1 évnél régebbi cikk

A láz barát vagy ellenség?
·Egészséggyógyulás·Utolsó frissítés: undefined
Fehérvár Médiacentrum fotója
Pixabay
A láz barát vagy ellenség?
·Egészséggyógyulás·Utolsó frissítés: undefined

Miért vagyunk lázasak? Milyen veszélyei vannak a magas testhőmérsékletnek? Mit tegyünk, ha lázasak vagyunk? – Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

„Évszázadok óta, de különösen az utóbbi évtizedekben terjed el a köztudatban egy olyan nézet, hogy a láz ellenség, ami ellen mindig és mindenáron küzdeni kell. Talán mi, orvosok is tehetünk erről, mert nem világítunk rá egyértelműen arra, hogy ez helytelen hozzáállás” – jelentette ki dr. Kovács László, amikor a lázról beszélgettünk.

Kifejtette, hogy amikor valamilyen sérülés, seb keletkezik a testünkön, az érintett felületen kórokozók hatolhatnak be és a szervezet ilyenkor blokkolja a terjedésüket, amit mi helyi gyulladásként tapasztalunk meg. Az adott területen bőrpír jelentkezik és melegebbnek érezzük a környezeténél, esetleg meg is duzzadhat.

 „A láz az immunrendszer számára „startlövés”…”

Pixabay

Ez a helyi melegség tehát része a védekezésnek, mert a baktériumok és vírusok fehérjéi - mint minden fehérje - hőérzékenyek, ezért magasabb hőmérsékleten kevésbé képesek tenyészni, szaporodni. Az immunrendszer így hatékonyabban tud megküzdeni a fertőzéssel. Lényegében ugyanez történik akkor is, ha például a légutakon keresztül jut be a szervezetbe vírus vagy baktérium.

Viszont, mivel a fertőzés ilyenkor az egész szervezetet érinti, nemcsak helyi, hanem az egész testre kiterjedő melegre, magasabb hőmérsékletre van szükség a megfelelő védekezéshez. Ezt nevezzük láznak. Megnyugtatásul nem árt tudni, hogy a szervezet (hőre érzékenyebb) saját fehérjéit úgynevezett hő-sokk fehérjékkel védi a láz okozta felmelegedés esetleges hátrányos hatásaitól.

„A láz az immunrendszer számára "startlövés", mert a fehérvérsejtek a láz által riasztva aktiválódnak és a vérbe áramlanak, hogy gátolják a kórokozók szaporodását és végső soron elpusztítsák azokat. Ha ilyenkor azonnal lázcsillapítót adunk, ez a védekezés blokkolódhat, vagy legalábbis gyengül.” – magyarázta az orvos – „Egy André Lwoff nevű tudós 1965-ben Nobel-díjat kapott az ezirányú kutatásaiért. Beszédében azt mondta, reméli, hogy tíz évnél nem tart majd tovább, amíg eredményei átkerülnek a gyakorlatba. Azóta eltelt több, mint ötven év, de a konzekvenciákat még mindig nem igazán fogadta be a gyakorlat, a lázat sajnos a mai napig rutinból csökkentik.”

André Lwoff számos díjat kapott kutatásaiért

Wikipedia

A láztól való félelem valószínűleg a nagy járványok maradványának tekinthető. A pestis, a kolera a tífusz és más betegségek mind magas lázzal jártak. Tudnunk kell azonban, hogy az emberek akkor sem magától a láztól haltak meg tömegesen, hanem a mögötte lévő betegségtől. Sőt, a fentek ismeretében úgy is fogalmazhatunk, hogy a megemelkedett testhőmérséklet kísérlet volt a gyógyulásukra.

Tudnunk kell tehát, hogy maga a láz nem halálos, sőt, adott esetben kívánatos, de persze vannak veszélyei. 40 C fokos testhőmérsékletnél például a szív már 100 feletti frekvenciával ver percenként, ami – ha több napon keresztül, és főként idősebb, netán szívbeteg emberrel
történik, - túlságosan megterheli, kimeríti a szívet. Az ő esetükben ezért indokolt a lázcsillapító adása emelkedő és 38 C fokot elérő láznál.

A láz az idősebb embereknél veszélyeket hordoz magában

Pixabay

Kapcsolódó
Kell-e csillapítani a lázat?

Tudtad, hogy a legújabb egészségügyi irányelvek szerint már Magyarországon sem kell rutinszerűen lázat csillapítani, gyerekeknél sem? Veszélyes a láz a szervezetre, vagy épp segíti a gyógyulást? Utánajártunk.

Sokszor azonban azt tapasztaljuk, hogy az ilyen legyengült, immunvédekezésre korlátozottan képes emberek még kiterjedt tüdőgyulladás esetén sem produkálnak lázat, legfeljebb enyhe hőemelkedést, mert a szervezetük nem képes rá. Ezért aki egy influenza-fertőzés kapcsán belázasodik, "elégedetten" nyugtázhatja, hogy elég erős a szervezete, és megfelelő választ ad a kórokozó behatolására.

„Ha egy - egyébként egészséges - felnőtt vagy gyerek belázasodik, a legfontosabb teendő az ágynyugalom biztosítása”

– hívta fel a figyelmet dr. Kovács László – „Minden külső aktivitást abba kell hagyni, hogy ne kifelé, hanem befelé mehessen minden erő, hogy legyűrje a betegséget! Ez a legfontosabb a lázzal járó akut betegségek, különösen a gyermekbetegségek kezelésénél, és ezt 3-4 napig be kell tartani. A szülő legyen a gyermeke mellett, meséljen neki, szeretgesse, hogy érezze a törődést.

Ezt azért kell kihangsúlyozni, mert a tapasztalatok sajnos sokszor azt mutatják, hogy a szülő "nem ér rá", úgymond kiesik a munkából, feszült és türelmetlen, "pikk-pakk" megoldást akar akár erős gyógyszerek beadása árán is.

Talán még jót is akar, mondván, hogy nem tudja nézni a gyermeke szenvedését, de el kellene fogadnunk, hogy a gyermekkori lázas betegségeknek megvan az értelmük: a gyermek a néhány nehezebb nap, majd az azt követő lábadozás után testileg-lelkileg megújulva, megerősödve kerülhet ki a betegségből, amit saját erőből győzött le. Az ilyen gyerek sokkal ritkábban lesz beteg.”

A gyerekek megerősödve kerülhetnek ki a betegségből, melyet saját erővel győztek le

Feke Brigitta

Az orvos azt tanácsolja, hogy a lázas beteget mindig könnyű ételekkel kínáljuk, de azt se erőltessük (főtt krumpli vagy répa, egyéb párolt zöldség egy kis utólag hozzáadott vajjal, sóval, esetleg főtt gyümölcs, pl. alma, de cukros kompótok nem javasoltak).

Gyermekeknél, és persze felnőtteknél is fontos a megfelelő folyadékbevitel, ezért kínálni kell a beteget meleg folyadékkal, gyógyteával (hársfatea, kamilla stb.). Túlságosan erőltetni azonban a folyadékot sem szabad, inkább sűrűbben és apró kortyokban, nehogy kihányja a beteg.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek