A 81-es számú archívum (Archive 81) kritika: újabb gyöngyszem a found footage műfajában
A 81-es számú archívum (Archive 81) kritika: újabb gyöngyszem a found footage műfajában
A 81-es számú archívum (Archive 81) kritika: újabb gyöngyszem a found footage műfajábanKülcsín
Bár egyáltalán nem vagyok horrorrajongó, valamiért mindig is vonzott ez a műfaj, így hébe-hóba csak ráveszem magam, hogy meglessek egy-egy ijesztgetősebb alkotást. Ennek köszönhetően azért nálam is kialakult egyfajta lista, hogy mégis milyen parafilmek azok, amelyeket szívesebben nézek.
Így találtam meg magamnak a found footage nevezetű stílust, amelyben lényegében úgy akarják a nézőre hozni a frászt, hogy régi, kamerával készült, jellemzően éjszakai felvételeket csempésznek be a sztoriba, így olyan érzése támadhat az embernek, mintha ő is átélné a borzalmakat - legalábbis sokkal valóságosabbnak tűnhet, mint a többi horrorműfaj.
Többek között ilyen found footage mozi az Ideglelés - The Blair Witch Project, az Apollo 18, a Cloverfield, a Rec vagy a V/H/S is, és ebbe a kategóriába sorolnám a Parajelenségek-filmeket is, szóval választék akad bőven a műfaj szerelmeseinek.
És ide tartozik a Netflix legújabb üdvöskéje, A 81-es számú archívum is, amely Daniel Powell és Marc Sollinger azonos nevű horrorpodcastja alapján készült, és egy igazán ütős, az okkultizmus felé kacsintgató, démonos történetet sikerült tető alá hozniuk.
Ha ez nem lenne elég meggyőző, akkor jelzem, hogy a legendás James Wan is részt vett a munkálatokban, akinek már a neve garancia lehet a minőségi borzongásra. Szóval...
Sztori
Dan Turner (Mamoudoue Athie) levéltárosként üti el a mindennapjait, amely során többek között olyan feladatokkal is meg kell birkóznia, mint sérült videószalagok helyreállítása.
Egy nap aztán megjelenik egy titokzatos üzletember, Virgil Davenport (Martin Donovan), aki azzal bízza meg Dant, hogy egy mindentől távol eső helyen pofozzon helyre néhány megégett kazettát, amelyért aztán busás jutalom üti a markát.
A felvételek javítgatása és meglesése közben aztán kiderül, hogy a készítőjük nem más, mint az a Melody Pendras (Dina Shihabi), aki többedmagával bennégett a híresen hírhedt a ‘90-es évekbeli Visser épületben keletkezett tűzben.
Ráadásul az első képkockák során Dan, szintén lángok martalékává váló édesapja, Steven Turner (Charlie Hudson III) is tiszteletét teszi. Így a fiatal levéltáros minden kételye ellenére kőkeményen belecsap a lecsóba, hogy kinyomozza, mi történt Melodyval és hogyan került megboldogult faterja a képbe.
Útközben aztán egy szekta és démon is képbe kerül, szóval lesz itt aztán minden, ami szem-szájnak és horrorrajongónak ingere.
Karakterek
Húha, A 81-es számú archívumban annyira szereplő bukkan fel, hogy napestig írhatnám, kiről mi a véleményem, így inkább megpróbálom összefoglalni azokat a figurákat, akik a legnagyobb hatást váltották ki belőlem, akár pozitív, akár negatív értelemben.
Első körben kezdjük is a sort az egyik főszereplőt játszó Mamoudoue Athie-val, aki amennyire nem volt szimpatikus a széria elején, olyannyira megkedveltem a végére. Egy teszetosza srácból, aki eléggé bizonytalanul mozog a világban, olyan, a nagyobb jóért mindenét kockára tévő figura lett, hogy rendesen szurkoltam a sikeréért. Sőt, ennek a hősiességének köszönhetően Athie-t már az élőszereplős Miles Moralesnek is simán el tudnám képzelni.
Nyilván nem a világ legerősebb karakterfejlődésén ment keresztül, de ahogy tálalták, abszolút pozitív volt, főleg úgy, hogy mivel nagyrészt egyedül melózik, nem sokat beszélt másokkal, így a metakommunikációjával kellett meggyőznie a nagyérdeműt. Jelzem, szerintem sikerült neki.
A hangzatos nevű Melody Pendrast megformáló Dina Shihabi az első másodperceitől kezdve levett a lábamról, csak úgy sugárzott belőle az energia, amelynek köszönhetően az ő jelenetei voltak A 81-es számú archívum alappillérei.
Szerencsére jóval többet lehetett látni mozgásban, mint Dant, így azért valami nyomozós akció is volt a produkcióban, ám olyan is akadt, hogy együtt próbálták felgöngyölíteni a rejtélyt, amely során egész jól működött közöttük a kémia. Szóval jó kis páros benyomását keltették, kár, hogy csak ilyen kevés jelenetben sziporkáztak együtt... na, de majd a folytatásban!
Az ellenpólusban csücsülő, Evan Jonigkeit által megformált Samuel egy igazi tenyérbemászó alak, akinek legszívesebben folyamatosan tortát nyomtam volna a fejébe, hogy emlékeztessem, mennyire is rühellem - és akkor még finom voltam. A szinkronhangja meg egyenesen borzalmas, így olyan élményt nyújtanak a jelenetei, mintha krétát csikorgatnának a sulis táblán.
És akkor meg kell említenem még a Jesst megformáló Ariana Nealt, aki egy igencsak tehetséges színészpalánta benyomását keltette. Szerintem simán lejátszotta a képernyőről jó pár, tapasztaltabb kollégáját, remélem a jövőben néhány nagyobb produkcióban is viszontláthatom majd.
Összegzés
Bár a 81-es számú archívumtól eleinte ódzkodtam, korábban nem is nagyon hallottam róla, és a színészgárda sem volt meggyőző, ám amint megpillantottam James Wan nevét az alkotás neve mellett, tudtam, jó helyen vagyok.
És hát nem is okozott csalódást, sőt, olyannyira nem, hogy majdnem egyhuzamban ledaráltam, pedig aztán akadt benne para bőven, de ez sem tántorított el tőle. És ez nálam igen is nagy szó!
A képi világa egészen lenyűgöző, a helyszínek, a fények mind-mind klasszikus horror benyomását keltették, azaz folyamatos nyomás alatt tartottak, még akkor is, amikor nagyobb tömegben mozogtak a szereplők.
A horrorelemek is egészen pofásra sikeredtek, volt itt a jump scare-ektől kezdve, az arcletépésen át minden, ami kell, bár azért egy-két helyen kijött, hogy kisebb költségvetésű alkotásról beszélünk, de ezek tényleg elenyészőek voltak. Maga a cselekmény annyira magába szippantott, hogy még ezek sem tudtak kizökkenteni a parámból. Néhány jelentnél konkrétan pislogni sem mertem, szóval nagyon ügyes!
A 81-es számú archívum főleg nyomozós vagy misztikus sorozatként állja meg a helyét, klasszikusabb horroreszközökkel megfűszerezve, amelynek köszönhetően olyan egyveleget alkot, hogy szinte bárkinek merem ajánlani, aki egy kicsit is vevő a megmagyarázhatatlan, természetfeletti rejtélyekre.
