Valódi holdkőzetek landoltak az Óbudai Egyetemen
Valódi holdkőzetek landoltak az Óbudai Egyetemen
Valódi holdkőzetek landoltak az Óbudai EgyetemenA Magyarországon található holdkőzetekről tartottak előadást a Garai Géza Szabadegyetem részeként az Óbudai Egyetem Alba Regia Karán. Az 1969 és 1972 között a Holdon járt hat Apolló-expedíció összesen 384 kilónyi kőzetmintát hozott a Földre. Ezekből készült az a 18 egységnyi mintapéldány is, amely immár több mint három évtizede a magyarországi felsőoktatást szolgálja, és amelyet Bérczi Szaniszló kezel Magyarországon.
Mint ahogy a szakember felidézte, 1977-ben hallott először arról, hogy a NASA holdkőzetekből gyűjteménysorozatot készít egyetemek számára, ám hiába jelentkezett, akkor még nem sikerült beszerezni a mintákat: "'91-ben aztán itt járt egy NASA igazgató felavatni egy égitest-adatközpontot. Akkor mondta, hogy jöjjön össze mindenki, akinek függő ügye van a NASA-val, mert már lehetett szervezkedni, így 1993-ban megkötöttük az egyezményt."
A csillagász hozzátette, a holdkőzetek rokonságban vannak a földi kőzetekkel, ám elemzésükkor szó szerint szét kell szedni a Holdat apróbb részekre, hogy jobban megértsük a szerkezetüket, így felhasználási lehetőségeiket is.
Az előadáson a résztvevők hallhattak arról is, hogy az építészeket azért érdekli a holdpor, mert a leendő holdi építkezéseknél majd ottani anyagokat kell felhasználni: az egyik anyagot például mikrohullámmal meg lehet olvasztani, így a holdport összekeverve más alkotóelemekkel tökéletes alapanyagot lehet készíteni a holdbázisok számára.
