Uncharted kritika: sosem gondoltam volna, hogy valaha még hasonló kalandban lehet részem, mint Indiana Jonesszal
Uncharted kritika: sosem gondoltam volna, hogy valaha még hasonló kalandban lehet részem, mint Indiana Jonesszal
Uncharted kritika: sosem gondoltam volna, hogy valaha még hasonló kalandban lehet részem, mint Indiana JonesszalKülcsín
Az Uncharteddal először akkor találkoztam, amikor a széria negyedik felvonását, az Uncharted 4: A Thief’s Endet kezdték promózgatni. Ekkor emlékeim szerint teljesen véletlenül, vagy csak, hogy a háttérben menjen valami, rákattintottam a bemutató előzetesre, ám amit ott láttam, arra nem voltam felkészülve - egészen konkrétan leesett az állam.
Gondoltam is magamban, hogy a fenébe nem hallottam még egy olyan játékról, amely ilyen erősen hajaz gyerekkorom egyik nagy hősére, Indiana Jonesra. Érthetetlen. És akkor kezdődött el az őrület...
Az Uncharted egyébként 2007-ben látta meg a napvilágot a Naughty Dog és a Sony jóvoltából, amelyből az következett, hogy a videójáték egyenesen a PlayStationökön indult világhódító útjára.
A nagy sikerre való tekintettel 2009-ben érkezett is a folytatás, az Among Thieves, amely azóta a sorozat legjobb darabjává nőtte ki magát. Szintén két év múlva már a harmadik felvonást, a Drake’s Deceptiont nyüstölhette a nép, majd 2016-ban befutott az eddig készült leggyönyörűbb és legtartalmasabb Uncharted, a már említett A Thief’s End.
Egy év múlva még egy kiegészítő is befigyelt, a Lost Legacy, amely már Nathan Drake helyett Chloe Frazert helyezte a középpontba, de a siker így is töretlen maradt.
Már csak az volt a kérdés, hogy Hollywood mikor kelti már életre a 21. század legnagyobb kincsvadászát, azaz mikor kapunk egy Indiana Joneshoz vagy Tomb Raiderhez hasonló új hőst a mozivásznakra.
Nos, nem is tétlenkedtek olyan sokáig a Sony fejesei - csak egy kicsit: a filmes projekt 2008-as indulása után egy ideig parkolópályára tették a kalandort, ám az Uncharted 4 és a Lost Legacy sikerein felbuzdulva 2017-ben a szinte semmiből bejelentettek, hogy Tom Holland lesz az élőszereplős Nathan Drake.
Ruben Fleischer 2020-ban foglalta el a rendezői széket, onnantól pedig már nem volt megállás...
Sztori
Hogy miről szól a történet? Hát naná, hogy kincsvadászatról! De ezt már Nathan Drake rövidke portfóliójából is kitalálhattátok.
Viszont ezúttal még Drake (Tom Holland) világrengető kalandjai előtt járunk, amikor is még csak tejfelesszájú fenegyerekként ontja magából a sziporkázó poénokat és minden melót elvállal, hogy megkeresse a napi betevőt.
Ekkor bukkan rá a tapasztalt kincsvadász, Victor Sullivan (Mark Wahlberg), aki éppen nem kisebb ember elveszett vagyona után kutat, mint Ferdinánd Magellán (vagy eredeti nevén Fernão de Magalhães).
Magellán kincseinek 500 éve se híre, se hamva, legalábbis eddig tudta visszakövetni a nyomát a Moncada család, amelynek kegyetlen feje, Santiago Moncada (Antonio Banderas) mindent megtesz azért, hogy megkaparintsa a szerinte jogosan őket illető vagyont.
Nate és Sully út közben összekeverednek Chloe Frazerrel (Sophia Ali) is, akinek szintén a csecsebecsékre fáj a foga, így egészen szép kis kalamajka alakul ki hőseink körül. Persze ez nem csoda, ugyanis a tét közel 5 billió dollár, szóval aki kapja, marja!
Karakterek
Már egy jó ideje tartom, hogy amihez Tom Holland nyúl, az arannyá változik, és ez az Uncharted esetében sincs másképpen, ugyanis olyan fiatal Nathan Drake-et hozott tető alá, amelynél jobban kívánni sem tudtam volna.
Eleinte kicsit fura volt, főleg úgy, hogy most játszom újra a videójátékokat, így nehezen tudtam fejben összerakni a két figurát, de ezt leszámítva abszolút meggyőző volt az alakítása. Minden mozzanatán érződött, hogy kellő tisztelettel nyúlt a figurához, és olyan beállásokat, illetve jeleneteket is láthattunk tőle, amelyek ismerősek lehetnek a game-ek kedvelőinek.
Mark Wahlberg Victor Sullivanje viszont már annyira nem volt meggyőző, szó se róla, azért ő is bitang nagy munkát tett le az asztalra, de nekem valahogy mégis kilógott a moziból - még bajusszal is!
Hirtelen senki más nem jutott eszembe, hogy kiből lehetett volna pofásabb Sully, de az biztos, nem Wahlberg volt a legjobb választás a szerepre. De hát ez van, ezt kell szeretni! Jónak jó, de nem az igazi...
Sophie Ali Chloe Frazer megformálásban viszont szintén telitalálat, mintha a videójátékokban látott hősnő mászott volna le a képernyőről, pár évvel fiatalabb kiadásban. Valami zseniális, és a szemelyiségét is patentul eltalálták, úgyhogy egy szavam sem lehet rá, maximum annyi fűznék még hozzá: remélem a jövőbeli Uncharted-projektekben is viszontláthatjuk majd.
Összegzés
Amikor bejelentették, hogy megfilmesítik a Sony és a PlayStation egyik leghíresebb és legsikeresebb produktumát, az Unchartedot, akkor első körben eléggé szkeptikusan álltam hozzá, ugyanis manapság, meg úgy általában az elmúlt években is eléggé sűrűn futottak vakvágányra a videójáték-adaptációk. És azért eléggé kedvelem a franchise-t ahhoz, hogy a szívemen viseljem a sorsát.
Aztán szállingóztak a jobbnál jobb nevek, majd kijött az első trailer is, és azon kaptam magam, hogy elkezdtem lelkesedni a projektért. Ennek hála, hogy teljes legyen a rajongásom, a game-ekkel is újra elkezdtem játszani, majd jött a film, és én olyan extázisba kerültem, mint a Pókember: Nincs hazaút nézése közben - na jó, annyira azért nem, de közel olyan élménnyel gazdagodtam.
Véleményem szerint az Uncharted filmes adaptációja egy igazi gyöngyszem, amely bár nem hibátlan, de olyan alázatosan keltette életre Nathan Drake-et és az ő történetét, hogy le a kalappal a készítők előtt.
A hangulat teljes mértékben a játékokban átélt őrületet idézi, a párbeszédek pattogósak és viccesek, Nate és Sully civakodásait imádtam, és akciók is vannak olyan látványosak, mint a game-ekben - néhol talán kicsit túlfeszítették a húrt, de mégiscsak egy kalandfilmről beszélünk, szóval belefért.
Na, de nem is akarok itt még hosszú sorokban ömlengeni róla, úgyis átjött már, hogy mit gondolok az alkotásról: az Uncharted egy megelevenedett csoda!
Rajongók egyenesen kötelező, de gondolom azt mondanom sem kell, akik pedig most ismerkednek a sorozattal, azoknak tökéletesebb beugrót el sem tudnék képzelni. Így kell ezt csinálni, srácok!
