágazata” – zárta gondolatait dr. Guller Zoltán vezérigazgató.
A megyében zajló fejlesztésekről az országgyűlési képviselők tájékoztattak. Vargha Tamás elmondta, hogy Székesfehérvárra összesen 228 millió forint támogatás érkezett a turizmus fejlesztésére az elmúlt két esztendőben.
„Sikeres turizmus nincs, és nem létezik elegendő számú és megfelelő minőségű szálláshely nélkül. A Kisfaludy Program keretében 12 székesfehérvári panzió és magánszálláshely részesült támogatásban, mintegy 170 millió forint értékben” – mondott köszönetet a képviselő az Ügynökségnek és a vállalkozóknak, akik éltek a pályázati lehetőséggel.
Vargha Tamás az örömét fejezte ki a városra vonatkozó számadatokkal kapcsolatban, a fejlesztések közül pedig kiemelte a Koronás Park, a megújult Csónakázó-tó lehetőségeit, valamint a folyamatban lévő Szent István Király Múzeum Rendház épületének, illetve a volt Köztársaság mozinak a felújítását – ami a Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontjaként nyílik meg 2023-ban. A város gazdag programkínálattal készül az augusztusi, Szent Istvánhoz kapcsolódó ünnepkörre.
Törő Gábor országgyűlési képviselő a jövőben is folytatódó kastélyprogram fontosságát emelte ki: „Jelenleg komoly fejlesztés zajlik Bodajkon: a kastély a felújítással része lesz a vadászati kiállítás rendezvénysorozatának. Móron is található három kastély, abból egyet felújítottunk. Illetve ne felejtsük el, hogy Fejér megye egyetlen középkori vára Csókakőn található: a felújítás első üteme lezajlott, vélhetően a kastély- és várprogram következő ütemében szerepelni fog a folytatása, ami kiemelt turisztikai fejlesztése lehet a megyének.”
Szólt még az iszkaszentgyörgyi és a fehérvárcsurgói kastélyokról, továbbá az augusztus 1-jén átadásra kerülő nádasdladányi kastélyról. TOP forrásból megépített kerékpárúttal kötötték össze Mórt és Bodajkot, ami a tervek szerint a Bodajk-Fehérvárcsurgó szakasszal folytatódik, és elkészült a Mórt és Csókakőt összekötő szakasz. A cél 13 település összekötése, ami a turizmus számára új lehetőségeket jelent. A felújított kastélyokat pedig élettel szeretnék megtölteni, gazdag programkínálattal, zárta gondolatait.
Fejér megye 5-ös számú körzete nem feltétlenül a turisztikájáról, hanem a mezőgazdaság, az élelmezés tekintetében ismert, kezdte tájékoztatóját Varga Gábor országgyűlési képviselő. Potenciálisan azonban jó turisztikai lehetőségeket tartogat a térség: „Ökoturisztikailag jól megfogható terület. Mi ebbe az irányba indultunk el. Számtalan olyan ökoturisztikai vállalkozás van, amely a horgász-, illetve a vadászturizmust támogatja – elég, ha a soponyai ökocentrumra vagy a rétszilasi halastavakra gondolunk” – fogalmazott, és a 700 ezerre emelkedett horgászok számára hívta fel a figyelmet.
Nemsokára befejeződik a dégi kastély rehabilitációja, mondta el, majd Gorsiummal kapcsolatban az erődítmény teljes feltárásának a turisztikai lehetőségéről szólt.
A nap szakmai konzultációval folytatódott a Városháza Dísztermében. Róth Péter alpolgármester köszöntőjében egy tizenöt évvel ezelőtti reggeli rádióműsort idézett fel, amelyben a megyéről a következő hangzott el: ’az a negyven unalmas perc, ami Budapestet köti össze a Balatonnal’. Az alpolgármester azt mondta, hogy ugyan ez annak idején sem volt igaz, de azóta sokan dolgoztak azon, hogy még kevésbé legyen az.
(forrás: ÖKK)
