Hogyan fejleszthetjük játékosan gyermekünket?

Temesvári Márta

·Egészségsport·Utolsó frissítés: undefined

Molnár-Schoffhauzer Alexandra FB-oldala

Hogyan fejleszthetjük játékosan gyermekünket?

Temesvári Márta

·Egészségsport·Utolsó frissítés: undefined

Molnár-Schoffhauzer Alexandra néhány évvel ezelőtt még pénzügyi asszisztensként dolgozott, aztán egyik nap jött a felismerés: valami hiányzik neki ebből a munkakörből, az egész életéből.

Hamarosan meg is fogalmazódott benne, hogy inkább dinamikusabb, aktívabb munkát szeretne végezni. Valami olyat, aminek „lelke van”. Ekkor döntötte el, hogy óvodapedagógusnak fog tanulni, hogy gyerekekkel foglalkozhasson. Jelentkezett hát a főiskolára, ahova felvételt nyert, s 2017-ben át is vehette diplomáját.

„Jelenleg is óvodapedagógusként dolgozom” – mesélte. – „Az elmúlt évek során az óvodai csoportokban nagyon sok tapasztalatot gyűjtöttem (sok más terület mellett) a mozgással kapcsolatos foglalkozások vezetésével kapcsolatban is.

Egy évvel ezelőtt, amikor a kisfiamat szerettem volna beíratni valahova, ahol óvodásként sportolhat, mozoghat, fejlődhet, egyszerűen nem találtam olyan helyet, amilyet elképzeltem neki.”

Ezért nem volt más megoldás, minthogy összeállított ő egy „edzéstervet” gyermeke számára. Innen pedig már csak egy lépés kellett ahhoz, hogy külön sportfoglalkozásokat, képességfejlesztő tornát tartson a többi kisgyereknek. A programot elnevezte „KID-nasztika”-nak, ami egy játékos, élményközpontú, képességfejlesztő tornát foglal magába. Közel fél éve „edzi” így kis tanítványait.

„A mozgással számos képesség fejleszthető” - magyarázta. – „Ebből jött, hogy a mozgás-foglalkozásaimat a képességfejlesztés köré építsem fel.

Szeretném minél magasabb fokon segíteni a hozzám betérő gyermekeket, ezért a tornákat nagyon lelkiismeretesen készítem elő, és a korosztályi sajátosságok mellett mindig figyelek a kicsik egyéni képességeire, igényeire.

Így volt olyan, hogy az adott órán a tervezettől némiképp eltértem, beletettem plusz mozgásformát, vagy éppen leegyszerűsítettem egy megtervezettet. Nagyon rugalmasan kezelem a tornákat, hogy minél inkább illeszkedjen a jelen lévő gyermek(ek)re, kellőképpen játékos legyen és amellett, hogy fejlődnek, jól érezzék magukat. Ez a cél, és sikeresen követem is, hiszen az egyik tornán egy kisfiú azt mondta, ez nem is torna. Miután megkérdeztem, hogy akkor mi? Azt válaszolta: „Játék! Itt mi mindig játszunk.” Azt hiszem, ennél nagyobb dicséretet nem kaphat egyetlen pedagógus sem.”

Kifejtette, hogy igyekszik minél naprakészebb lenni, ezért ő is jár edzeni a Predator SE termébe férjéhez, Molnár Attilához, akitől rengeteget tanul (például a gyakorlatok helyes kivitelezéséről).

„Fontosnak érzem, hogy aki mozgással kapcsolatos hivatásra adja a fejét, képes legyen helyesen bemutatni a feladatokat, vegye észre a hibákat és megfelelően korrigálja azokat” – vallja. – „A közeljövőben várható továbbképzés is, amin részt veszek, ami az eltérő fejlődésmenetű gyermekek mozgásprogramját célozza meg (pl. a hiperaktivitás, tanulási nehézségek, viselkedés- és figyelemzavar). És még sok továbbképzés van az elképzeléseim között, de azok már hosszabb távon.”

Alexandra tornáin a szülők is bent ülhetnek, ha szeretnének. Van olyan gyermek, akinek ez jót tesz, motiválja, de van, aki nem szívesen végzi a gyakorlatokat, ha a szülő közben ott ül a kispadon. Ennek függvényében kell eldöntenie mindenkinek, hogy marad-e az órán vagy nem.

A foglalkozások felépítése mindig menetrendszerű: bemelegítés / futásgyakorlatok / járásgyakorlatok / fő rész / pálya / mozgásos játékok / nyújtás. Az érintett korosztály fő mozgásformái a kúszás, csúszás, mászás, ezért nagy arányban tartalmazzák a foglalkozások az erre irányuló gyakorlatokat. (Emiatt is célszerű a hosszúnadrág viselése.)

„Az óvodás korosztálynak lételeme és szükséglete a mozgás” – fejtette ki a tréner. – „A képességek fejlesztése itt irányítottan történik. A mozgással nem csupán a motoros képességrendszer fejleszthető, hanem ha komplexitásban gondolkodunk, akkor elmondhatjuk, hogy szinte bármit mellé tudunk emelni. Így lehet fejleszteni a kognitív képességeket is, a figyelmet, a gondolkodást, a szociális képességrendszert is.”

Ha például az auditív diszkriminációt szeretnénk fejleszteni, akkor gyermekünkkel játszhatunk olyan játékot, mely során egy tapsra meg kell állnia, két taps után pedig guggolás következik. Ezzel fejlesztő az emlékezet, a figyelem, a koncentráció, a reakciókészség és a reakciógyorsaság is. Ha közben fut is a csemeténk, akkor bekapcsolódik a téri tájékozódás, a térérzékelés és az állóképesség is.

Ha fejlesztésről van szó (akár otthon, akár csoportos foglalkozáson), akkor először meg kell fogalmazni, hogy mit szeretnénk fejleszteni? Mi az, amiben a gyermek felzárkóztatásra szorul, illetve van-e olyan terület, amire fogékony és tehetséggondozásra lenne szükség?

Már azzal is sokat segít a szülő, ha hagyja a gyermeket szabadon mozogni (biztonságos keretek között természetesen). Hadd fusson kint a szabadban, kapaszkodjon fel a fára vagy a mászókára, lépcsőzzön, kússzon a lakásban, másszon fel mindenre, ugráljon a kanapén, szökdécseljen karikából karikába!

Mivel egyre hidegebb van, így mostanában főként a benti játékok / lehetőségek nyernek teret. Akár otthon is építhetünk pályát a gyermeknek a lakásban megtalálható eszközökből - WC papírból, műanyag palackokból, a kanapé és a párnák segítségével, dobozokat, labdákat elővéve.

Több olyan ügyességi játék van, amit érdemes kipróbálni, mert nemcsak fejleszti a kicsiket, hanem az egész család jól szórakozhat közben!

Alexandra által ajánlott játékok Olvasóinknak:

Vegyünk elő egy lepedőt, fogjuk meg a csücskeit - legalább ketten álljanak egymással szemben, de ha négyfős a család, akkor minden sarkához kerülhet egy játékos.

Tegyünk a takaróra egy labdát és igyekezzünk úgy mozgatni a takarón, hogy ne essen le. Ez a játék segíti az együttműködést, a koncentrációt, a figyelmet, a szem-kéz koordinációt, a mozgás analizálását, a gondolkodást.

Lehet ujjakkal is labdát kísérni, ami fejleszti a finommotorikát, a szem-kéz-koordinációt, a koncentrációt. Nagyobbak akár bottal is vezethetik a labdát. Ha ez is jól megy, akkor a labda kísérhető (ujjakkal vagy bottal) szlalomban, műanyag palackokat vagy WC papírokat kerülve, illetve egy megadott vonal követésével (ami lehet egyenes / cikk-cakk / hullámvonalas).

A „színazonosítás” is nagyon érdekes: a szoba egyik végébe helyezzünk el színes játékokat, a másik végébe pedig színes lapokat, melyek színei megegyeznek a játékokéval.

A feladat az, hogy a játékokat a kupacból el kell juttatni a másik oldalra (pl. futással, mászással, pókjárással vagy rákjárással) és a színének megfelelő helyre rakni. (Akár stopperrel mérhetjük is az időt, hogy motiváljuk a gyorsaságra a gyermeket.)

E játékban jelen van az erő, az állóképesség, a gyorsaság, a színlátás, az azonosítás, a téri tájékozódás, a feladattudat és a kitartás. Persze ahhoz, hogy ezek a képességek számottevően fejlődhessenek, több kört kell fordulni, mert egy kör nem kör!