Németek és magyarok a középkorban
Németek és magyarok a középkorban
Németek és magyarok a középkorbanAz „Andreanum- Németek és magyarok a középkorban” című tudományos konferencián többféle témában tájékozódhattak a résztvevők. Az Andreanumról, az 1224-ben II. András által kiadott kiváltságlevélről is hallhattak, amely a Dél-Erdélyben megtelepedett német ajkú vendég telepesek jogait és kötelezettségeit tartalmazta.
"Ez volt az az oklevél, amelyre az erdélyi németek visszavezették a jogaikat, és hát az ő etnikai alapú különállásuk egészen 1876-ig fenn állt, tehát mondjuk a modern polgári Magyarország közigazgatásának kialakításáig. Egyebekben pedig a maga korában viszonylag modernnek mondható intézkedéseket hozott, amelyek kitértek az élet minden területére. Az egyházi életre, a közigazgatásra, a bíráskodásra, az adózásra."- mondta el Zsoldos Attila történész.
Az érdeklődők többek között előadást hallhattak a birodalmi Fehérvárról, a szászok 13-14. században a Szepesség fejlődésére tett hatásáról, és arról, hogy a székesfehérvári diákok melyik egyetemen tanultak tovább a középkorban. Mint Ribi András történésztől megtudtuk, a középkori Magyarországon kevés egyetem működött, aki tanulni szeretett volna, külföldre ment. A székesfehérváriak is főleg Bécsben töltötték egyetemista éveiket.
"Százas nagyságrendű azoknak a személyeknek a száma, akik a középkori Fehérvárról útra keltek, és hát nekik a háromnegyed részük a császárvárost választotta. Amit ezeknek a diákoknak a társadalmi hátteréről tudni lehet, hogy akik esetében ez azonosítható vagy megfigyelhető, nagy számban előkelő családokból származtak. Olyan családokból, akiknek a tagjait ott találjuk a városvezetésben, bírókat, esküdteket találunk közöttük."
A történész hozzátette, a középkori egyetemen négy kar működött, bölcsészettudományi, teológiai, jogi és orvosi kar. A diákok túlnyomó többsége a bölcsészetre, kisebb részük a teológiára iratkozott be.
